arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopeequalsfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagramminuspackagephone-callpinterestplay-circleplusquotesearchsettingsshopping-carttiktoktrucktrustindexuseryoutube

Ingyenes szállítás már 15 000 Ft felett

Prebiotikus gyógynövények – 3 tipp, hogy a bélflórád is jóllakjon

A prebiotikus gyógynövények is segíthetnek az emésztésben.

A probiotikumok mint az immunrendszer és az egészséges emésztés nélkülözhetetlen alkotóelemei egyre inkább evidenciává válnak. Egyre több kísérlet és kutatás mutat rá, hogy ezek a bélben élő baktériumok és egyéb mikroorganizmusok milyen sokrétű szerepet töltenek be az egészség megőrzésében. Amellett, hogy segítenek vitaminok előállításában és némely nehezebben emészthető táplálék lebontásában, olyan anyagokat termelnek, amelyek közvetve nagyban hozzájárulnak a megfelelő immunműködéshez. Ezenkívül ellehetetlenítik a káros baktériumok bélben történő elszaporodását, amivel szintén egy halom nyavalyától védik meg a szervezetünket.

Egyértelmű tehát, hogy ezekre a baktériumokra kellő figyelmet kell fordítani. Ehhez szerencsére az esetek többségében elég annyi, hogy az étkezés során rájuk is gondolunk, és olyan ételeket fogyasztunk, amelyeket ezek a baktériumok is szeretnek.

Ezeket az ételeket, pontosabban ezek összetevőit nevezik prebiotikusnak, hiszen az egészséges bélflóra előfeltételei. A bél baktériumai ezeknek az anyagoknak a segítségével megfelelő táplálékhoz jutnak, és ezáltal szaporodni is képesek lesznek, fenntartva a bélflóra optimális egyensúlyát.

A növényi eredetű prebiotikumok több különböző, némely esetben egészen mindennapi élelmiszerrel is bevihetők a szervezetbe (pl. banánnal, hagymával), azonban vannak prebiotikus gyógynövények is, amelyek egyéb gyógyhatásaik mellett prebiotikumokban is gazdagok. Ez tovább erősíti a szervezetre gyakorolt, egyébként is pozitív hatásukat, hiszen azáltal, hogy segítik a bél baktériumainak szaporodását, az immunrendszert is támogatják. Az immunrendszer pedig – feltéve természetesen, hogy jól működik – a szervezet legjobb eszköze a betegségekkel szemben.

Íme néhány gyógynövény, amelyek ugyan különböznek hatásaikban és használatukban, egyvalami mégis közös bennük: mind tartalmaznak prebiotikumokat, tehát természetes úton támogatják a bélflóra egyensúlyát.

Cikória

Elsőre legfeljebb a neve lehet valahonnan ismerős, de majdnem biztos, hogy az íze is az. Legalábbis aki ivott már macikávét, az biztosan ismeri a cikóriát, hiszen ez a növény az egyik alapanyaga. A cikóriát gyakran használják pótkávéként, hiszen hasonló íze van, mint a kávénak, koffeint viszont nem tartalmaz. A cikóriának a gyökerét szokás felhasználni, ebből főzik a cikóriakávét is. A cikóriában olyan vitaminok és ásványi anyagok találhatók, mint a B6-vitamin, a C-vitamin, a foszfor és a mangán.

A cikória egyes állatkísérletekben gyulladáscsökkentőnek bizonyult. Így ha valamilyen gyulladás enyhítésére keresünk megoldást, ez a gyógynövény hasznos segítség lehet, bár nem feltétlenül érdemes pusztán erre hagyatkozni.

A haszna azonban korántsem merül ki ennyiben. A cikória ugyanis gazdag inulinban. Az inulin egy rost, ezen belül is olyan poliszacharid, amely kiváló táplálékul szolgál a bélflóra számára. Kísérletek során az inulin pozitív hatást gyakorolt a bifidobaktériumok szaporodására. (1)

A cikória az inulintartalmának köszönhetően a székrekedés leküzdésében is segíthet, ugyanis javítja a széklet állagát, puhábbá téve azt, valamint a bélmozgást is rendszeresebbé teheti. Nem csoda, hiszen az inulin rost, a rostok pedig köztudottan kulcsszerepet játszanak a széklet állagának alakításában.

Az inulin a széklet rendezésén kívül a vércukorszintre is jó hatással van. A vércukorszint szabályozásában az inzuliné a főszerep, az inzulinrezisztencia azonban sajnos egyre elterjedtebb. Inzulinrezisztencia esetén a szervezetnek a vércukorszinttel is problémái lesznek, ami hosszú távon nagyon nem egészséges.

Az inulin egyes kísérletek alapján valamelyest képes volt csökkenteni az inzulinrezisztencia mértékét, aminek következtében a vércukorszint is normálisabb szintre került. (2) Az inzulinrezisztencia és a magas vércukorszint a cukorbetegség előszobája, ezért is fontos mielőbb tenni ellene.

Bojtorján

Ha a macikávé nem éppen nagy kedvenc, akkor sincs nagy baj, hiszen egy másik gyógynövény, a bojtorján is tartalmaz inulint. A cikóriához hasonlóan a bojtorjánnak is a gyökerét használják fel, amely szintén rengeteg hasznos anyagot tartalmaz.

A bojtorján kiváló méregtelenítő, amely képes kimosni a vérből a méreganyagokat. Bőrproblémák esetén is használható, például az akné vagy az ekcéma is kezelhető vele, hiszen antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású. Emellett vízhajtóként is funkcionál, valamint a benne található polifenoloknak és flavonoidoknak köszönhetően a daganatok növekedését is lassítja. Segít a máj egészségének megőrzésében, illetve a szájban található sebekre is hatékony gyógyírt nyújthat.

A cikóriával közös vonása, hogy inulint tartalmaz. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy bőrproblémák esetén a külsőleges alkalmazás az elterjedt, a többi esetben – például méregtelenítésre, tisztítókúrára – a gyökerét főzve szokták fogyasztani, vagy kivonatként valamilyen készítményben. Közvetlenül a bőrre alkalmazva az inulin aligha tud hasznosulni, fogyasztva viszont hozzájárul a bélflóra egyensúlyának megőrzéséhez. (3)

Vannak mellékhatásai az inulinnak?

Bár az inulinnak valóban rengeteg haszna van, egyes esetekben mellékhatásai is lehetnek, ilyen például a puffadás. Természetesen nem mindenkinél jelentkezik, de az IBS-ben szenvedő betegeknél az inulin puffadást, fokozott gázképződést okozhat.

Ennek elkerülése érdekében érdemes kisebb adagokkal kezdeni az inulinbevitelt, és ha nincs különösebb probléma, a mennyiség fokozatosan növelhető. Eleinte napi 2–3 gramm inulin ajánlott, ez később 10 grammig növelhető.

Ha a szervezet rosszul tolerálja az inulint, akkor is van megoldás: az útifű.

Útifű

Az útifű, pontosabban az útifűmaghéj szintén kiváló élelmi rost, amely az inulinhoz hasonlóan prebiotikum is. Mégsincs a legnépszerűbb prebiotikumfajták listáján, hiszen a baktériumoknak hosszabb időbe telik az erjesztése, mint például az inuliné. Az útifű szintén segíti a jótékony hatású baktériumok szaporodását, emellett a székrekedés enyhítésében is hathatós segítséget nyújt. (4) A koleszterinszint csökkentésében is rendkívül hasznos, és ezáltal a szív és a máj egészségének megőrzésében is fontos szerepet játszik.

Mivel hosszabb ideig tart az emésztése, az útifű önmagában nem a leghatékonyabb prebiotikum, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne haszna: éppen az inulin mellékhatásait képes mérsékelni. Brit kutatók kimutatták, hogy egyes IBS-es betegeknél az inulin valóban fokozott gázképződést váltott ki.

Amikor viszont az inulin mellé útifűből származó rostokat is adagoltak, a gázképződés mértéke jóval alacsonyabb volt. Az útifű jelentősen csökkentette az inulin kellemetlen mellékhatásaként jelentkező gázképződést anélkül, hogy az inulin erjedését akadályozta volna. (5) Így az inulin eljutott a baktériumokhoz, azok tudták is hasznosítani, a mellékhatások viszont nem voltak olyan súlyosak.

Az útifű tehát, ha önmagában nem is a legnagyobb sztár a prebiotikumok körében, mégis nagyon hasznos azok számára, akiknél az inulin emésztése mellékhatásokkal jár.

A prebiotikumok szükségessége sokszor nem kap elég hangsúlyt, pedig a probiotikumok nélkülük csupán félkarú óriások. A probiotikum szedése akkor lesz igazán hatékony, ha természetes növényi rostokat tartalmazó ételek fogyasztásával párosul. Szerencsére többféle, prebiotikumokat tartalmazó zöldség és gyümölcs közül válogathatunk, így mindenki megtalálja a saját ízlésének legmegfelelőbbet. A gyógynövényeken, illetve a hétköznapi zöldségeken és gyümölcsökön kívül a gyógygombák prebiotikus hatásai is figyelemre méltók: ezek is kiváló forrásai a prebiotikumoknak.

Tudományos háttér

  1. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022316622140629
  2. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7501097/
  3. https://www.scielo.br/j/aib/a/6j73pJw55B3XPhVyrSs8r7m/?lang=en
  4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18685505/
  5. https://gut.bmj.com/content/71/5/919