arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

Diszbiózis: amikor felborul a bélflóra egyensúlya

diszbiozis

Az emberi szervezet egyik legösszetettebb és legérzékenyebb rendszere az emésztőrendszer, melynek egészsége kulcsfontosságú az általános jóllét szempontjából. A bélrendszerben több billió mikroorganizmus, mint baktériumok, vírusok és gombák élnek együtt szimbiózisban, amelyet összefoglaló néven mikrobiomnak nevezünk. Amikor ez az egyensúly felborul, és a „jó” és „rossz” baktériumok aránya eltolódik, diszbiózisról beszélünk. Ez a látszólag apró változás számos egészségügyi problémát indíthat el, és egyre több tudományos kutatás igazolja a bélflóra szerepét nemcsak az emésztésben, hanem az immunrendszer működésében, sőt a mentális egészség fenntartásában is.

A diszbiózis fogalma és jelentősége

A diszbiózis kifejezés alatt a bélflóra egyensúlyának megbomlását értjük, amikor a hasznos mikroorganizmusok száma csökken, míg a káros, opportunista baktériumok elszaporodnak. Ez a folyamat nem feltétlenül jár azonnal tünetekkel, de hosszú távon kihatással lehet az anyagcserére, a gyulladásos folyamatokra és az immunválaszra egyaránt. A bélflóra összetétele egyénenként változó, de egészséges állapotban egy rendkívül diverz és kiegyensúlyozott közösségről beszélünk. A diszbiózis ezen finom egyensúly felborulását jelzi, amelynek következményei messze túlmutatnak az emésztőrendszeren.(1)

Milyen gyakori a diszbiózis?

A modern életmód, a helytelen táplálkozás, a túlzott antibiotikum-használat, a stressz, a kevés mozgás mind hozzájárulnak a diszbiózis terjedéséhez. Egyes tanulmányok szerint az iparosodott országok lakosságának nagy része szenved valamilyen fokú bélflóra-egyensúlyzavartól, gyakran anélkül, hogy erről tudomása lenne. A mikrobiom diverzitása az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a nyugati országokban, ami párhuzamba állítható az elhízás, autoimmun betegségek és gyulladásos bélbetegségek számának növekedésével.

A diszbiózis leggyakoribb tünetei

Bár a diszbiózis nem tekinthető önálló betegségnek, gyakran együtt jár számos kellemetlen tünettel. A legjellemzőbbek közé tartozik:

Ezeken túl azonban sok esetben jelentkezhetnek bőrtünetek (például akne vagy ekcéma), fáradékonyság, alvászavarok, sőt szorongás vagy depressziós hangulat is. Egy korábbi tanulmány összefüggést talált a bélflóra egyensúlyzavara és a pszichés zavarok között, különösen a „bél-agy tengely” működésén keresztül.

Kockázati tényezők: mi növeli a diszbiózis esélyét?

Számos tényező járulhat hozzá a diszbiózis kialakulásához. Az egyik legjelentősebb a nem megfelelő étrend: az ultra-feldolgozott élelmiszerek, magas cukor- és zsírtartalmú ételek, valamint a rostszegény táplálkozás csökkenti a hasznos baktériumok számát. Ugyanakkor a gyakori antibiotikum-szedés – még ha indokolt is – szinte teljesen kiirthatja a jótékony mikroflórát. Emellett a krónikus stressz, alváshiány, környezeti toxinok, illetve különféle betegségek, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS), cukorbetegség vagy autoimmun kórképek is fokozzák a diszbiózis kockázatát.

A normál bélflóra jelentősége a szervezet számára

Az egészséges bélflóra nem csupán az emésztést segíti. A mikrobiom szerepet játszik a vitaminok (pl. B-vitaminok, K-vitamin) szintézisében, a kórokozók elleni védekezésben, a gyulladás szabályozásában és az immunrendszer érettségének kialakításában is. Kutatások igazolják, hogy egy jól működő bélrendszer az autoimmun betegségek, az elhízás és akár a daganatos elváltozások kockázatát is csökkentheti. Épp ezért a bélflóra egészsége nem csak emésztési kérdés, hanem egy komplex egészségvédelmi tényező.

A diszbiózis kialakulásához vezető út sokszor már gyermekkorban elkezdődik. A császármetszéssel született babák például másféle bélflórával indulnak életük során, mint azok, akik természetes úton jöttek világra. A későbbiekben az antibiotikumok indokolatlan vagy túlzott használata az egyik fő bűnös. De ide tartozik a mozgáshiányos életmód, a nem elegendő rostbevitel, a krónikus stressz, valamint az alváshiány is, amelyek mind kedvezőtlen irányba tolják a mikrobiom egyensúlyát.

Mi történik, ha beindul a diszbiózis folyamata?

A diszbiózis hatásai először talán enyhének tűnhetnek, de hosszú távon komoly következményekkel járhatnak. A bélfal áteresztővé válik – ezt nevezik “szivárgó bél szindrómának“-, ami lehetővé teszi, hogy különféle toxinok és baktériumok bejussanak a véráramba, gyulladásos válaszokat indítva el. Ez a folyamat olyan krónikus betegségek kialakulásában is szerepet játszhat, mint a 2-es típusú diabétesz, autoimmun betegségek vagy neurodegeneratív rendellenességek, például Alzheimer-kór. A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a mikrobiom egészsége nemcsak következménye, hanem oka is lehet számos betegségnek.(2)

A bélflóra egészsége: miért fontos, és hogyan őrizhetjük meg?

A mikrobiom egyensúlyának felborulása, azaz a diszbiózis, számos egészségügyi problémához vezethet. A bélflóra egészsége, ahogy már a bevezetőben is említettük, kulcsfontosságú az általános jóllét szempontjából. A mikrobiom részt vesz a tápanyagok lebontásában, vitaminok szintézisében, az immunrendszer szabályozásában és a gyulladásos folyamatok kontrollálásában.

A bélflóra és a hormonrendszer kapcsolata

A bélmikrobiom szoros kapcsolatban áll a hormonrendszerrel. Bizonyos bélbaktériumok képesek befolyásolni a nemi hormonok, például az ösztrogén és a tesztoszteron szintjét, ami hatással lehet a reproduktív egészségre, a hangulatra és az anyagcserére. 

Stressz és bélflóra

A krónikus stressz negatív hatással van a bélflóra összetételére és működésére. A stressz fokozza a bélfal áteresztőképességét, ami lehetővé teszi, hogy káros anyagok jussanak a véráramba, gyulladásos válaszokat indítva el. 

Diszbiózis teszt és vizsgálat

A diszbiózis diagnosztizálása többféle vizsgálattal lehetséges. A hidrogén kilégzési teszt a vékonybélben lévő baktériumok által termelt gázok mennyiségét méri, ami utalhat bakteriális túlnövekedésre. A székletmikrobiom-analízis a bélflóra összetételét vizsgálja, míg a vizelet- és vérvizsgálatok a gyulladásos markerek szintjét mérik. 

  • Hidrogén-metan kilégzési teszt: Ez a nem invazív vizsgálat a kilélegzett hidrogén és metán gázok mennyiségét méri, amelyek a bélbaktériumok által termelt gázok. A teszt során a páciens egy speciális cukoroldatot fogyaszt, majd meghatározott időközönként kilégzési mintákat ad. A gázok szintjének emelkedése utalhat például a vékonybél bakteriális túlnövekedésére (SIBO) vagy más emésztési zavarokra.
  • Székletmikrobiom-analízis: Ez a vizsgálat a székletmintában található mikroorganizmusok összetételét elemzi, beleértve a baktériumokat, gombákat és vírusokat. Az elemzés segíthet azonosítani a diszbiózis jelenlétét és mértékét, valamint irányt adhat a kezeléshez.
  • Szerves savak tesztje: A vizeletmintából végzett vizsgálat, amely a bélbaktériumok által termelt szerves savak szintjét méri. Az eltérések utalhatnak a bélflóra egyensúlyának felborulására.

A diszbiózis kezelése

A diszbiózis kezelése komplex folyamat, amely magában foglalja az étrendi változtatásokat, a probiotikumok és prebiotikumok alkalmazását, valamint bizonyos esetekben az antibiotikumos kezelést.

  • Probiotikumok és prebiotikumok: A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek elősegítik a bélflóra egyensúlyának helyreállítását. A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmi rostok, amelyek táplálják a jótékony baktériumokat. Együtt alkalmazva, szinbiotikumként, hatékonyan támogatják a bélrendszer egészségét.
  • Antibiotikumos kezelés: Súlyos esetekben, például SIBO esetén, az orvos antibiotikumot írhat fel a káros baktériumok csökkentésére. Fontos azonban, hogy az antibiotikumok alkalmazása után probiotikumokkal támogassuk a bélflóra helyreállítását.
  • Székletmikrobiom-transzplantáció (FMT): Ez a módszer egészséges donor székletének bejuttatását jelenti a páciens bélrendszerébe, célja a bélflóra diverzitásának és egyensúlyának helyreállítása. Az FMT különösen hatékony lehet a Clostridium difficile fertőzés kezelésében, és kutatások szerint más diszbiózissal kapcsolatos állapotokban is ígéretes eredményeket mutat.

Diszbiózis étrend: ami segíthet a tünetek enyhítésén

Az étrend kulcsszerepet játszik a bélflóra egészségének megőrzésében. A rostban gazdag ételek, mint a teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek és gyümölcsök, elősegítik a jótékony baktériumok szaporodását. De nézzük, hogy mit érdemes fogyasztani diszbiózis diagnózis esetén:

  • Rostban gazdag ételek: A rostok elősegítik a jótékony baktériumok szaporodását és a rövid láncú zsírsavak (SCFA) termelését, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak. A teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöldségek és gyümölcsök kiváló rostforrások.
  • Fermentált élelmiszerek: Az olyan ételek, mint a joghurt, kefir, savanyú káposzta, kimchi és miso, természetes probiotikumokat tartalmaznak, amelyek támogatják a bélflóra egészségét. A fermentált ételek rendszeres fogyasztása növelheti a mikrobiom diverzitását és csökkentheti a gyulladásos markereket.
  • Kerülendő ételek: Az ultra-feldolgozott élelmiszerek, magas cukor- és zsírtartalmú ételek, valamint az adalékanyagokban gazdag termékek negatívan befolyásolhatják a bélflórát. Ezek fogyasztásának csökkentése hozzájárulhat a mikrobiom egyensúlyának helyreállításához.

A diszbiózis nem csupán emésztési probléma, hanem egy sokrétű, rendszerszintű egyensúlyvesztés jele. A megelőzés és a korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen megfelelő életmóddal, rostban gazdag étrenddel, probiotikumokkal és stresszkezeléssel már sokat tehetünk a bélflóra egyensúlyának megőrzéséért. A jövő orvoslása egyre inkább a mikrobiom szintjén kezdődik, és nem kizárt, hogy a közeljövőben a diszbiózis célzott kezelése új távlatokat nyit az orvostudományban.

Tudományos háttér:

  1. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/B9780128040249000252
  2. https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-319-74932-7_13