Sárgaság tünetei, okai és kezelési lehetőségei

A sárgaság, másnéven az icterus, sokak számára ismerős lehet egy újszülött esetében, de felnőtteknél ugyanúgy előfordulhat, és nem mindig ártalmatlan jelenség. Lényegében a bőr, a szemfehérje és a nyálkahártyák sárgás elszíneződését jelenti, amely akkor jelenik meg, amikor egy sárga pigment, a bilirubin, felhalmozódik a szervezetben. Bár a sárgaság önmagában nem betegség, hanem többféle betegség vagy működési zavar tünete, az okok széles skálán mozognak. Lehet ártalmatlan fiziológiás reakció, de utalhat súlyos májbetegségre vagy epeúti elzáródásra is.

Mi az a sárgaság?

A sárgaság (icterus) olyan jelenség, amikor a bőr, a szemfehérje és a nyálkahártyák sárgás árnyalatot kapnak a bilirubin felhalmozódása miatt. Fontos hangsúlyozni, hogy nem önálló betegség, hanem valamilyen mögöttes folyamat tünete, például májkárosodásnak, epeúti elzáródásnak vagy fokozott vörösvérsejt-lebontásnak.

A sárgaság nem mindig veszélyes, bizonyos öröklött anyagcsere-rendellenességek vagy enyhe, átmeneti működési zavarok is okozhatják, azonban sok esetben komolyabb betegség részeként jelentkeznek.(1) Ezért nagyon fontos, hogy megértsük, mi áll a háttérben, és mikor kell orvoshoz fordulni.

A bilirubin és az epe pigment biológiai háttere

A bilirubin egy sárga pigment, amely a vörösvértestek lebomlása során keletkezik. A vörösvértestekben található hemoglobin, amely az oxigént szállítja, folyamatosan lebomlik, ez egy természetes folyamat. A lebontás során keletkező hem-részből alakul ki végül a bilirubin.

Ez a pigment eleinte nem oldódik vízben (ún. konjugálatlan vagy indirekt bilirubin), ezért nem tud közvetlenül a vizelettel kiürülni. Ahhoz, hogy a szervezetből eltávozzon, a bilirubint először a májnak kell „feldolgoznia”.

Hogyan dolgozza fel a máj?

A máj kulcsszerepet játszik a bilirubin anyagcserében. Itt történik a következő három fő lépés:

1. Felvevés: a vérben keringő indirekt bilirubin kötődik a májsejtekhez.
2. Konjugáció: a májenzimek egy vízoldékony formává alakítják, amelyet konjugált vagy direkt bilirubinnakneveznek.
3. Kiválasztás: a konjugált bilirubin az epével a bélrendszerbe kerül, ahol tovább metabolizálódik és végül kiválasztódik.

Ha pedig a bilirubin feldolgozása vagy kiválasztása bármely ponton akadályozott, a vérben felhalmozódik, ez vezet a sárgaság kialakulásához.

Normál bilirubin-anyagcsere. Mit jelent a „hyperbilirubinemia”?

Normális körülmények között a bilirubin szintje a vérben nagyon alacsony, és a máj hatékonyan eltávolítja azt. Ha azonban a bilirubin-anyagcsere bármelyik lépése zavart szenved, a vérben a bilirubin szintje megemelkedik, ezt nevezzük hyperbilirubinemiának. Amikor ez az emelkedés eléri a 2-3 mg/dL szintet, a sárgaság klinikailag is láthatóvá válik.

A hyperbilirubinemia lehet konjugálatlan (amikor a máj nem képes gyorsan dolgozni) vagy konjugált (amikor a bilirubin a májban fel van dolgozva, de kiürülése akadályozott). A különbség fontos diagnosztikai szempont, mert segít megállapítani, hogy a probléma „a máj előtt”, „a májban” vagy „a máj után” van.

A sárgaság leggyakoribb okai, típusai

Orvosi szempontból a felnőtteknél a sárgaságot leggyakrabban három fő kategóriába soroljuk, attól függően, hogy a bilirubin anyagcserében melyik szakaszt érinti a probléma.(2) A besárgulás okai tehát az alábbiak lehetnek:

Prehepaticus (a máj elé eső) okok

Ez az eset akkor fordul elő, mielőtt a bilirubin eljutna a májhoz. Ilyenkor nem maga a máj a hibás, hanem olyan folyamatok zajlanak, amelyek túl sok bilirubint termelnek az értékeléshez képest. Leggyakoribb oka a fokozott vörösvérsejt-lebontás (hemolízis). Ez előfordulhat például erősebb vérsejt-pusztulással járó betegségekben, mint a hemolitikus anémia, vagy amikor a test sérülései miatt sok vörösvértest bomlik le hirtelen. Ebben az esetben a vérben elsősorban konjugálatlan bilirubin szintje emelkedik, mert a máj egyszerűen nem tud lépést tartani a feldolgozással.

Hepatikus okok (májszövet károsodása)

A „májon belüli” problémák akkor okoznak sárgaságot, amikor maga a májsejt nem képes megfelelően felvenni, konjugálni vagy kiválasztani a bilirubint. Ilyen lehet:

• Vírusos hepatitis (A, B, C stb.)
• Alkoholos májbetegség
• Gyógyszer-indukált májkárosodás
• Autoimmun májgyulladás
• Örökletes anyagcsere-zavarok, például Gilbert-szindróma vagy Ritkább genetikai kórképek (pl. Dubin–Johnson, Rotor-szindróma)

Ebben az esetben a bilirubin mind az indirekt, mind a direkt formája emelkedhet, a pontos mintázat pedig segít az orvosnak meghatározni a kiváltó okot.

Posthepaticus (epevezeték elzáródása)

Itt a probléma a máj feldolgozza ugyan a bilirubint, de a kiválasztása akadályozott. Ez akkor fordul elő, amikor az epeutakban – amelyeken keresztül a konjugált bilirubin a bélrendszerbe jut – valamilyen elzáródás van.

Leggyakoribb okai:

• Epekövek
• Hasnyálmirigy-daganat vagy epeúti tumor
• Epevezeték-szűkület vagy gyulladás

Ilyenkor a konjugált bilirubin visszaáramlik a véráramba, és magasabb lesz annak szintje. Ezt gyakran sötét vizelet és világosabb széklet kíséri, mivel az epe pigment nem jut el megfelelően a bélbe.

A sárgaság leggyakoribb tünetei

A sárgaság egyik leglátványosabb tünete az elszíneződés: a bőr és a szemfehérje sárgás árnyalatot kap, ezt keltette már a korábbi rész is. De ezen kívül számos más kísérő jel is utalhat arra, hogy a bilirubin-anyagcsere zavart szenved:

• Sötét vizelet: mivel a szervezet a felhalmozódott bilirubint a vesén keresztül próbálja eltávolítani.
• Világos vagy agyagszínű széklet: különösen akkor, ha az epevezetékek elzáródása miatt az epe nem jut el a bélbe.
• Viszketés (pruritus): a bőrben felhalmozódó epesavak irritálhatják az idegvégződéseket.
• Fáradtság, étvágytalanság, hányinger, hányás: ezek gyakran együtt járnak a mögöttes máj- vagy epebetegségekkel.
• Fájdalom a has jobb felső részén: különösen elzáródásos sárgaság esetén, amikor az epeút akadályozott.

Ritkábban előfordulhat láz is, ami arra utalhat, hogy fertőzés (például vírusos hepatitisz) vagy gyulladás áll a háttérben.

Fontos megjegyezni, hogy a sárgaság önmagában nem betegség, hanem tünet, ezért a tünetek súlyosságától és a kísérő panaszoktól függően kell a kivizsgálást megkezdeni. 

Hogyan diagnosztizálható a sárgaság?

Amikor valakinél sárgaság gyanúja merül fel, az orvosi kivizsgálás célja két fő dologra irányul:

1. megerősíteni a sárgaságot, vagyis a bilirubin emelkedett szintjét kimutatni,
2. megtalálni a háttérben álló okot, ami a problémát kiváltja.

Klinikai vizsgálat és tünetfelmérés

Első lépésként az orvos kikérdezi a beteget a tünetekről (mióta vannak, milyen sorrendben jelentkeztek stb.), és fizikális vizsgálatot végez. Ez magában foglalja a bőr és szemfehérje megtekintését, valamint a has és a máj tapintását is, például megnagyobbodott máj vagy lép jelezhet májbetegséget.

Laborvizsgálatok

A vérvizsgálat a diagnózis sarokköve. Ide tartoznak:

• Bilirubin-szintek (teljes, konjugált és konjugálatlan),
• májenzim-értékek (ALT, AST, ALP),
• fehérje- és albuminszintek,
• más markerek, amelyek a máj működését tükrözik.

Ezek segítségével nemcsak a sárgaság megléte igazolható, hanem az is sejthető, hogy vajon a májsejtekkel vagy az epefolyammal kapcsolatos probléma okozza-e a tünetet.

Képalkotó  vizsgálatok

Ha a laborvizsgálatok nem adnak egyértelmű választ, vagy ha felmerül az epeúti elzáródás gyanúja, akkor hasi ultrahang, CT vagy speciális MRI-vizsgálat is szükséges lehet. Ezekkel az orvos meg tudja nézni az epeutak, máj és hasnyálmirigy szerkezetét.

Kevésbé gyakori vizsgálatok

Ha a labor és képalkotó vizsgálatok sem tisztázzák a problémát, akkor – különösen krónikus májbetegségek gyanúja esetén – májbiopszia is szóba jöhet. Ez mikroszkóp alá helyezi a májszövetet, és segít pontosabban meghatározni a károsodás mértékét és jellegét. 

Kezelési lehetőségek

A legfontosabb tudnivaló a sárgaság kezeléséről, hogy nem magát a sárgaságot kezeljük, hanem azt az alapbetegséget, ami kiváltotta a tünetet. A felnőtt sárgaság kezelése azonban könnyedén lehetséges, csak tudni kell, hogy miből ered a probléma.

Oka szerinti terápia

• Prehepaticus sárgaság esetén – mint hemolitikus anémia – a kezelés az alapbetegségre irányul. Például vérszegénység kezelése, fertőzés elleni terápia vagy szükség esetén vérátömlesztés. 
• Hepatikus sárgaságban – ha például vírusos hepatitisz vagy toxikus májgyulladás okozza a problémát – a vírus elleni kezelések, életmódbeli változtatások és mérgező anyagok (pl. alkohol, bizonyos gyógyszerek) kerülése jön szóba.
• Posthepaticus sárgaságban – amikor az epefolyamat elzáródott – gyakran műtéti vagy endoszkópos beavatkozásra van szükség. Például epekövek eltávolítása vagy daganat okozta elzáródás oldása.

Tüneti és támogató kezelés

Bármely típusú sárgaságnál fontos lehet:

• higiénés és diétás tanácsok (pl. alkohol kerülése, máj-barát étrend),
• viszketés csillapítása,
• hidratáció és alapvető egészségmegőrzés,
• súlyos esetben kórházi megfigyelés vagy speciális terápiák.

Újszülöttsárgaság külön kezelése

Újszülötteknél is gyakori a sárgaság.(3) Itt gyakran alkalmaznak fototerápiát, amely kék fény segítségével gyorsítja a bilirubin lebontását és kiválasztását a szervezetből.

A sárgaság szövődményei

A sárgaság – bár elsőre „csak” sárga bőrnek tűnhet – valójában a szervezetben zajló komolyabb folyamatok tünete, és szövődményeket is okozhat, ha a háttérben álló okot nem kezelik időben. Még ha a tüneteket enyhének érzed is, a sárgaságot nem szabad félvállról venni, mert a bilirubin felhalmozódása a szervezetben súlyos problémákra utalhat és károsíthat fontos szerveket. A kezeletlen sárgaság tehát számtalan betegséget, gondot okozhat a testünkben.

Elsősorban az idegrendszerre és a májra gyakorolhat hatást. Ha a bilirubin szintje nagyon magas, az átjuthat a vér-agy gáton, ami az akut bilirubin-encephalopathiához vezethet, ez egy ritkább, de nagyon súlyos szövődmény, amely neurologiai tünetekben (pl. zavartság, letargia, koordinációs zavarok) nyilvánulhat meg. Ez különösen fontos újszülötteknél, ahol a kernicterus nevű állapot maradandó agykárosodást okozhat, ha nem kezelik időben. 

Felnőtteknél a sárgaság mögött gyakran olyan súlyosabb máj- és epeúti betegségek állnak, mint a hepatitisz, epeúti elzáródás, májcirrózis vagy daganatok, ezek mind hathatnak a máj működésére, és olyan tünetekkel járhatnak együtt, mint sötét vizelet, világos széklet, hasi fájdalom vagy étvágytalanság. 

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

• ha hirtelen erőteljes sárgaság jelentkezik,
• ha a sárgasághoz súlyos hasi fájdalom, láz, erős hányinger vagy hányás társul,
• ha zavartság, levertség, koncentrációs nehézségek jelennek meg,
• ha sötét a vizelet és világos a széklet,
• illetve ha a sárgaság 24–48 óra alatt nem javul, vagy gyorsan romlik. Ebben az esetben a lehető leghamarabb fordulj sürgősségi ellátáshoz vagy hívj mentőt.

Ezen jelek nemcsak a sárgaságot okozó alapbetegség súlyosságát jelzik, hanem arra is utalnak, hogy valószínűleg sürgős beavatkozásra van szükség, például kórházi vizsgálatra, képalkotó diagnosztikára vagy akár azonnali terápia megkezdésére.

A sárgaság megelőzése

Bár a sárgaság önmagában nem betegség, a kialakulását sokszor megelőzhetjük vagy csökkenthetjük a kockázatát olyan életmódbeli szokásokkal, amelyek támogatják a máj egészségét és működését. A máj ugyanis kulcsfontosságú a bilirubin anyagcserében, így ha ezt a szervet folyamatosan „támogatjuk”, a sárgaság kialakulásának esélye csökken. 

Táplálkozás és testsúly

Egy kiegyensúlyozott étrend, amely sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát és sovány fehérjét tartalmaz, segíthet a máj egészségének megőrzésében és a zsírmáj kialakulásának megelőzésében, ez utóbbi ugyanis gyakori háttérok lehet a sárgaság mögött.

Alkohol- és gyógyszerfogyasztás

Fontos minimalizálni vagy elkerülni az alkohol fogyasztását, mert hosszú távon nagy mennyiségben károsítja a májat, ami sárgasághoz vezethet. Ugyanez igaz bizonyos, májat terhelő gyógyszerekre és egyes kiegészítőkre, ezeket mindig orvossal egyeztesd.

Hidratáció és életmód

A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel segíti a szervezetet abban, hogy hatékonyabban „kimossa” a toxinokat, beleértve a felesleges bilirubint is. Emellett a rendszeres testmozgás és az egészséges testsúly fenntartása is hozzájárul a máj optimális működéséhez.

Fertőzések és védőoltások

A hepatitisz vírusa az egyik legismertebb oka a májgyulladásnak és ebből adódó sárgaságnak, ezért az A és B típusú hepatitisz elleni oltások felvétele világszerte ajánlott, főleg ha olyan területekre utazol, ahol ezek a fertőzések gyakoriak.

Biztonságos életmód

A biztonságos szexuális gyakorlatok, a higiénés ételek fogyasztása és a tetoválásnál vagy piercingszalonban steril eszközök használata szintén csökkenti a májat érintő fertőzések és következményes sárgaság kockázatát.

Rendszeres szűrések

Különösen 40 év felett, vagy ha családban előfordult májbetegség, érdemes rendszeresen ellenőrizni a májfunkciót vérvétellel, ez segít időben felismerni a problémákat, még mielőtt sárgaság alakulna ki.

A sárgaság tehát nem önálló betegség, hanem egy feltűnő tünet, amelyet a bilirubin nevű sárga pigment felhalmozódása okoz a vérben és a szövetekben. Ez a pigment a vörösvértestek lebomlása során keletkezik, és normálisan a máj dolgozza fel, majd választja ki. Ha ebben a folyamatban zavar lép fel, legyen az túl sok termelés, májkárosodás vagy az epeutak elzáródása miatt, akkor sárgaság alakul ki. Fontos tudni, mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni, és milyen életmódbeli lépésekkel csökkenthetjük a májbetegségek és a sárgaság kockázatát.

Tudományos háttér:

1. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK544252/
2. https://my.clevelandclinic.org/health/symptoms/15367-adult-jaundice
3. https://publications.aap.org/pediatrics/article-abstract/89/5/809/57861/Evaluation-and-Treatment-of-Jaundice-in-the-Term