Vastagbél-lexikon: minden tudnivaló egy helyen
Vastagbél funkciója és anatómiája
Elhelyezkedését tekintve a vastagbél a hasunk széleinél és a gyomrunk alatt található. Ha egy síkban akarjuk ábrázolni az emberi szervezetet, akkor ezen szervünk tulajdonképpen körbeveszi a vékonybelet. Ahhoz képest viszont jóval rövidebb, nagyjából 150 cm, azonban ahogy a neve is enged rá következtetni, vastagabb. A vékonybélhez hasonlóan szintén a táplálék emésztéséért felelős, viszont más részfeladatokat lát el.
A vastagbél alkotóelemei
A vastagbél több részre tagolódik, úgy, mint felszálló vastagbél, haránt vastagbél, leszálló vastagbél, és végül a szigmabél.
A felszálló vastagbél a csípőbélnél kapcsolódik a vékonybélbe. A benne emésztett táplálék itt torkollik bele a vastagbélbe, ahonnan tovább folytatja útját. A felszálló vastagbél a hasunk jobb oldalán található, ahogy a neve is mutatja az ide jutó táplálék lentről halad felfelé.
A következő szakasz a haránt vastagbél, ami a fel- és leszállóbélre merőlegesen a gyomor alatt helyezkedik el, és a rekeszizomhoz kapcsolódik. Ennek a legkevésbé fixált a helyzete, hisz enyhén lefelé görbül. Magas és vékony emberek esetén akár még a medencébe is belelóghat.
Harmadik részként a leszálló vastagbelet emlegetjük, ami 90 fokos fordulat után lefelé szállítja a megemésztett táplálékot.
A negyedik állomás az ún. szigmabél. Nevét a jellegzetes „S” alakjáról kapta, mivel két kanyar is van benne, az első a leszálló vastagbél csatlakozásánál, a másik pedig a végbélbe való betorkollásnál. Ez a szakasz nagyjából 40 cm hosszú és rendkívül mozgékony.
A vastagbél igencsak izmos falakkal rendelkezik, amire szüksége is van a táplálék hatékony mozgatásához. Felületén kiöblösödések (haustra) találhatók, amik karakteres formáját is adják. Ezek a vastagbél külső felszínén futó izmoknak (teniae coli) köszönhetők, amik összehúzzák a szerv falát. Szintén lényeges különbség, hogy míg a vékonybél belső felületét ún. Kerkring redők és bélbolyhok borítják, melyek a tápanyagok minél hatékonyabb felszívódását segítik, addig a vastagbél belsején ezek egyike sem lelhető fel.
Vastagbél szerepe
A vastagbélben már jellemzően nem a tápanyagok felszívása és enzimekkel való összekeverése történik, hiszen az már lezajlott vékony társában. Ehelyett inkább a táplálék székletté alakításáért felel, mely mellett szerepet játszik a víz és elektrolitok (pl. nátrium) felszívásában is. A táplálékban található víz körülbelül 10%-a szívódik fel a vastagbélben, melyet a belek rendszeres összehúzódása segít azáltal, hogy még jobban összekeveri az ételmaradékokat.
A vastagbél nem választ ki saját emésztőenzimet. Emésztés ugyan itt is történik, de ez kizárólag az itt élő rengeteg féle digesztív folyamatokat segítő baktérium közreműködésével megy végbe. Ezek a baktériumok amellett, hogy szénhidrátokat bontanak le, segítenek megvédeni a szervezetet a kívülről (táplálékkal) érkező kórokozóktól, valamint emellett még bizonyos vitaminokat is képesek előállítani.
A vastagbél legfontosabb funkciója azonban a megmaradt és megemésztett táplálék székletté alakítása és szervezetből való ürítése. A víz felszívása által és ideális esetben az étellel bevitt rostokkal szilárdítja székletté az egyébként képlékenyebb állagú emésztett táplálékot.
A vastagbél betegségei
- Divertikulózis: Bár a vékonybélben is előfordulhat, de a vastagbélben jóval gyakoribb a megjelenése. A kór a bél falának gyengébb részein megjelenő borsó méretű kitüremkedéseit jelenti. Önmagában véve ezek tünetmentesek, azonban ha sok baktérium gyülemlik fel bennük, ami nem tud kiürülni mivel a táplálék eltorlaszolja az útját, begyulladhatnak. Tünetei lehetnek többek közt az émelygés, hasi fájdalom, hasmenés, szorulás. Kezelése nagyrészt antibiotikumokkal történik, de némely esetben a rostban gazdag diétára való átállás is elég lehet.
- Crohn-betegség: A Crohn-betegség a belek egy gyulladásos megbetegedése. Kialakulásának pontos okai jelenleg ismeretlenek az orvostudomány számára. Feltételezések szerint az egyén genetikája, környezete és immunrendszere egyaránt közre játszhat a kialakulásában. A tünetek között itt is szerepel a hányás, hasmenés, fogyás, láz, hasi fájdalmak, véres széklet, és a szimptómák az enyhétől egészen a súlyosig terjedhetnek. Mivel a szervezetünkben sok szerv és funkció összefügg, így a tünetek súlyosabbá válása újabb problémákhoz pl. vérszegénységhez is vezethet.
- Vakbélgyulladás: Ha a vakbél elzáródik, a megnövekedett nyomás következtében kialakult vérellátási problémák bakteriális fertőzésekhez vezethetnek és a vakbél begyulladhat. Ha még ki is szakad, úgy a kiszabaduló anyagok szétterjedhetnek a szervezetben és órákon belül halált okozhatnak. A szerv gyulladásának tipikus tünete a köldök környéki erős fájdalom, így ha ilyet tapasztalunk magunkon, nem érdemes hezitálni, mielőbb forduljunk orvoshoz.
- Laktóz- és gluténérzékenység: Akik érzékenyek a laktózra, vagyis a tejben található cukorra, tejtermékek fogyasztása esetén nem képesek lebontani a laktózt, ami a vastagbélben gázzá alakul és puffadáshoz, hasi fájdalmakhoz és hasmenéshez vezet. A gluténérzékenység esetén a belek glutén jelenlétében egy a T sejtek által kibocsátott gyulladást előidéző anyag miatt nem lesznek képesek megfelelően megemészteni a táplálékot, és ez a laktózérzékenységhez hasonló tünetekkel jár.
- Vastagbélrák: Az USA-ban évente 100 000 ember életét követeli, a végbélrák pedig a második leggyakoribb elhalálozási ok az Egyesült Királyságban. A legtöbb ilyen rákos megbetegedés szerencsére kezelhető ha időben észreveszik, ehhez azonban fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra.
Diagnosztika
Mivel nehezen elérhető helyen található, a vastagbél betegségeinek kellően alapos diagnosztikája meglehetősen nehézkes. Az egyik legelterjedtebb módszer az endoszkópos vizsgálat. Ilyenkor a végbélnyíláson át az érintett bélbe felvezetett csövön keresztül állítják fel a diagnózist a kamera képének segítségével.
Szintén opció lehet a biopszia. Ezesetben a végbélen keresztül felvezetett eszközzel kicsípnek egy darabot a vastagbélből, és szövettani vizsgálatoknak vetik alá.
Kevésbé kellemetlen lehetőség a székletminta elemzés, pl. kis mennyiségű vér és abban rejlő hibás DNS utáni kutatás, vagy a vastagbélröntgen, amellyel az endoszkópiához hasonlóan kaphat képet az orvos a szervben rejlő problémákról.
A kórképek kezelése
Első lépésként fontos a helyes diagnózis felállítása, és utána kell megtalálni a beteg számára a legmegfelelőbb terápiát. A gyulladásos betegségeket lehet antibiotikumokkal, hashajtókkal kezelni, vagy egy személyre szabott diétával a súlyosbodásuknak elejét venni. A daganatos megbetegedések kezelése azonban már komolyabb kihívásnak bizonyulhat, amelyek esetén műtéti beavatkozásra vagy kemoterápia is szükséges lehet.
A megelőzés fontossága
Jóval fontosabb a problémák utólagos és/vagy tüneti kezelésénél a kialakulásuknak megelőzése. Ehhez mi magunk leginkább a megfelelő táplálkozással járulhatunk hozzá. A vastagbél egészségének megőrzésére a legjobb mód, ha sok zöldséget, gyümölcsöt és rostban gazdag élelmiszert, pl. zabot fogyasztunk. A rostok segítenek a megfelelő állagú széklet kialakításában, így a vastagbél is megfelelően tud működni. Egyes kutatások szerint összefüggés van a B6 vitamin hiánya és a vastagbélrák kialakulásának esélye között. B6 vitamin pl. halakban és zöldségekben is található. A vastagbél egészségére különösen jó hatással lehet a kurkuma, mivel tanulmányok szerint nagyon jó anti-karcinogén, azaz segít megelőzni vagy elpusztítani a rákot.
Az egészséges táplálkozás kulcsfontosságú, azonban ez nem ment fel minket az alól, hogy igenis járjunk el szűrővizsgálatokra. Több mint valószínű, hogy a végbéltükrözésre nem a legkedvesebb emlékünkként fogunk visszagondolni, de akár az életünk is múlhat rajta, ezért fontos, hogy ha összeszorított foggal is de bírjuk ki.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3581987/
https://badgut.org/information-centre/health-nutrition/many-benefits-turmeric/
