Antiparazitás hatású gyógynövények I – Gránátalma

Napjainkban a higiénés normák fejlettsége és az elfogadható közegészségügyi viszonyok következtében az emberi bélféreg fertőzéseket általában ritkának tartják. Valójában azonban egyes férgek például a cérnagiliszta okozta fertőzések jelenleg is gyakoriak és bár ritkán vezetnek súlyos megbetegedéshez, kellemetlen és sokszor visszatérő, tartósuló panaszokkal járnak. Hatékony féregűző – orvosi nyelven antihelminthikus – gyógyszerekkel már rendelkezünk, férgesség esetén orvosi vény ellenében bármelyik patikában hozzájutunk. Mint minden hatékony gyógyszernek a féreghajtó szereknek is lehetnek enyhébb vagy súlyosabb mellékhatásaik, melyek az általában szükséges és előírt rövid idejű és kisdózisú használat mellett nem igazán jelentkeznek, ugyanakkor előfordulhatnak klinikai szituációk, pl. várandós nő cérnagiliszta fertőzése az első trimeszterben, melyekben használatuk nem javasolt.  Fentiek miatt szeretnék összefoglalást adni azokról a gyógynövényekről, melyek kedvező – azaz féregölő – hatásúak lehetnek ilyen esetekben.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a gyógynövények és a belőlük készülő extraktumok és készítmények nem helyettesítik, hanem kiegészítik az orvosi kezelést. Kizárólag gyógynövények alkalmazásával teljes gyógyulásra nem minden esetben, de kedvező hatásukra feltétlenül számíthatunk. Parazita fertőzés gyanúja esetén forduljunk először orvoshoz és szülessen minősített laboratóriumban (nem „biorezonátoros” sarlatánoknál!!!) dokumentált mikrobiológiai diagnózis és a további teendőket az infektológus szakorvos szabja meg!

GRÁNÁTALMA (PUNICA GRANATUM)

A gránátalma Iránban és Észak-Indiában őshonos gyümölcs, de a Mediterráneumban is elterjedt. Számos ősi kultúrában használták gyógyszerként. Gyulladáscsökkentés mellett bélférgek kihajtására valamint hasmenés és vérhas ellen. Az ókori Egyiptomban is kihasználták fenti hatásait. A gránátalmában jelenlévő pelletierin nevű hatóanyag deprimálja a galandféreg belének simaizomzatát, a bénult férget hashajtókkal távolították el (1). Újabb kutatások valószínűsítik, hogy gyógyhatása polyphenol tartalmának és antioxidáns aktivitásának köszönhető. A gyümölcs, a magok, a héj és a levél is gazdag bioaktív vegyületekben, melyeknek gyógyító szerep jut a betegségek kezelésében. A gránátalma héja gazdag forrása tanninoknak, flavonoidoknak és más fenol vegyületeknek. Hasonlóan a leve is aktív összetevőket tartalmaz, mint polyphenolok, tanninok, anthocyaninok, tokoferolok, liponsav, punicalagin és C-vitamin, fenti vegyületek felelősek a gyümölcslé antioxidáns hatásának 50 %-áért (2). A növény antiparazitás tulajdonságait korábban in vitro (3,4) és in vivo (5) állatmodellekben is kimutatták.

A gránátalma gyümölcsének és növényi részeinek kivonata a paraziták számos törzse ellen bizonyítottan hatásos, így egysejtű protozoonok pl. Cryptosporidium parvum (6), malária Plasmodiumok (7), szalagférgek (8), hengeresférgek (3,4) és mételyek pl. a klasszikus emberi májmétely kórt okozó Fasciola hepatica ellen is (9). Az extraktumban jelen lévő galluszsav és ellagsav antihelminthikus hatását feltételezik.  Egy 2021-ben végzett állatorvosi vizsgálat során gránátalma kivonat alkalmazásával juhok gyomor-bélrendszeri nematoda (bélben élősködő hengeresférgek) fertőzését 50 %-kal csökkentették. A csökkenés mértékét a kezelés előtt és után vett székletmintákban jelen lévő féregpeték számának megadásával határozták meg (10). Bár a humán adatok még hiányoznak, nincs okunk azt feltételezni, hogy az emberi bélcsatornában a gránátalma extraktuma ne fejtene ki hasonló hatást emberi kórokozó férgekkel szemben. A tudományos módszerekkel született fenti eredmények igazolják e gyógynövény hatását és valódi perspektívát nyitnak a fitoterapeutikumok – kemikáliákat kiegészítő és később talán helyettesítő – gyógyászati alkalmazásának.

Források:

1 https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyógyszerészet_és_gyógyszerkészítés_az_ókori_Egyiptomban#Anthelmintikumok
2 – Rahmani AH, Alsahli MA, Almatroodi SA. Active constituents of pomegranates (Punica granatum) as potential candidates in the management of health through modulation of biological activities. Pharmacogn. J. 2017, 9, 689–695.
3 – Castagna F, Britti D,  Oliverio M, Bosco A, Bonacci S, Iriti G, Ragusa M, Musolino V, Rinaldi L, Palma E. In Vitro Anthelminthic Efficacy of Aqueous Pomegranate (Punica granatum L.) Extracts against Gastrointestinal Nematodes of Sheep. Pathogens 2020, 9, 1063.
4 – Ahmed AH, Ejo M, Feyera T, Regassa D, Mummed B, Huluka SA. In Vitro Anthelmintic Activity of Crude Extracts of Artemisia herba-alba and Punica granatum against Haemonchus contortus. J. Parasitol. Res. 2020, 2020, 4950196.5 – Dkhil MA. Anti-coccidial, anthelmintic and antioxidant activities of pomegranate (Punica granatum) peel extract. Parasitol. Res. 2013, 112, 2639–2646
6 – Al-Mathal EM, Alsalem AM. Pomegranate (Punica granatum) peel is effective in a murine model of experimental Cryptosporidium parvum. Exp. Parasitol. 2012, 131, 350–357.
7  –  Reddy MK, Gupta SK, Jacob MR, Khan SI, Ferreira D. Antioxidant, antimalarial and antimicrobial activities of tannin-rich fractions, ellagitannins and phenolic acids from Punica granatum L. Planta Med. 2007, 53, 461–467./
8  –  Tariq KA, Tantry MA. Preliminary Studies on Plants with Anthelmintic Properties in Kashmir—The North-West Temperate Himalayan Region of India. Chin. Med. 2012, 3, 20079.
9 – Vidal ML, Martins I, Boeloni J, Bolzan T, Severi JA. EFICÁCIA DE EXTRATOS VEGETAIS DE Punica granatum L. NO CONTROLE in vitro DE OVOS E ADULTOS DE Fasciola hepatica. Enciclopédia Biosf. 2019, 16.
10 – Castagna F, Piras C, Palma E, Musolino V, Lupia C, Bosco A, Rinaldi L, Cringoli G, Musella V, Britti D. Green Veterinary Pharmacology Applied to Parasite Control: Evaluation of Punica granatum, Artemisia campestris, Salix caprea Aqueous Macerates against Gastrointestinal Nematodes of Sheep. Vet. Sci. 2021, 8, 237.