arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

Mindent a gluténérzékenységről: típusok, okok, tünetek

gluténérzékenység

A gluténhez kapcsolt betegséget már szinte mindenki jól ismeri. A gluténérzékenység a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokat okozó betegsége, amit egyes gabonafélékben fellelhető növényi fehérje, azaz a glutén vált ki egyes embereknél. De, hogy kinél és milyen formában, mértékben jelentkezik, ez nagyon változó. Ráadásul a cölikália hosszú időn át lappanghat, ezáltal későn ismerhető fel, ami súlyos felszívódási zavarokat, valamint vitamin- és tápanyaghiányt okozhat. A vele összefüggő betegségek nagy része igen összetett, a probléma pedig az egész szervezetet érintheti.

Mi a gluténérzékenység?

A tanulmányok szerint a nem cölikáliás gluténérzékenység olyan állapot, amikor a szervezet negatívan reagál a gluténre, ami egy növényi egy fehérje, amely elsősorban a búzában, árpában és rozsban található meg.(1) A reakciók súlyossága és mechanizmusa alapján többféle gluténnel kapcsolatos rendellenességet különböztetünk meg.​ 

A gluténérzékenység típusai

A köztudatban több betegséget ismerünk, amire a legtöbben azt hiszik, hogy mind gluténérzékenységnek tekinthető. Valójában azonban több fajtája van, ráadásul a cölikália – azaz a lisztérzékenység -, a búzaallergia, valamint a gluténérzékenység csak tüneteiben hasonlítanak egymásra, a problémák hátterében azonban más-más okok és tényezők állnak. Egyetlen közös bennük, hogy mindegyik a gluténhez kapcsolódó betegség. Tehát nem minden búzaérzékenység cölikália.(2)

Cöliákia (lisztérzékenység)

A cöliákia egy olyan autoimmun betegség, ahol a glutén fogyasztása a vékonybél nyálkahártyájának károsodását okozza. Ez a tápanyagok felszívódásának zavarát eredményezi, ami hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet. Az Egyesült Államokban a cöliákia előfordulása körülbelül 1%.

Egy, az egész szervezetet érintő panaszról van szó, ami nemcsak az emésztőrendszeri problémák okozója, hanem az egyéb szerveket is károsíthatja, mint a csontrendszer és a bőr. A gond, hogy a vékonybél nyálkahártyája ellen irányuló immunfolyamat hatására kezdenek elhalni a felszíni sejtek, avagy a bélbolyhok, aminek következtében csökken a tápanyagok, a vitaminok, valamint az ásványi anyagok felszívódása. A végeredmény pedig: felszívódási zavarok kialakulása.

Búzaallergia

A búzaallergia egy immunrendszeri reakció, amely a búzában található fehérjékre adott válaszként jelentkezik. A tünetek gyorsan, akár perceken belül is megjelenhetnek, és súlyos esetben anafilaxiás sokkhoz vezethetnek. Kialakulásában szerepet játszik az IgE-antitestek, azonban az allergiának egy változatáért azonban nem ez felelős, éppen ezért nehéz diagnosztizálni.

Nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS)

Az NCGS olyan állapot, ahol a glutén fogyasztása tüneteket okoz, de sem a cöliákia, sem a búzaallergia nem áll fenn. A tünetek közé tartozik a hasi fájdalom, puffadás, fáradtság és fejfájás. Az NCGS diagnózisa kihívást jelent, mivel nincs specifikus biomarker, így a diagnózis kizárásos alapon történik. A betegség ezen fajtájára nincsenek adatok, hogy vajon mi válthatja ki, ezért kizárásos alapon végeznek vértesztet és bélbiopsziát, de igazából nincsen olyan vizsgálat, ami teljes mértékben igazolná azt, hogy ezzel a betegséggel van dolgunk.

Egyéb kapcsolódó betegségek

Az irritábilis bél szindróma (IBS) és az NCGS tünetei gyakran átfednek. Egyes kutatások szerint a gluténmentes diéta javíthatja az IBS-ben szenvedők tüneteit. Szintén egy gyakori emésztőrendszeri problémáról van szó, ami puffadással, hasmenéssel, valamint hasfájással jár együtt. Főleg a vastagbelet érinti. Hozzá kell tenni, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy az IBS-ben szenvedő betegek hajlamosabbak arra, hogy laktóz- vagy gluténintolerancia alakuljon ki náluk.

A gluténérzékenység kialakulásának okai

A gluténérzékenység kialakulásának pontos okai még nem teljesen ismertek, de több tényező is szerepet játszhat:​

  • Genetikai hajlam: a cöliákia esetében a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének jelenléte növeli a betegség kockázatát.​ Ezeknek a molekuláknak a segítségével az immunrendszer képes lehet megkülönböztetni a szervezett az idegentől. A cölikáliára hajlamos egyének esetében csak egy részüknél alakul ki ez a betegség, de az egyelőre nem világos, hogy mely életszakaszban és miért. 
  • Bélpermeabilitás: a “szivárgó bél” szindróma, ahol a bélfal áteresztővé válik, lehetővé teszi, hogy a glutén és más fehérjék a véráramba kerüljenek, gyulladásos reakciókat kiváltva.​
  • FODMAP-ok: egyes kutatások szerint nem a glutén, hanem a búzában található fermentálható szénhidrátok (FODMAP-ok) okozhatják a tüneteket.
  • Amiláz-tripszin inhibitorok (ATI): ezek a búzában található fehérjék immunválaszt válthatnak ki, hozzájárulva a tünetekhez. Ez azt jelenti, hogy az amiláz-tripszin inhibitorok lehetséges aktivátora a gluténérzékenység kialakulásának.(3)

Az emberek egy nagy része azonban örökli ezt a betegséget, így ha a családban már van cölikáliás beteg, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a többi családtagnál is jelentkezik a betegség. A probléma az, hogy az erre hajlamos embereknél gyakran más autoimmun betegségek is kialakulnak. Kísérőbetegség lehet az egyes típusú cukorbetegség, valamint az egyes pajzsmirigy problémák.

Gluténérzékenység tünetei

A gluténérzékenység tünetei változatosak lehetnek. Lehet szó ugyanis emésztőrendszeri tünetekről, mint hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, esetleg székrekedés. A neurológiai tünetek között megtalálható az “agyi köd”, a fejfájás, a fáradtság, illetve a depresszió. De a glutén hatással lehet a bőrünkre is, ekcéma és kiütések alakulhatnak ki miatta. Emellett olyan egyéb tüneteket okozhat a testünkben és a testünkön, mint az ízületi fájdalom, az izomfájdalom, illetve a vérszegénység. Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek más betegségekben is előfordulhatnak, ezért a pontos diagnózis érdekében orvosi vizsgálat szükséges.​

A klasszikus tünetek nem mindig jelentkeznek erősen, azonban ha mégis erről a betegségről van szó, akkor a csendes lefolyása legalább annyira veszélyes, mintha intenzíven éreztük volna a tüneteket.

Fontos megjegyezni, hogy vannak nem emésztőrendszert érintő, főleg a vitaminok és ásványi anyagok nem megfelelő felszívódása miatt kialakuló tünetek. Ilyen a vashiány, hiszen a nem megfelelő vas- és B12-felszívódás miatt gyakran jelentkezik ez a panasz, ami sokaknál migrénes fejfájást okoz.

Lehet, hogy senki sem gondolta volna, de a gluténérzékenység gyakran jár együtt súlyproblémákkal, hajhullással, csontritkulással (a kalcium és a D-vitamin nem megfelelő szintje miatt), de nem ritkák a menstruációs panaszok, a Duhring-betegség kialakulása sem. Utóbbi csalánkiütésekre hasonlító hólyagokat jelent a bőr felszínén.

A gluténérzékenység tünetei a gyerekeknél

Amikor egy gyermek gluténérzékeny, akkor az olyan, mintha nem kapna elegendő ételt. Valójában a szervezetük bőséges fogyasztás mellett is képes éhezni, ami rendkívül veszélyes. Mindez gyakran jár együtt hasfájással, hasmenéssel, étvágytalansággal, visszamaradási fejlődéssel, erőtlen izmokkal, nemi érés késésével, valamint vérszegénységgel.

Gluténérzékenység teszt és vizsgálat

A gluténérzékenység diagnosztizálása és kezelése összetett folyamat, amely alapos vizsgálatokat és életmódbeli változtatásokat igényel. A gluténérzékenység diagnosztizálása több lépésből áll:​

  1. Cöliákia kizárása: vérvizsgálatok és vékonybél-biopszia segítségével.​
  2. Búzaallergia kizárása: allergiatesztek alkalmazásával.​
  3. Gluténmentes diéta: fontos kerülni minden glutént vagy származékot tartalmazó élelmiszert.

Szerológiai vizsgálatok

A cöliákia diagnosztizálásának első lépése a vérvizsgálat, amely során specifikus ellenanyagokat keresnek:​

  • tTG-IgA (szöveti transzglutamináz IgA): ez a legérzékenyebb és legspecifikusabb teszt a cöliákia kimutatására. Érzékenysége 78–100%, specificitása 90–100% között mozog.
  • EMA-IgA (endomysium elleni antitest): ez a teszt magas specificitással rendelkezik, és gyakran megerősítő vizsgálatként használják a tTG-IgA után.

Fontos megjegyezni, hogy a szerológiai tesztek eredményei befolyásolhatók, ha a páciens már gluténmentes diétát folytat a vizsgálat előtt. Ezért ajánlott a tesztek elvégzése előtt legalább 6 hétig gluténtartalmú étrendet követni.​

Szövettani vizsgálat

Pozitív szerológiai eredmények esetén a következő lépés a vékonybél-biopszia, amely során a bélbolyhok állapotát vizsgálják. A cöliákiára jellemző a bélbolyhok sorvadása és a nyálkahártya gyulladása. Ez a vizsgálat elengedhetetlen a cöliákia végleges diagnózisához.

Genetikai vizsgálat

A HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének jelenléte növeli a cöliákia kialakulásának kockázatát. Ezek a genetikai tesztek különösen hasznosak lehetnek azoknál, akik már gluténmentes diétát követnek, vagy akiknél a szerológiai és szövettani eredmények nem egyértelműek.

Nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) diagnózisa

Az NCGS diagnosztizálása kihívást jelent, mivel nincs specifikus biomarker. A diagnózis kizárásos alapon történik, miután a cöliákiát és a búzaallergiát kizárták. A diagnózis megerősítésére gyakran alkalmazzák a “gluténprovokációs tesztet”, amely során a páciens glutént fogyaszt, és megfigyelik a tünetek visszatérését. ​

A gluténérzékenység kezelése

A gluténérzékenységre jelenleg nincsen ismert gyógymód, azonban egy jól összeállított diéta sokat segíthet a beteg állapotán. Bár autoimmun betegségről van szó, ennek ellenére jól kezelhető, hiszen a cölikáliát pontosan meg lehet határozni. Amennyiben a táplálkozás nem tartalmaz glutént, úgy a szervezet elkezdi leállítani az önpusztító folyamatokat. 

Cöliákia kezelése

A glutén teljes elhagyása lehetővé teszi a bélbolyhok regenerálódását és a tünetek megszűnését. A diéta betartása mellett fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés és a szükséges tápanyagok pótlása. ​

Nem-cöliákiás gluténérzékenység kezelése

Az NCGS esetén a gluténmentes diéta szintén javulást hozhat, azonban a diéta szigorúsága egyénfüggő. Egyes esetekben elegendő a gluténbevitel csökkentése, míg másoknál teljes elhagyás szükséges. Fontos, hogy a diéta megkezdése előtt orvosi konzultáció történjen. ​

Kiegészítő kezelések

A gluténérzékenység tüneteinek enyhítésére probiotikumok alkalmazása is hasznos lehet, mivel ezek segíthetnek a bélflóra egyensúlyának helyreállításában. Emellett a dietetikus által összeállított étrend segíthet a tápanyaghiányok megelőzésében. ​

Miért alakul ki egyre többeknél gluténérzékenység?

Az utóbbi években a gluténérzékenység előfordulása növekedett, amelynek több oka is lehet:​

  • Genetikai hajlam: a már említett HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének jelenléte növeli a cöliákia kockázatát.​
  • Környezeti tényezők: a modern étrend és életmód változásai, valamint a bélflóra egyensúlyának felborulása hozzájárulhatnak a gluténérzékenység kialakulásához.​ A nem megfelelő étkezés, a túl sok feldolgozott élelmiszer, valamint a sok glutén, zsír, valamint cukor sem segíti az emberi egészséget.
  • Fokozott diagnosztikai tudatosság: a jobb diagnosztikai módszerek és a fokozott orvosi figyelem révén több eset kerül felismerésre. Korábban nem volt ennyi lehetőség arra, hogy az orvosok rájöhessenek a panszok okára. Manapság viszont megannyi megoldás létezik a diagnosztizálásra, ami megkönnyíti a páciensek életét.

Milyen a gluténmentes étrend? Mit lehet és mit nem lehet enni?

A gluténmentes étrend az egyetlen hatékony kezelési mód a cöliákiában szenvedők számára, és gyakran a nem-cöliákiás gluténérzékenységgel élők is hasonló diétát követnek. A „glutén” egy fehérje, amely a búzában, árpában és rozsban található, tehát minden olyan ételt kerülni kell, amely ezeket az alapanyagokat tartalmazza.

Tiltott élelmiszerek gluténérzékenység esetén

A gluténérzékenység kezelése nem csupán a kenyér és tészta elhagyását jelenti. A következő ételek gyakran tartalmaznak glutént:

  • Búza (beleértve a durumot, tönkölyt, kamutot is)
  • Árpa (pl. maláta)
  • Rozs
  • Sok iparilag feldolgozott termék: előrecsomagolt levesporok, öntetek, szószok, panírozott termékek, sör.

Ezek az ételek a gluténérzékenység tüneteit felerősíthetik, és a cöliákiás betegeknél bélkárosodást idézhetnek elő. Ha viszont sikerül elhagyni őket, akkor rövid időn belül érezhetővé válik a változás.

Gluténmentes élelmiszerek

A gluténmentes étrend alapjaihoz az alábbi biztonságos ételek tartoznak:

  • Friss zöldségek és gyümölcsök
  • Hús, hal, tojás (panír nélkül)
  • Rizs, kukorica, hajdina, köles, quinoa
  • Gluténmentes zab (kizárólag ellenőrzött forrásból)
  • Tejtermékek (amennyiben nem laktózérzékeny a beteg)
  • Hüvelyesek, olajos magvak

Ezek a természetes formájukban gluténmentes élelmiszerek nem okoznak tüneteket, ha nem szennyeződnek gyártás során gluténnel. Fontos a „gluténmentes” jelölés figyelése a csomagolt termékeken, főleg azoknál, akik különösen allergiások rá.

Gluténmentes ételek buktatói: az a bizonyos rejtett glutén

A rejtett glutén gyakori probléma, különösen az ipari élelmiszerek esetén. Az élelmiszer-csomagolások alapos átolvasása kulcsfontosságú, mert a glutén jelen lehet „búzafehérje”, „keményítő”, „malátakivonat”, „szójás ízesítő” néven is. A rejtett gluténérzékenység gyakran csak gluténérzékenység teszt után derül ki, mivel a tünetek nem mindig egyértelműek.

Gluténmentes étrend hatása a szervezetre

Egy kutatás szerint a gluténmentes diétát követők 81%-a tapasztalt jelentős javulást a bélrendszeri tünetekben, 64% pedig extra-intesztinális (bőr, fáradtság, fejfájás) tünetek csökkenéséről számolt be. Viszont figyelni kell arra, hogy ha nem megfelelően állítják össze az étrendet, hiánybetegségek léphetnek fel. Gyakori a B-vitamin, a vas, a kalcium és a rosthiány. Éppen ezért fontos nem csak orvossal, hanem dietetikussal is konzultálni erről, aki pontosabb képet ad arról, hogy mit fogyaszthatunk és mit nem.

A gluténmentes életmód bevezetése nem csak a táplálkozásban jelent változást. A glutén sok kozmetikai és gyógyszeripari termékben is megtalálható. Fontos odafigyelni a fogkrémek, vitaminok, testápolók összetevőire is. Emellett társadalmi vonatkozása is van: éttermekben, munkahelyen, utazás során is tudatosan kell választani. A “gluténérzékenység bőrtünetei” (pl. dermatitis herpetiformis) is kizárólag diétával kezelhetők, így a legkisebb áthágás is kellemetlen tüneteket okozhat.

A gluténérzékenység diagnosztizálása tehát komplex orvosi eljárásokat igényel, a szerológiai és szövettani vizsgálatok elengedhetetlenek a cöliákia igazolásához. A gluténérzékenység jelei gyakran nem specifikusak, ezért fontos a pontos diagnózis. A gluténmentes étrend nem csupán egy „divatdiéta”, hanem létfontosságú életmód azok számára, akiknél igazoltan fennáll a cöliákia, a gluténallergia vagy a nem-cöliákiás glutén szenzitivitás. A diéta szigorú betartása megszünteti a tüneteket és hosszú távon megóvja az egészséget.

Ahogy a modern élelmiszeripar és az orvostudomány fejlődik, egyre több embert diagnosztizálnak, és bár egyes kutatók szerint a megnövekedett diagnózisszám részben a tudatosságnak és a jobb szűrővizsgálatoknak köszönhető, a környezeti és étkezési változások (pl. túlfinomított búzafajták) is közrejátszhatnak a betegség terjedésében.

Tudományos háttér:

  1. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/B9780128215715000040
  2. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5677194/
  3. https://www.liebertpub.com/doi/abs/10.1089/jmf.2017.0018