A rosszindulatú gyomordaganat (gyomorrák)
A gyomor emésztőrendszerünk fontos része, melynek különböző megbetegedései rendkívül gyakoriak. A gyomorrák sajnos napjainkban is gyakran diagnosztizált, rendkívül súlyos kórkép. Szövettanilag többféle gyomordaganat különböztethető meg, de a rosszindulatú folyamatoknak kb. 90%-át a gyomor mirigyeiből kiinduló adenocarcinoma teszi ki, így klinikailag ez számít a legjelentősebbnek.
A gyomorrák előfordulása
A WHO 2020-as adatai szerint több, mint 1 millió új esetet diagnosztizáltak tavaly világszerte, ami az összes regisztrált rosszindulatú betegségnek kb. 5,6%-át teszi ki. Ezzel a gyomorrák az 5. leggyakoribb daganatfajta a világban. A diagnosztizált esetek több, mint 70%-a a fejlődő országokban figyelhető meg.
Magyarországi statisztikák alapján hazánkban a kilencedik leggyakoribb rosszindulatú daganatfajta a gyomorrák. Férfiakban valamelyest gyakoribb, mint nőkben; illetve idősebb korban jellemzőbb az előfordulása.
A gyomorrák rizikófaktorai
A gyomorrák kialakulása egy komplex folyamat, melyben szerepet játszanak genetikai tényezők, valamint szerzett, életmódbeli faktorok is.
- Genetikai tényezők: Kb. 10%-ban fedezhető fel öröklődés, családi halmozódás.
- Helicobacter pylori (H.pylori) fertőzés: ez a baktérium felelős a gyomorfekély és a krónikus gyomornyálkahártyagyulladás bizonyos típusainak kialakulásáért, jelenléte növeli a gyomorrák kialakulásának kockázatát.
- Táplálkozási szokások: magas sótartalmú ételek; füstöléssel tartósított élelmiszerek gyakori fogyasztása; illetve friss gyümölcsben és zöldségben szegény étrend is fokozza a gyomorrák kialakulásának rizikóját.
- Életmódbeli tényezők: dohányzás, elhízás, rendszeres túlzott alkoholfogyasztás is jelentős rizikófaktornak számít.
- A gyomor bizonyos betegségei: jóindulatú gyomordaganatok (pl. polipok), a gyomor nyálkahártyájának krónikus gyulladásai, fekélyei; illetve gyomorműtétek utáni állapot is hajlamosít rosszindulatú gyomordaganat előfordulására.
A gyomorrák tünetei
A gyomorrák tünettana korai stádiumban nem jellegzetes, így a betegség gyakran csak előrehaladott formában kerül felismerésre. Sajnos az is gyakori, hogy már csak akkor derül ki a betegség, amikor áttétek (metastasisok) is jelen vannak. Sokszor maguk az áttétek miatt indul meg az elsődleges tumorkutatás és így derül fény a gyomorrákra.
Tünetek, melyek utalhatnak gyomorrákra:
- étvágytalanság, más okkal nem magyarázható fogyás;
- bizonyos ételek és italok elutasítása, különösen jellemző a húsundor;
- hányinger, gyakori émelygés, hányás, előrehaladott stádiumban vérhányás;
- bizonytalan hasi fájdalom, állandó gyomorégés, gyomorfájdalom;
- emésztési zavarok;
- fekete széklet, szurokszéklet (emésztett vér a székletben);
- folyamatos teltségérzet a gyomorban;
- nehezített nyelés;
- ritkán tapintható lehet a tumor a has felső részén;
- vérszegénység.
A gyomorrák diagnózisa
A gyanús tünetek fennállása esetén mindenképpen gondolni kell rá és meg kell kezdeni a célirányos kivizsgálást gasztroenterológus szakorvos által. Jellemző lehet családi halmozódás is, így azoknál a betegeknél, akiknek a családjában már fordult elő rosszindulatú gyomordaganat még szorosabb követés szükséges.
Számos vizsgálat végezhető, ám a definitív diagnózisalkotáshoz elengedhetetlen a gyomortükrözés (gastroscopia).
Milyen vizsgálatokra lehet számítani?
- Kórtörténet-, és panaszfelvétel: külön kitérve a családi kórtörténetre.
- Fizikális vizsgálat: Nagy daganat esetén ritkán tapintható lehet a tumor. Tapasztalható lehet nyomásérzékenység a gyomor környékén.
- Vérvétel, laborvizsgálat: a gyomorrákra utaló specifikus laboreltérés nincs. Bizonyos esetekben látható lehet vérszegénység, illetve egyes tumormarkerek (pl. CA 72-4, CEA, CA 19-9) szintje emelkedett lehet.
- Gyomortükrözés (gastroscopia), szövetmintavétel (biopszia): a vizsgálat során direkt kép látható a gyomorfalról, illetve az esetleges daganatról. Lehetséges a mintavétel és a szövettani vizsgálat, mellyel pontosan meghatározható a daganat szövettani típusa, mely a kezelésben is irányadó lehet.
- Képalkotó vizsgálatok: hasi ultrahang, hasi CT/MR vizsgálat szóba jöhet, de ezek szerepe a diagnózisalkotásban kiegészítő a gyomortükrözés mellett. A CT-nek (ritkábban az MR-nek) szerepe inkább a stádiummeghatározásban van: megítélhető vele, hogy vannak-e közelebbi vagy távolabbi áttétek a szervezetben.
A kontrasztanyagos gyomor röntgen vizsgálatnak régebben fontos szerepe volt a diagnosztikában, mára azonban szerepét az endoscopia (gastroscopia) szinte teljesen átvette, mivel pontosabb vizualizálást tesz lehetővé́ és szövettani mintavétel is lehetséges a vizsgálat során.
A gyomorrák kezelése
Komplex onkológiai kezelési lehetőségek vannak, melyek magukba foglalják a sebészi-, gyógyszeres (kemo-), és sugárterápiát is. Az, hogy melyik betegnél milyen kezelés jöhet szóba egy több szakorvosból (onkológus, sebész, patológus) álló onkológiai bizottság (onko-team) javasolja meg a pontos szövettani típus, a daganat stádiuma és a beteg általános állapota, társbetegségei alapján.
A gyomorrák kezelésében a főszerepet a sebészeti és kemoterápiás módszerek kapják.
- Műtéti kezelés: részleges gyomoreltávolítás az elsődlegesen végzendő eljárás, vagyis a daganatos gyomorszakasz eltávolítása. Bizonyos esetekben azonban szükség lehet a teljes gyomor eltávolítására is. Sok esetben szükséges a környéki nyirokcsomók eltávolítása is. A műtéti megoldás, lehetőség szerint a daganat teljes eltávolítása jelenti a legnagyobb esélyt a gyógyulásra.
- Kemoterápia: Történhet kiegészítő terápiaként a műtét előtt vagy után; illetve előrehaladott esetekben palliatív módon, mikor teljes gyógyulás már nem várható, a túlélést próbálják meghosszabbítani a kezeléssel.
- Sugárterápia: a gyomorrák esetében viszonylag ritkábban alkalmazzák. Általában szerepe kiegészítő.
- Gyógygombák: kiegészítő terápiaként használják az életminőség javítására a kemoterápia alatt vagy után.
A gyomorrák prognózisa
A gyomorrák kórjóslata a daganat kiterjedésétől, szövettani típusától, a beteg általános állapotától, társbetegségeitől, valamint az alkalmazott kezelés fajtájától és agresszivitásától is függ.
Sajnos az esetek többségében a diagnózis már előrehaladottabb esetben születik meg, így a túlélési esélyek jelentősen rosszabbak. Statisztikai adatok szerint a gyomorrák 5 éves túlélése 32%, amennyiben a daganat nem terjedt át távolabbi szervekre. Ha a daganat már előrehaladott állapotban van, távolabbi szerveket is érint, akkor az 5 éves túlélés csak 6% körül van.
A gyomorrák megelőzése
A gyomorrák kialakulásában szerepet játszik számos olyan tényező, mely összefügg az életmóddal, így ezekre mindenkinek van ráhatása.
Fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rostban, vitaminokban, friss zöldségben és gyümölcsben gazdag étrend. Rendszeres testmozgás, megfelelő testsúly fenntartása előnyös; illetve kerülendő a dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás.
Tartósan fennálló gyomorpanaszok esetén mindenképpen érdemes egy gasztroenterológus szakorvos felkeresése, mert számos hajlamosító állapot (pl. krónikus gyulladás, Helicobacter pylori fertőzés) jól kezelhető.
Források:
WHO, GLOBCAN 2020: https://gco.iarc.fr/today/online-analysis-pie
Nemzeti Rákregiszter: https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/
http://mst.hu/upload/sebesz/document/SEBGyomorrak_P.pdf
https://www.uptodate.com/contents/clinical-features-diagnosis-and-staging-of-gastric-cancer?search=gastric%20cancer&source=search_result&selectedTitle=1~150&usage_type=default&display_rank=1
https://www.cancer.net/cancer-types/stomach-cancer/statistics
https://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/256/a-gyomorrak
Tulassay Zsolt: A belgyógyászat alapjai, Medicina Könyvkiadó (2016)