arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

Minden, amit a pajzsmirigy-túlműködésről tudni kell: okok, tünetek, diagnózis és kezelési lehetőségek

pajzsmirigy-tulmokudes

A pajzsmirigy betegségei – mint a pajzsmirigy-túlműködés – egyre több pácienst érintenek, de értve a pajzsmirigy alul- és túlműködést egyaránt. Utóbbi esetében a betegek 80 százalékánál autoimmun túlműködésről van szó, az úgynevezett Graves-kórról. Ennek fő oka a krónikus stressz, valamint a hormonális egyensúlyhiány, valamint az ételallergia. Bár félelmetes, de vannak lehetőségek, amikkel visszaszerezhetjük az irányítást a pajzsmirigyünk felett, életmódváltással és célzott tápanyagokkal.

Mi az a pajzsmirigy-túlműködés?

A pajzsmirigy-túlműködés, avagy más néven a hipertireózis akkor alakul ki, amikor a pajzsmirigy – egy kis pillangó formájú szerv a nyak elülső részén – túl sok pajzsmirigyhormont termel.(1) Ezek a hormonok, főként a T3 (trijód-tironin) és T4 (tireoxin), szerepet játszanak az anyagcsere, az energiaszint, a szív működése, a testhőmérséklet és még a hangulat szabályozásában. Amikor túl sok termelődik belőlük, ezek a folyamatok felgyorsulnak, ami különböző tüneteket vált ki.

Orvosi szempontból különbséget tesznek a hipertireózis (a pajzsmirigy túltermelése) és tireotoxikózis között (amikor a hormonok kórosan magas szintje a vérben, ami lehet például gyulladás miatt is), de a mindennapokban a két kifejezést gyakran felcserélve használjuk. Megérteni, melyik állapot áll fenn, a diagnózis és a kezelés szempontjából nagyon fontos.

A pajzsmirigy-túlműködés komolyabb probléma is lehet, nem csak kellemetlen tünetekkel járhat. Kezeletlenül növelheti a szívritmuszavar (például pitvarfibrilláció), csonttömeg-vesztés (csonttörések) és terhességi komplikációk kockázatát.

A pajzsmirigy-túlműködés legfőbb okai

A pajzsmirigy túlműködés hátterében többféle ok állhat. Az alábbiakban három leggyakoribb esetet és pár ritkább, de fontos tényezőt mutatok be.

Graves–Basedow-kór (autoimmun pajzsmirigy-túlműködés)

Ez a legelterjedtebb ok, amely különösen a fiatalabb nőket érinti. Ebben az esetben a szervezet saját immunrendszere hibásan működik: olyan antitesteket – ún. TRAb vagy TSI – termel, melyek a pajzsmirigy TSH-receptoraihoz kötődnek, és azok túlműködésére serkentik a szervet. Ennek következtében a pajzsmirigy diffus módon megnövekszik, és túl sok hormont bocsát ki. Súlyos formáknál jellemző lehet a szem körüli szövet gyulladása és duzzanata (orbitopátia, TED), amely látászavarokat, szemszárazságot vagy kifejezett szemkidülledést okozhat.

Toxikus multinoduláris strúma és toxikus autonóm pajzsmirigy-göb

Ezek már inkább idősebb korosztályban ismertebbek. A pajzsmirigy különböző részein göbök (csomók) alakulnak ki, amelyek függetlenné válnak az agy irányításától (TSH-függetlenek), így önállóan termelnek hormont. Ez vezet túlműködéshez, mely gyakran lappangva, enyhébb tünetekkel fejti ki hatását.

Thyreoiditis (pajzsmirigygyulladások)

Számos gyulladásos forma létezik, mint például a szubakut (fájdalmas) thyreoiditis vagy a szülés utáni forma. Ilyenkor a pajzsmirigy átmenetileg túlműködhet, mert az eleve termelődött hormonok felszabadulnak a gyulladás következtében. Később gyakran alulműködés fázisa következik. Fontos, hogy ez nem klasszikus túlműködés, hiszen nem a hormontermelés fokozódása okozza, hanem a hormonkibocsátás. Emiatt a kezelés is más, gyakran nem is szükséges antithyreoid gyógyszer.

Gyógyszer- vagy jód-indukálta túlműködés

Néhány gyógyszer, például az amiodaron (órás ritmuszavar kezelésére használt) jelentős jódtartalma miatt pajzsmirigy-túlműködést válthat ki. Emellett a túlzott mennyiségű jód egyes kontrasztanyagokkal vagy étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban is okozhat problémát, különösen ha már van alap pajzsmirigy-probléma.

Ritkább okok
Ide tartozik például a TSH-termelő hipofízis adenoma, itt nem a pajzsmirigy, hanem az agyalapi mirigy termeli túl a stimuláló hormont (TSH), ami fokozza a pajzsmirigy hormontermelését. Szintén ritka, de előfordulhat, hogy pajzsmirigy-szövet másodlagosan jelenik meg (pl. struma ovarii), vagy más szervekben kivirágzik, hormont termelve. Ezek komplex diagnosztikát és kezelést igényelnek.

A pajzsmirigy-túlműködés tünetei és jelei

A pajzsmirigy-túlműködés tünetei elég változatosak lehetnek, és sokszor könnyen más betegségekkel is összekeverhetők. Két fő kategóriába sorolhatjuk őket: általános, egész szervezetet érintő jelek, és specifikusabb, jól felismerhető tünetek.

  • Gyors anyagcsere, fogyás jó étvágy mellett. Mintha a szervezet motorja állandóan túlórázna, egyre többet eszünk, de csökken a testsúlyunk.
  • Hőérzékenység, fokozott izzadás. Ha másoknak normális az idő, nekünk viszont kifejezetten melegünk van, folyton izzadunk.
  • Izomremegés, idegesség. Leginkább kézremegés formájában jelentkezik, de az idegrendszer „felpörgettsége” általános szorongást, álmatlanságot is okozhat.
  • Szívdobogás, szapora pulzus, ritmuszavarok. Egyeseknek állandóan úgy érzik, hogy „versenyautó” zakatol bennük.
  • Emésztési panaszok, hasmenés. A gyorsabb anyagcsere gyorsabb bélmozgással is járhat.
  • Alvászavarok, fáradtság. Hiába vagyunk fáradtak, nehezen alszunk el, és a pihenés sem frissít fel annyira.
  • Bőr- és hajproblémák. A bőr meleg, vékony, nedves; a haj ritkásabb lehet, fokozottan hullhat.

Nőknél gyakori hormonális tünetek:

  • Menstruációs zavarok, terhességi nehézségek. A hormonális egyensúly felborulása befolyásolhatja a ciklust és a fogamzóképességet is.

Szemészeti érintettség (különösen Graves-Basedow esetén):

  • Szemszárazság, fényérzékenység, látás kettősség (diplopia), szemkidülledés (exophthalmus). Ezek a panaszok akár látásromlást is okozhatnak, különösen dohányosoknál, ahol jóval gyakoribb és súlyosabb lehet a szem érintettség.

Időseknél előforduló „apátikus” forma:

  • Náluk gyakran más tünet (pl. szívdobogás, fáradtság, nem magyarázható gyengeség) dominál, míg a klasszikus tünetek hiányozhatnak. Ezért különösen fontos, hogy orvosi vizsgálat igazolja a diagnózist, ha felmerül a gyanú.

Mikor forduljunk orvoshoz pajzsmirigy betegség esetén?

A pajzsmirigy-túlműködés lassan alakulhat ki, és kezdetben olyan általános tüneteket produkálhat, mint a szapora pulzus, fáradékonyság, vagy éppen fogyás. Ezek gyakran félrement diagnózisra vezethetnek, például stresszre vagy más betegségekre gondolunk először. Pedig már korán, akár a kezdeti tünetek észlelésekor érdemes orvoshoz fordulni. Ha tartósan szapora a pulzus, nyilvánvaló testsúlycsökkenést tapasztalunk jó étvágy mellett, gyakori izzadás, kézremegés vagy alvászavar jelentkezik, jobb nem késlekedni, a korai felismerés hatékonyabb kezelést tesz lehetővé.

Egyes orvosok azt javasolják, hogy akkor is vizsgáltassuk ki magunkat, ha menstruációs zavarok, indokolatlan szorongás, szemproblémák (mint a kettőslátás vagy szemkönnyezés), esetleg családban előforduló pajzsmirigy-betegség is felmerül. Számos, pajzsmirigy működéssel kapcsolatos tünet – mint a testsúlyváltozás, fáradtság, szorongás vagy menstruációs problémák – korai felismerés nélkül is kezelhető súlyosabb betegséggé válhat.

A szövődmények súlyossága is indokolja a mielőbbi orvosi kivizsgálást: kezeletlen túlműködés esetén nő a pitvarfibrilláció (gyakori, szabálytalan szívritmus), csontsűrűség-csökkenés, veszélyes szív- és érrendszeri szövődmények, vagy ritkán a „pajzsmirigy-vihar” nevű életveszélyes állapot kialakulásának esélye.

A pajzsmirigy-túlműködés diagnosztizálása

A kivizsgálás első lépése legtöbbször egy hormonlabor. A cél egyszerű: kimutatni, hogy valóban pajzsmirigy-túlműködés áll-e fenn, és ha igen, mi állhat a hátterében. A TSH (thyroid-stimuláló hormon) a legfontosabb kiindulópont: ha alacsony, az erősen utalhat túlműködésre. Ilyenkor általában megmérik a szabad T4 és T3 szinteket is, mivel ezek a konkrét működést mutatják. Egyes laborokban TSH-mérés önmagában is indító vizsgálat, de TSH < normál érték mellett mindig nézik a T4/T3-at is.

Ha a labor eredményei igazolják a túlműködést (alacsony TSH, magas T4/T3), következhetnek további vizsgálatok az okok felderítésére. Ez lehet TRAb antitest-mérés, amely Graves–Basedow autoimmun betegséget mutatja (érzékenység és specifitás akár 98–99 %). Más kiegészítő vizsgálatok: TPO (pajzsmirigy-peroxidáz) antitest és pajzsmirigy-ultrahang, amely különösen hasznos göbök, strúma vagy gyulladás felismerésében.

Izotóp-felvételi vizsgálat (radioaktív jód-scintigráfia vagy uptake teszt) segítségével a pajzsmirigy működési dinamikáját térképezhetjük fel – például Graves-ra jellemző általában magas felvétel, míg gyulladásos (thyreoiditis) esetén alacsony lehet.

Kiegészítőként előfordulhat vérkép (az agranulocitózis kizárására, ha ATD-t terveznek), májfunkció vagy gyulladásos markerek mérése, sejtszám, akár kalcium is.

A pajzsmirigy-túlműködés kezelési lehetőségei

A pajzsmirigy-túlműködés kezelése célzott és többirányú, attól függően, hogy mi az ok – Graves-Basedow, göbök, gyulladás – és milyen élethelyzetben tart a beteg. A következőkben a három fő kezelési pályát mutatom be: tüneti kezelés, gyógyszeres terápia, végleges megoldások (radiojód, műtét).

Tüneti kezelés – béta-blokkolók

Amíg elkezdődik a pajzsmirigy-túlműködést célzó kezelés (például antithyreoid gyógyszer), gyakran már néhány nap alatt enyhíthetők a legzavaróbb tünetek béta-blokkoló gyógyszerekkel.(2) A leggyakrabban alkalmazott a propranolol, amely gyorsan csökkenti a szívdobogást, remegést, szorongást – és minimálisan gátolja a T4-ből T3-mé történő átalakulást is. Alternatíva lehet az atenolol vagy más béta-1-szelektívek, ha a propranolol nem tolerálható.

Antithyreoid gyógyszerek (ATD)

A legsűrűbben alkalmazottak a methimazol (methyl-imidazol) és a propiltiouracil (PTU). Ezek blokkolják a pajzsmirigyhormon-szintézist – methimazol általában elsőként választott szer, PTU viszont előnyös lehet a terhesség első trimeszterében vagy methimazol-intolerancia esetén.

Ezekkel a gyógyszerekkel 12–18 hónapig tartó kezelés érhető el, és akár 30–70 % esély is van remisszióra, utána a szintesztés megszüntethető, de visszatérés előfordulhat, ezért szigorú kontroll szükséges.

Végleges kezelések: radioaktív jód (RAI) és műtét

Radiojód-kezelés (I-131): A pajzsmirigyszövetbe juttatott radioaktív jód fokozatosan elpusztítja a túlműködő sejteket, ezáltal csökkenti a hormontermelést. Egyszerű, jól tolerálható eljárás, de gyakori, hogy hypothyreosis (alulműködés) alakul ki, ami élethosszig tartó levotiroxin-pótlást igényel. Nem alkalmazható terhességben vagy szoptatás alatt; nagy odafigyelést igényel, ha valaki tervez gyereket – legalább 6 hónap várakozás javasolt.

Sebészet (thyreoidectomia): A pajzsmirigy részben vagy teljes eltávolítása. Különösen indokolt nagy strúma, kompressziós tünetek, radiojód-kontraindikáció, tervezett terhesség vagy rosszul reagáló Graves-szemérintettség esetén. Előnye, hogy gyors és végleges megoldás lehet, hátránya a műtéti kockázat: visszamaradó hangszál-probléma, parathyroid-károsodás, hypothyreosis.

Kiegészítő készítmények és helyzetfüggő terápia

  • Jódoldatok (Lugol-oldat, SSKI): perioperatívan, vagy súlyos állapotban (thyroid storm) adható átmenetileg a hormonkibocsátás mérséklésére, valamint a pajzsmirigy műtétének előkészítésére.
  • Speciális esetekben: pl. autoimmun szembetegség esetén szemészeti ellátás szteroidokkal, immunmoduláns gyógyszerekkel; a kezelés sokszor több szakma együttműködését igényli.

A pajzsmirigy betegségek szövődményei

A pajzsmirigy-túlműködés nem csupán kellemetlen tüneteket okoz, hosszabb távon ugyanis komoly egészségügyi következményekkel is járhat. A szív- és érrendszer különösen érzékeny, hiszen kezeletlen állapotban jelentősen megnő a pitvarfibrilláció, a szívelégtelenség és az ezekhez kapcsolódó kockázatok esélye.

Egy vizsgálat során kimutatták, hogy a hyperthyreosis fokozhatja a koszorúér-eredetű szívbetegségek és a halálozás rizikóját. Subklinikus (nem feltétlen tüneteket okozó) túlműködés esetén is emelkedhet a szív- és érrendszeri események gyakorisága, különösen idősebbeknél, metabolikus kockázatokkal élő betegeknél.

De nem csak a szív a veszélyeztetett. A túl sok pajzsmirigyhormon felgyorsítja a csontátépülést, ami különösen idősebb, postmenopauzális nőknél vezethet csonttömeg-vesztéshez, osteoporosishoz és töréshez.(3) Egy metaanalízis szerint a csontsűrűség csökkenése miatt akár 30–40%-kal is megnőhet a csípőtörés kockázata.

Egy elemzés is alátámasztotta, hogy hyperthyreosis fennállásakor drasztikusan emelkedik az atriális fibrilláció és az osteoporosis kockázata. Továbbá egy korábbi tanulmány arról számol be, hogy a túlműködés növeli a több szervet érintő társbetegségek és a halálozás rizikóját.(4)

Családtervezés pajzsmirigy-túlműködés esetén

Ha családtervezés, terhesség vagy éppen szoptatás előtt állunk, a pajzsmirigy-túlműködés külön figyelmet igényel. Terhesség alatt a túlműködés növeli a preeklampszia, koraszülés, alacsony születési súly és akár a vetélés kockázatát is. Emellett, ha a Graves-kórt TRAb-antitestek kísérik, a magzat is érintett lehet, akár neonatális hyperthyreosis is előfordulhat. Egyes kutatások szerint már a magas normál FT4-szint is negatív hatással lehet az újszülött agyi fejlődésére.

Az antithyreoid gyógyszerek kezelése terhesség alatt speciális, a propiltiouracil (PTU) az első trimeszterben előnyösebb, mivel kisebb a magzati rendellenesség kockázata, később át lehet térni metimazolra, ha szükséges. A lehető legkisebb hatásos dózis használata javasolt, hogy minimalizáljuk a magzati hypothyreosist. Egyes esetekben, ha a kezelés komoly problémát jelent, választható lehet szülés előtti műtét is.

Szoptatáskor a pajzsmirigy-gyógyszerek általában biztonságosak, mind a metimazol, mind a PTU alacsony koncentrációban jut el az anyatejbe, így a szoptatás folytatható, mindaddig, amíg alacsony dózisokat alkalmaznak, és szükség szerint a baba thyroid funkcióját is ellenőrzik. Bizonyos esetekben a tejmennyiség vagy az elcseppentés nehezített lehet, különösen postpartum thyroiditis esetén, de ez nem elrettentő körülmény, inkább szakértői felügyeletet javasol.

Életmódváltással a pajzsmirigy-túlműködés ellen

A pajzsmirigy-túlműködés és az életmód kapcsolata gyakran félreértett terület. Elterjedt tévhit például, hogy speciális diéta, böjt, vagy „csodaszerek” javítanak a pajzsmirigyen működésén, pedig a valóság sokkal egyszerűbb és egészségesebb.

Az étel általában nem befolyásolja a pajzsmirigy működését nagyban, minden mértékben rendben van, vagyis kiegyensúlyozott, változatos étrendre van szükség, nem drasztikus lemondásokra. Javasolt például B-vitamin, szelén, cink, vas, D-vitamin gazdag ételek fogyasztása, ugyanakkor felhívják a figyelmet a túlzott jód, szója, nyers keresztesek (pl. brokkoli) és koffein kerülésére, mivel ezek ronthatják a tüneteket, illetve befolyásolhatják a gyógyszerek felszívódását.

Továbbá, az extrém diéták – például a paleo – is okozhatnak problémát. A túlzott jódmegvonás révén ugyanis hypo- vagy hyperthyreosishoz vezethet. Bár a pajzsmirigy szerepet játszhat az anyagcserében, nem szabad minden súlygyarapodást vagy fáradtságot pajzsmirigypanaszra fogni, ezekben ugyanis gyakran a stressz, az alváshiány, és az életkor is szerepet játszik. A koffein és a túlzott jódbevitel pedig csak tovább fokozhatják a tüneteket, míg a jó alvás, kiegyensúlyozott táplálkozás és stresszkezelés csökkentheti azokat.

Gyakori kérdések (GYIK)

1. A kezelés mennyi idő alatt hat?

A tüneti béta-blokkolók (pl. propranolol) már napok alatt csillapíthatják a remegést, szívdobogást. Az antithyreoid gyógyszerek (metimazol, PTU) hatása hetek-hónapok alatt érvényesül. A rádiójód vagy műtét hosszabb, végleges megoldást jelöl, de hypothyreosis kialakulásához is vezethet, utána élethosszig tartó hormont pótolás szükséges.

2. Ronthat-e a szemem radiojód kezelés után?

Igen, fennáll a szemproblémák (Graves orbitopátia) romlásának kockázata – ezért szemérintettség esetén orvosi mérlegelés, esetenként szteroid profilaxis szükséges.

3. Lehetek terhes kezeléssel együtt?

Igen, de PTU az első trimeszterben, majd lehet váltani metimazolra, a legkisebb hatásos dózisban, orvosi felügyelet mellett. A radiojód mellőzése és esetleg műtét fontolóra vétele is lehetséges alternatíva.

4. Van orvosságos szoptatás limit?

A metimazol és PTU biztonságosan alkalmazhatók szoptatás alatt kis dózisban; a baba pajzsmirigy-állapotát szükség esetén érdemes ellenőrizni.

5. Segít a „pajzsmirigy-diéta” vagy a böjt?

Nem, az étrend csak kiegyensúlyozottan segíthet. A diétás extrémumok, túlzott szója- vagy jódbevitel, vagy túlzott koffeinfogyasztás ronthat, de önmagukban nem oldják meg a problémát.

A pajzsmirigy-túlműködés nem csupán kellemetlen tünetek forrása. Hosszú távon növeli a szív-, csont- és általános egészségkárosodás kockázatát. Terhesség és szoptatás esetén különös odafigyelés szükséges, megfelelő gyógyszeres kezelés és szakorvosi együttműködés elengedhetetlen. Az életmód szerepe leginkább az életminőség javításában, tünetek enyhítésében van: a kiegyensúlyozott diéta, jó alvás, stresszkezelés, koffein és jód mértékletes fogyasztása mind hozzásegíthetnek a jobb állapot fenntartásához.

Tudományos háttér:

  1. https://www.nejm.org/doi/abs/10.1056/NEJM199406163302407
  2. https://www.mdpi.com/2504-463X/5/2/20
  3. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7230461/
  4. https://ec.bioscientifica.com/view/journals/ec/14/5/EC-25-0066.xml