arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopeequalsfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagramminuspackagephone-callpinterestplay-circleplusquotesearchsettingsshopping-carttiktoktrucktrustindexuseryoutube

Ingyenes szállítás már 15 000 Ft felett

Mi lehet a puffadás hátterében?

A puffadás ugyan önmagában nem veszélyes

A puffadás azon állapotok egyike, amelyet valószínűleg már mindenki tapasztalt. Egy kiadós ebéd vagy vacsora után könnyen érezhetünk a kelleténél nagyobb teltségérzetet, ez azonban normál esetben alábbhagy, nem is jelentkezik gyakran, így apró kényelmetlenségnél többet nem jelent. De mi van akkor, ha rendszeresen előfordul? Milyen okok állhatnak a gyakori puffadás hátterében? Hosszabb távon jelentősen rontja az életminőséget, ezért érdemes megvizsgálni, mi okozhatja, és hogyan szabadulhatunk meg tőle.

Mi a puffadás, és milyen okok állhatnak a hátterében?

A puffadás az a kellemetlen állapot, amikor úgy érezzük, tele van a hasunk, és egy kicsit feszít is. Az esetek többségében gázképződés okozza, amitől a has felfúvódik.

A látszat azonban itt is csalhat, ezért fontos különbséget tenni a megnagyobbodott has és a puffadás között. A has megnagyobbodását okozhatja például a hasizmok meglazulása. Ez idősebbeknél és szülésen átesett nőknél könnyen előfordulhat, ilyenkor a lapos has visszaszerzése inkább a hasizmok erősítésén múlik. Szintén okozhatja a has megnagyobbodását a hasi vizesedés, ami májproblémát is jelezhet.

A „klasszikus” puffadásnak számos oka lehet:

Székrekedés

Az egyik ilyen a székrekedés. A székrekedés általában észrevehető, hiszen kellemetlen, és nagyban megnehezíti a mindennapokat, néha azonban nem annyira feltűnő. A székletürítés gyakorisága napi 3-tól heti 3 alkalomig terjedhet. Ez természetesen mindenkinél más, nagyban függ az egyén bioritmusától, táplálkozási szokásaitól vagy épp az életkorától, de ha hetente 3-nál kevesebb bélmozgás történik, székrekedésről beszélünk.

Székrekedésnél a lelassult bélmozgás miatt a táplálék több időt tölt a belekben. Így a bélbaktériumoknak több idejük jut az erjesztésére, ez a folyamat pedig gázképződéssel jár. A felgyülemlett gáz okoz teltségérzetet és hasi puffadást.

A székrekedés kezelésére többféle megoldás is van. Az első és legfontosabb a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. A vastagbél nagy mennyiségű vizet szív vissza a béltartalomból, és ha ettől a széklet túl keménnyé válik, nehezebben halad tovább, és hosszabb ideig marad a bélben.

A másik lehetőség a rostbevitel növelése. A székrekedés szintén gyakori kiváltó oka a rostszegény táplálkozás. Mivel a rostok elengedhetetlen szerepet játszanak a széklet állagának kialakításában, hiányuk könnyen vezethet székelési problémákhoz, ezek pedig puffadáshoz. A magasabb rosttartalmú élelmiszerek, például a zab, a teljes kiőrlésű gabonák vagy a chiamag fogyasztása segíthet helyreállítani a széklet állagát, és így valószínűleg a gázképződés és a vele járó kellemetlen puffadás is alábbhagy.

Szintén könnyítheti a székelést a mesterséges édesítőszerek és bizonyos szénhidrátok fogyasztása, ugyanis ezek hasmenést okozhatnak. Székrekedésnél ez kapóra jöhet, de vigyázzunk, nehogy átessünk a ló túloldalára. Hosszú távon leginkább a folyadékban és rostokban gazdag táplálkozás, valamint bizonyos életmódbeli változtatások (például a testmozgás) jelentik a megoldást.

Gasztroparézis

A panaszok másik lehetséges kiváltó oka a gasztroparézis. Ebben a betegségben a gyomor túl lassan üríti a tartalmát a belekbe, ahol az folytatná útját az emésztőcsatornában. Ha a gyomor nem ürül ki, a benne lévő táplálék úgynevezett bezoárokká állhat össze, amelyek elzárhatják. A gasztroparézis leggyakoribb tünetei a hányás, a rosszullét, a hasfájás, valamint a gázosodás és a puffadás.

A gasztroparézis kezelése a probléma súlyosságától is függ. Enyhébb esetben étrendi változtatásokkal is enyhíthetők a panaszok. Az érintetteknek a hígabb, magasabb folyadéktartalmú ételek ajánlottak.

Ilyenkor érdemes kicsit visszafogni a rost- és zsírbevitelt, mert ezek lassíthatják a gyomor ürülését. Segíthet a késő esti étkezések kerülése, a kisebb, de gyakoribb adagok fogyasztása és a cukros élelmiszerek mellőzése is, mivel a magas vércukorszint szintén lassíthatja a táplálék továbbhaladását a gyomorból.

IBS

Az IBS, vagyis az irritábilisbél-szindróma is állhat a puffadás mögött. A betegség az agy és a bélrendszer közötti kommunikáció zavara miatt alakul ki, és gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. Nőknél emellett gyakori a hormonális puffadás is, például a menstruációs ciklus egyes szakaszaiban. Az IBS leggyakoribb okai között feltételezések szerint lelki, pszichoszomatikus tényezők, a stressz és a bél bakteriális egyensúlyának felborulása szerepelhet, a betegség azonban a tudomány számára sem teljesen tisztázott.

IBS esetén az egyik megoldás az úgynevezett alacsony FODMAP-diéta. Ennek keretében csökkenteni kell azoknak az ételeknek a mennyiségét, amelyeket a baktériumok a bélben erjesztenek, mivel ez a folyamat gázképződéssel jár. Ezért érdemes kerülni például a körtét, a barackot vagy a rozskenyeret. Az IBS jelenleg sajnos nem gyógyítható, megfelelő étrenddel és életmóddal azonban nagyban csökkenthetők a panaszok. Bár más betegség, a Crohn-betegség tünetei között is szerepel a puffadás, így ez is állhat a háttérben.

Ételallergia

Puffadást okozhat ételallergia is. Mivel minden ember más, nehéz általánosságban megmondani, melyik étel a bűnös. Ennek kiderítésére az a legjobb módszer, ha megfigyeljük, mikor jelentkezik a puffadás, és összefüggést keresünk az elfogyasztott ételek és a panaszok között.

Viszonylag elterjedt a lisztérzékenység, más néven cöliákia. Ilyenkor a szervezet a gluténnel találkozva megtámadja a belek belső falát, amely ennek hatására begyullad. Ez fájdalommal és hasmenéssel, valamint fokozott gázképződéssel is jár. Ha ez gyanítható, érdemes orvoshoz fordulni, és kerülni a gluténtartalmú ételeket, miután megbizonyosodtunk róla, hogy valóban a lisztérzékenység a probléma forrása.

Egy másik gyakori probléma a tejtermékekre való érzékenység, a laktózintolerancia. Ha a szervezetnek gondot okoz a tejtermékekben található laktóz emésztése, az könnyen vezethet emésztőrendszeri panaszokhoz, gázképződéshez, és így szinte garantált a puffadás.

Helytelen táplálkozás

Meg kell még említeni a helytelen táplálkozást is, azon belül is a túl gyors evést. A mai rohanó világban sokan az autójukban esznek, vagy 5 perc alatt bekapnak egy ebédet. Így nincs idő rendesen megrágni az ételt, ráadásul a gyors evés miatt több levegő is kerül a gyomorba, ami puffadást okoz. Az étkezés után nagyjából 20 percnek kell eltelnie, mire az agyban is jelentkezik a jóllakottság érzése. Ha ezalatt sietünk, többet is ehetünk a kelleténél, így igencsak esélyes a puffadás.

Bakteriális problémák

Végül, de nem utolsósorban puffadást okozhat a vékonybélben élő baktériumok túlszaporodása, vagyis a SIBO (small intestinal bacterial overgrowth). Ez a betegség leggyakrabban műtétek után alakul ki, amikor lelassul a béltartalom mozgása. A belekben töltött többletidő kiváló lehetőséget ad a baktériumok elszaporodására a vastagbélben, ahonnan aztán felvándorolnak a vékonybélbe, ahol egyébként nem lenne keresnivalójuk. Ez hasi fájdalommal, étvágytalansággal és hasmenéssel, valamint puffadással is járhat.

Mit lehet tenni ellene?

Mivel a puffadásnak számos oka lehet, nincs egyetlen, mindenkinél beváló módszer a tünetek enyhítésére. Ha például székrekedés okozza a puffadást, a rostfogyasztás növelése lehet a megoldás, ha viszont gasztroparézis a kiváltó ok, épp a kevesebb rost a helyes kezelés. Ezért ha a puffadás hosszabb ideje fennáll, orvos vagy gasztroenterológus segítségét kell kérni a személyre szabott kezelés érdekében. (1) Az orvos minden kérdésre válaszol, és a megfelelő vizsgálatok után további segítséget tud nyújtani.

A helyes étrendet semmi sem helyettesítheti, de a gyógyszeres kezelés mellett természetes megoldást jelenthetnek a probiotikumok. A bélflóra egyensúlya kulcsfontosságú a megfelelő emésztés szempontjából. A belekben élő baktériumok sem egyformák: vannak olyan törzsek, amelyek elszaporodva fokozott gázképződést okozhatnak, mivel fermentálják, vagyis erjesztik a belekbe kerülő táplálékot. Több tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy egyes probiotikus készítmények segíthetnek a puffadás és más emésztőrendszeri problémák kezelésében, akár leküzdésében is.(2) A Bifidobacterium infantis és a Bifidobacterium lactis törzsek például hatékonynak bizonyultak a vizsgálatokban.(3) Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a probiotikumok sem csodaszerek, hiszen nem mindegy, milyen baktériumtörzset milyen körülmények közé juttatunk. Adott esetben többet árthatnak, mint használnak, ezért használatuk előtt mindig érdemes tájékozódni.

Tudományos háttér:

  1. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/j.1365-2036.2011.04637.x
  2. https://www.researchgate.net/publication/267554408_Probiotics_in_Bloating_Distention_and_Irritable_Bowel_Syndrome_-_from_Clinical_Evidence_to_Guidelines_Defining_and_Diagnosing_Irritable_Bowel_Syndrome
  3. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4372813/