A rosszindulatú gyomordaganat (gyomorrák)

A gyomor emésztőrendszerünk fontos része, melynek különböző megbetegedései rendkívül gyakoriak. A gyomorrák sajnos napjainkban is gyakran diagnosztizált, rendkívül súlyos kórkép. Szövettanilag többféle gyomordaganat különböztethető meg, de a rosszindulatú folyamatoknak kb. 90%-át a gyomor mirigyeiből kiinduló adenocarcinoma teszi ki, így klinikailag ez számít a legjelentősebbnek.

A gyomorrák előfordulása

A WHO 2020-as adatai szerint több, mint 1 millió új esetet diagnosztizáltak tavaly világszerte, ami az összes regisztrált rosszindulatú betegségnek kb. 5,6%-át teszi ki. Ezzel a gyomorrák az 5. leggyakoribb daganatfajta a világban. A diagnosztizált esetek több, mint 70%-a a fejlődő országokban figyelhető meg.
Magyarországi statisztikák alapján hazánkban a kilencedik leggyakoribb rosszindulatú daganatfajta a gyomorrák. Férfiakban valamelyest gyakoribb, mint nőkben; illetve idősebb korban jellemzőbb az előfordulása.

A gyomorrák rizikófaktorai

A gyomorrák kialakulása egy komplex folyamat, melyben szerepet játszanak genetikai tényezők, valamint szerzett, életmódbeli faktorok is.

• Genetikai tényezők: Kb. 10%-ban fedezhető fel öröklődés, családi halmozódás.
• Helicobacter pylori (H.pylori) fertőzés: ez a baktérium felelős a gyomorfekély és a krónikus gyomornyálkahártyagyulladás bizonyos típusainak kialakulásáért, jelenléte növeli a gyomorrák kialakulásának kockázatát.
• Táplálkozási szokások: magas sótartalmú ételek; füstöléssel tartósított élelmiszerek gyakori fogyasztása; illetve friss gyümölcsben és zöldségben szegény étrend is fokozza a gyomorrák kialakulásának rizikóját.
• Életmódbeli tényezők: dohányzás, elhízás, rendszeres túlzott alkoholfogyasztás is jelentős rizikófaktornak számít.
• A gyomor bizonyos betegségei: jóindulatú gyomordaganatok (pl. polipok), a gyomor nyálkahártyájának krónikus gyulladásai, fekélyei; illetve gyomorműtétek utáni állapot is hajlamosít rosszindulatú gyomordaganat előfordulására.

A gyomorrák tünetei

A gyomorrák tünettana korai stádiumban nem jellegzetes, így a betegség gyakran csak előrehaladott formában kerül felismerésre. Sajnos az is gyakori, hogy már csak akkor derül ki a betegség, amikor áttétek (metastasisok) is jelen vannak. Sokszor maguk az áttétek miatt indul meg az elsődleges tumorkutatás és így derül fény a gyomorrákra.

Tünetek, melyek utalhatnak gyomorrákra:

• étvágytalanság, más okkal nem magyarázható fogyás;
• bizonyos ételek és italok elutasítása, különösen jellemző a húsundor;
• hányinger, gyakori émelygés, hányás, előrehaladott stádiumban vérhányás;
• bizonytalan hasi fájdalom, állandó gyomorégés, gyomorfájdalom;
• emésztési zavarok;
• fekete széklet, szurokszéklet (emésztett vér a székletben);
• folyamatos teltségérzet a gyomorban;
• nehezített nyelés;
• ritkán tapintható lehet a tumor a has felső részén;
• vérszegénység.

A gyomorrák diagnózisa

A gyanús tünetek fennállása esetén mindenképpen gondolni kell rá és meg kell kezdeni a célirányos kivizsgálást gasztroenterológus szakorvos által. Jellemző lehet családi halmozódás is, így azoknál a betegeknél, akiknek a családjában már fordult elő rosszindulatú gyomordaganat még szorosabb követés szükséges.
Számos vizsgálat végezhető, ám a definitív diagnózisalkotáshoz elengedhetetlen a gyomortükrözés (gastroscopia).

Milyen vizsgálatokra lehet számítani?

• Kórtörténet-, és panaszfelvétel: külön kitérve a családi kórtörténetre.
• Fizikális vizsgálat: Nagy daganat esetén ritkán tapintható lehet a tumor. Tapasztalható lehet nyomásérzékenység a gyomor környékén.
• Vérvétel, laborvizsgálat: a gyomorrákra utaló specifikus laboreltérés nincs. Bizonyos esetekben látható lehet vérszegénység, illetve egyes tumormarkerek (pl. CA 72-4, CEA, CA 19-9) szintje emelkedett lehet.
• Gyomortükrözés (gastroscopia), szövetmintavétel (biopszia): a vizsgálat során direkt kép látható a gyomorfalról, illetve az esetleges daganatról. Lehetséges a mintavétel és a szövettani vizsgálat, mellyel pontosan meghatározható a daganat szövettani típusa, mely a kezelésben is irányadó lehet.
• Képalkotó vizsgálatok: hasi ultrahang, hasi CT/MR vizsgálat szóba jöhet, de ezek szerepe a diagnózisalkotásban kiegészítő a gyomortükrözés mellett. A CT-nek (ritkábban az MR-nek) szerepe inkább a stádiummeghatározásban van: megítélhető vele, hogy vannak-e közelebbi vagy távolabbi áttétek a szervezetben.

A kontrasztanyagos gyomor röntgen vizsgálatnak régebben fontos szerepe volt a diagnosztikában, mára azonban szerepét az endoscopia (gastroscopia) szinte teljesen átvette, mivel pontosabb vizualizálást tesz lehetővé́ és szövettani mintavétel is lehetséges a vizsgálat során.

A gyomorrák kezelése

Komplex onkológiai kezelési lehetőségek vannak, melyek magukba foglalják a sebészi-, gyógyszeres (kemo-), és sugárterápiát is. Az, hogy melyik betegnél milyen kezelés jöhet szóba egy több szakorvosból (onkológus, sebész, patológus) álló onkológiai bizottság (onko-team) javasolja meg a pontos szövettani típus, a daganat stádiuma és a beteg általános állapota, társbetegségei alapján.
A gyomorrák kezelésében a főszerepet a sebészeti és kemoterápiás módszerek kapják.

• Műtéti kezelés: részleges gyomoreltávolítás az elsődlegesen végzendő eljárás, vagyis a daganatos gyomorszakasz eltávolítása. Bizonyos esetekben azonban szükség lehet a teljes gyomor eltávolítására is. Sok esetben szükséges a környéki nyirokcsomók eltávolítása is. A műtéti megoldás, lehetőség szerint a daganat teljes eltávolítása jelenti a legnagyobb esélyt a gyógyulásra.
• Kemoterápia: Történhet kiegészítő terápiaként a műtét előtt vagy után; illetve előrehaladott esetekben palliatív módon, mikor teljes gyógyulás már nem várható, a túlélést próbálják meghosszabbítani a kezeléssel.
• Sugárterápia: a gyomorrák esetében viszonylag ritkábban alkalmazzák. Általában szerepe kiegészítő.
• Gyógygombák: kiegészítő terápiaként használják az életminőség javítására a kemoterápia alatt vagy után.
  ​

A gyomorrák prognózisa

A gyomorrák kórjóslata a daganat kiterjedésétől, szövettani típusától, a beteg általános állapotától, társbetegségeitől, valamint az alkalmazott kezelés fajtájától és agresszivitásától is függ.
Sajnos az esetek többségében a diagnózis már előrehaladottabb esetben születik meg, így a túlélési esélyek jelentősen rosszabbak. Statisztikai adatok szerint a gyomorrák 5 éves túlélése 32%, amennyiben a daganat nem terjedt át távolabbi szervekre. Ha a daganat már előrehaladott állapotban van, távolabbi szerveket is érint, akkor az 5 éves túlélés csak 6% körül van.

A gyomorrák megelőzése

A gyomorrák kialakulásában szerepet játszik számos olyan tényező, mely összefügg az életmóddal, így ezekre mindenkinek van ráhatása.
Fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rostban, vitaminokban, friss zöldségben és gyümölcsben gazdag étrend. Rendszeres testmozgás, megfelelő testsúly fenntartása előnyös; illetve kerülendő a dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás.

Tartósan fennálló gyomorpanaszok esetén mindenképpen érdemes egy gasztroenterológus szakorvos felkeresése, mert számos hajlamosító állapot (pl. krónikus gyulladás, Helicobacter pylori fertőzés) jól kezelhető.

Források:

WHO, GLOBCAN 2020:  https://gco.iarc.fr/today/online-analysis-pie
Nemzeti Rákregiszter: https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/
http://mst.hu/upload/sebesz/document/SEBGyomorrak_P.pdf
https://www.uptodate.com/contents/clinical-features-diagnosis-and-staging-of-gastric-cancer?search=gastric%20cancer&source=search_result&selectedTitle=1~150&usage_type=default&display_rank=1
https://www.cancer.net/cancer-types/stomach-cancer/statistics
https://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/256/a-gyomorrak
Tulassay Zsolt: A belgyógyászat alapjai, Medicina Könyvkiadó (2016)