arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopeequalsfacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagramminuspackagephone-callpinterestplay-circleplusquotesearchsettingsshopping-carttiktoktrucktrustindexuseryoutube

Ingyenes szállítás már 15 000 Ft felett

Legjobb probiotikum gyerekeknek: hogyan és mi alapján válasszunk?

legjobb probiotikum gyerekeknek

A gyerekek egészséges fejlődésének egyik kulcsa a jól működő emésztőrendszer és a kiegyensúlyozott bélflóra. A mindennapi kihívások – óvodai közösségek, gyakori betegségek, antibiotikumos kúrák, ételérzékenységek vagy stressz – mind felboríthatják a gyerekek érzékeny emésztését. Egyre több szülő keresi a legjobb probiotikumot gyerekeknek, hogy támogassa gyermeke immunrendszerét, csökkentse az emésztési panaszokat, vagy megelőzze a fertőzéseket.

Most bemutatjuk, mi az a probiotikum, és hogyan épül fel a gyerekek bélflórája. Kiderül az is, mikor érdemes probiotikumot adni, és milyen törzsek bizonyítottan hatékonyak babáknál, óvodásoknál és nagyobb gyerekeknél.

Mi az a probiotikum, és miért fontos gyerekeknek?

A „probiotikum” szó azt jelenti: az életért. És tényleg, ezek a „jó baktériumok” olyan élő mikrobák, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva jótékony hatással vannak a szervezetre. Ezek a hasznos mikroorganizmusok leginkább az emésztőrendszerben, a bélrendszerben élnek, ahol kulcsszerepet játszanak az egészségünkben és a gyermekek fejlődésében.

A legjobb probiotikumok gyerekeknek segíthetnek fenntartani a bélflóra egyensúlyát, ami azt jelenti, hogy egyensúlyban tartják a jó és a rossz baktériumokat a belekben. Ez nemcsak az emésztés hatékony működése miatt fontos, hanem az immunrendszer erősítésében és a tápanyagok felszívódásában is szerepet játszik.

Mi számít legjobb probiotikumnak gyerekeknek?

Amikor szülőként probiotikumot választunk a gyerekünknek, érdemes tisztában lennünk néhány alapvető szemponttal. Először is a legjobb probiotikum gyerekeknek az, amelynél a törzs (strain) is számít: nem mindegy, melyik baktériumtörzsről van szó, mert mindegyik más-más hatást fejt ki. Gyerekeknél is különösen a Lactobacillus- és a Bifidobacterium-törzsek ismertek pozitív hatásukról.

Egy „jó probiotikum” akkor ideális gyerekeknek, ha:

  • élő, aktív mikroorganizmusokat tartalmaz, amelyek eljutnak a bélrendszerbe,
  • ellenáll a gyomorsavnak és az epesavaknak, tehát túléli az emésztést, és képes ott működni, ahol szükség van rá,
  • megfelelő mennyiségű probiotikumot tartalmaz (számos terméken CFU-val, azaz az aktív baktériumok számával jelölik), és
  • olyan törzseket használ, amelyek jótékony hatását klinikai vizsgálatok igazolták.

Ezeket a tulajdonságokat mindig nézzük meg a termék címkéjén, és ha tehetjük, kérjük ki a gyermekorvos vagy a gyógyszerész véleményét. A legjobb probiotikum gyerekeknek tehát nem azt jelenti, hogy megvesszük a legdrágább készítményt. Ennél sokkal több mindenre kell figyelni.

A bélflóra szerepe a gyerekek egészségében

A bélrendszer nemcsak az emésztést végzi, hanem a gyermek immunrendszerének egyik legfontosabb központja is. Az immunsejtek nagy része a belekben található, ezért az ott élő baktériumok minősége közvetlenül befolyásolja az immunválaszt.

A probiotikumokkal támogatott, kiegyensúlyozott bélflóra segíthet abban, hogy a szervezet hatékonyabban védekezzen a kórokozókkal szemben. Több kutatás arra utal, hogy a probiotikumok akár a légúti fertőzések gyakoriságát is csökkenthetik a gyermekek körében. Emellett az immunrendszer működésének finomhangolására is hathatnak.

Emésztés és tápanyag-felszívódás

A probiotikus baktériumok a bélben olyan enzimeket termelnek, amelyek segíthetik az étel lebontását és a tápanyagok felszívódását. Ez különösen fontos a gyerekeknél, hiszen a növekedésükhöz megfelelő vitaminokra és ásványi anyagokra van szükségük.

Ezenkívül a probiotikumok segíthetnek visszaszorítani a kórokozó baktériumokat, így hozzájárulhatnak az emésztőrendszeri panaszok, például a puffadás, a hasmenés vagy a székrekedés kezeléséhez is – a probiotikumok hasmenés ellen különösen jól beváltak.

Vitaminok szintézise

Bár a gyermekek fő vitaminforrása az étel, a bélbaktériumok bizonyos vitaminokat, például B-vitaminokat és K-vitamint is képesek lehetnek előállítani. Ezek támogathatják az idegrendszer fejlődését, a véralvadást és az anyagcserét, különösen egy olyan aktívan növő szervezetben, mint a gyermekeké.

Miért különösen érzékeny a gyerekek emésztőrendszere?

A gyerekek bélflórája az első életévekben folyamatosan alakul. A baba már a születés pillanatától kezdve találkozik mikrobákkal az anyától, a környezettől és az étrendtől függően, és ez a bélflóra egészen kb. 12 éves korig folyamatosan fejlődik. Ez azt jelenti, hogy a bélmikrobiom kifejezetten változékony, és érzékeny az egyensúly felborulására.

Ezért is kiemelten fontos, hogy a kicsik emésztőrendszerét támogassuk, hiszen a bélflóra egyensúlyának megbomlása hosszabb távon emésztési zavarokhoz, immunrendszeri problémákhoz vagy akár tápanyaghiányhoz vezethet. Bizonyos esetekben pedig fel is borulhat az egyensúly.

Antibiotikum-használat

Az antibiotikumok fontos gyógyszerek, de nemcsak a betegséget okozó baktériumokat pusztítják el, hanem a „jó” baktériumokat is. Ez gyakran okoz rövid távú bélflóra-egyensúlyzavart, ami puffadást, hasmenést vagy hasi fájdalmat eredményezhet. Ilyenkor gyakran javasolják a probiotikum alkalmazását a bélflóra gyorsabb helyreállítására, természetesen gyermekorvosi tanács mellett.

Étrend

A feldolgozott ételek, a kevés rost és a túl sok cukor megváltoztathatja a bélflórát. A változatos, rostokban gazdag étrend, amely természetes probiotikumokat és prebiotikumokat is tartalmaz, segít fenntartani a jó baktériumok számát.

Stressz és környezeti hatások

Már az óvodába vagy iskolába járás is stresszt jelenthet egy gyermeknek, ami befolyásolhatja az emésztést, és így a bélflóra egyensúlyát is. A stressz és a környezetváltozás ráadásul gyakran együtt jár közösségi fertőzésekkel, amelyek tovább terhelik az immunrendszert.

Betegségek

A gyakori fertőzések, vírusok vagy éppen emésztőrendszeri gyulladások szintén hatással lehetnek a bélflóra állapotára. Ilyenkor a probiotikumok szerepe különösen előtérbe kerülhet a helyreállításban.

Mikor érdemes probiotikumot adni egy gyereknek?

A probiotikumot nem kell minden nap automatikusan adni a gyerekeknek, viszont vannak olyan helyzetek, amikor egy szülőnek érdemes megfontolnia a kiegészítést. A legjobb probiotikum gyerekeknek pedig nemcsak azért fontos, mert így megfelelő lesz a bélrendszerük, hanem azért is, mert sok más betegséget is megelőzhetünk vele.

Az egyik leggyakoribb indok az antibiotikumos kezelés. Az antibiotikumok nem válogatnak: a betegséget okozó kórokozók mellett a hasznos bélbaktériumokat is elpusztíthatják, amiből rövid távon hasmenés, puffadás vagy rossz közérzet alakulhat ki. Számos vizsgálat azt mutatja, hogy bizonyos törzsek, például a Lactobacillus rhamnosus GG vagy a Saccharomyces boulardii, csökkenthetik az antibiotikum okozta hasmenés esélyét. Éppen ezért antibiotikum szedésekor gyakran javasolják a probiotikum egyidejű vagy azt követő alkalmazását.

Ha a gyermeknél hasi fájdalom, puffadás, laza széklet vagy épp krónikus székrekedés jelentkezik, a probiotikumok egyes esetekben enyhíthetik a panaszokat. Bizonyos törzsek segítik az emésztést, csökkentik a bélgázképződést, és támogatják a rendszeresebb bélműködést. Fontos azonban tudni, hogy nem minden probiotikum jó mindenre, amelyet a gyermekgyógyászatban használunk. A hatás gyakran törzsspecifikus: van, amelyik hasmenésnél hatásos, míg a másik inkább a puffadás vagy a fájdalom csökkentésére vált be. (1)

Allergiás tünetek (pl. ekcéma, ételérzékenység) esetén is gyakran felmerül a probiotikum adásának gondolata. Néhány kutatás arra utal, hogy bizonyos törzsek korai életkorban segíthetnek az allergiás tünetek mérséklésében vagy a kockázat csökkentésében. Az eredmények azonban nem egységesek, és nem minden gyermek profitál belőlük ugyanúgy, ezért ilyen esetben feltétlenül kérjük ki a gyermekorvos tanácsát.

Ismétlődő felső légúti fertőzések esetén is gyakran javasolják a probiotikumot, mivel a bél és az immunrendszer szorosan összefügg. Egy egészséges bélflóra hozzájárulhat az immunválasz kiegyensúlyozásához. Az óvodakezdés vagy a közösségbe kerülés időszaka szintén tipikusan olyan pont, amikor a szülők megelőzésként probiotikumhoz nyúlnak. (2) Ilyenkor nő a fertőzések kockázata, és a gyermek bélflórája is próbának van kitéve.

Mikor NEM ajánlott probiotikumot adni gyerekeknek?

Bár a probiotikumok egészséges gyerekeknél általában biztonságosnak tekinthetők, vannak helyzetek, amikor nem ajánlott az otthoni kísérletezés. Különösen elővigyázatosnak kell lenni immunhiányos, súlyosan beteg, koraszülött vagy olyan gyermekeknél, akiknél centrális vénás katéter, súlyos bélbetegség vagy bizonyos szívbetegségek állnak fenn. Náluk ritkán súlyos szövődmények, például a probiotikus törzs okozta fertőzés is előfordulhatnak. Ilyen esetekben mindig orvosi egyeztetés szükséges, mielőtt bármilyen probiotikumot adunk.

Milyen szempontok alapján válasszuk ki a legjobb probiotikumot gyerekeknek?

A jó döntéshez többet kell nézni, mint a csomagolás színes grafikáit vagy éppen az árat. Ennél sokkal körültekintőbbnek kell lenni.

Korcsoport

A baba, a kisgyerek és az iskolás más-más szükségletekkel rendelkezik. Az újszülötteknek, csecsemőknek szánt készítmények gyakran cseppek vagy oldatok formájában érkeznek, míg a nagyobb gyerekeknek a porok, rágótabletták vagy gumivitaminok lehetnek kényelmesebbek. Mindig az adott korosztálynak megfelelő terméket keressük.

A legjobb probiotikum gyerekeknek: milyen formában vegyük meg?

A formának gyakorlati jelentősége is van: a cseppek könnyen adagolhatók csecsemőknek, a por ételekbe keverve diszkrét megoldás, a rágótabletta és a gumivitamin pedig vonzó lehet az óvodás-iskolás korosztály számára. A forma kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy a készítményt könnyű legyen rendszeresen adni. A hatás ugyanis sokszor csak akkor jelentkezik, ha a gyermek rendszeresen kapja.

Törzsek kiválasztása

Nem elég, hogy „probiotikum” szerepel a dobozon: a törzs (strain) a lényeg – ebben rejlenek a probiotikumok közti különbségek. Például:

  • A Lactobacillus rhamnosus GG és a Saccharomyces boulardii jól dokumentáltan hasznos az antibiotikum-asszociált hasmenés megelőzésére.
  • A Lactobacillus reuteri DSM 17938 bizonyos esetekben bizonyítottan segíthet a csecsemőkori kólika enyhítésében, különösen a szoptatott csecsemőknél.
  • A Bacillus subtilis DE111 a kutatások szerint kulcsszerepet játszhat a legkisebbek emésztőrendszerének védelmében. Egy klinikai vizsgálatban 2–6 éves gyerekek kapták a készítményt nyolc héten át, aminek hatására színesebbé és ellenállóbbá vált a mikrobiomjuk. A vizsgálat kimutatta, hogy csökkent a gyulladásért felelős baktériumok aránya, miközben elszaporodtak a jótékony, gyulladáscsökkentő törzsek. Ezek a pozitív változások bizonyítják, hogy a DE111 hatékonyan segíti a gyermekkori bélrendszer kényes egyensúlyának fenntartását. (3)

Mindig a panaszra, tünetre megfelelő, klinikai vizsgálattal alátámasztott törzset keressük.

Csíraszám (CFU-mennyiség)

A CFU (colony forming units) az élő mikroorganizmusok számát jelzi. A gyerekeknek ajánlott dózisok széles tartományban mozognak, de sok irányelv napi néhány milliárd CFU-t javasol, konkrét törzsekhez illesztve; az antibiotikum mellé adott készítményeknél például a publikált vizsgálatokban szereplő dózisokat célszerű követni. Ne az legyen az egyetlen szempont, hogy „minél több, annál jobb”: a hatékonyság törzsspecifikus, és a biztonságosság is fontos.

Allergénmentesség

Ha a gyereknek ételallergiája van (tej, tojás, glutén stb.), ellenőrizzük a termék összetevőit: sok készítmény „allergénmentes” változatban is elérhető. Figyeljünk az adalékanyagokra (cukor, színezékek), különösen a kisbabáknál.

Prebiotikum-tartalom

Sok probiotikumot prebiotikumokkal (pl. inulinnal, FOS-sal, GOS-sal) kombinálnak, ezek a rostok táplálják a jó baktériumokat. A kombináció (szimbiotikum) előnyös lehet, de érzékeny bélű gyerekeknél a prebiotikum fokozott gázképződést vagy puffadást okozhat, ezért ilyenkor érdemes óvatosan kipróbálni.

A gyártó megbízhatósága és az ár-érték arány

Válasszunk ismert, jó hírű gyártót, amely megadja a pontos csíraszámot, a törzset és a tárolási feltételeket (pl. hogy igényel-e hűtést). A drágább nem feltétlenül jobb, a lényeg a megfelelő törzs és a megbízható, ellenőrzött gyártási folyamat. Figyeljük a kiszerelést is: ha a termék kis adagokra van osztva, könnyebben adagolható, és kevesebb a pazarlás.

A leggyakoribb probiotikumok gyerekeknek: törzsek a legkisebbek számára

Amikor probiotikumot választasz a gyerekednek, nem elég annyit tudni, hogy „jó baktériumok”. Az a lényeg, melyik törzsről van szó, mert minden probiotikus baktériumnak más-más szerepe van, és klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy nem mindegyik egyformán hatásos vagy hasznos gyermekeknél.

Lactobacillus rhamnosus GG (LGG): a legtöbbet kutatott törzs gyerekeknél

A Lactobacillus rhamnosus GG – röviden LGG – világszerte a legszélesebb körben klinikailag vizsgált probiotikus törzs, különösen gyermekeknél. Kutatások azt mutatják, hogy ez a probiotikum a gyermekgasztroenterológiában hatékony lehet az akut hasmenés kezelésében és az antibiotikum-asszociált hasmenés megelőzésében, ha időben elkezdik adni. Emellett több vizsgálat arra utal, hogy az LGG segíthet csökkenteni a felső légúti fertőzések gyakoriságát a közösségbe járó gyerekeknél, ami a megfázós-beteges időszakokban különösen fontos. Ez a törzs tehát gyakorlatilag „klasszikus” választás, ha bélflóra-egyensúlyról, antibiotikumkúra okozta hasmenésről vagy fertőzések elleni támogatásról van szó.

Bifidobacterium lactis: immunrendszer-támogatás és emésztés

A Bifidobacterium lactis egy másik gyakori probiotikumtörzs, amelyet számos klinikai vizsgálatban is vizsgáltak gyerekeknél. A kutatási eredmények szerint a B. lactis segíthet támogatni az immunrendszert, és szerepet játszhat a hasmenés és az egyéb emésztési tünetek csökkentésében.

Néhány tanulmány szerint például a B. lactis Bi-07 vagy BB-12 törzsek javíthatják a bélmozgás hatékonyságát, csökkenthetik a puffadást és a hasi panaszokat, illetve bizonyos esetekben az allergiás tünetek, például az atópiás dermatitisz (ekcéma) kockázatát is mérsékelhetik. Ez a törzs tehát különösen hasznos lehet azoknak a gyerekeknek, akiknél az immun- és az emésztési támogatás egyaránt fontos, például óvodás korban, a gyakori fertőzések idején.

Lactobacillus reuteri: kólikás babáknál gyakran ajánlott törzs

A Lactobacillus reuteri DSM 17938 néven ismert törzs különösen a csecsemőkori kólika kezelésével kapcsolatban került a figyelem középpontjába. Egyes klinikai vizsgálatok szerint azok az anyatejjel vagy tápszerrel táplált csecsemők, akik L. reuterit kaptak, kevesebbet sírtak, és jobb volt a bélkomfortjuk, mint azoké, akik nem kaptak ilyen probiotikumot.

Bár az eredmények nem minden babacsoportnál azonosak, és a gyermek egyéni reakcióján is múlik a hatás, kólika esetén mégis gyakran javasolják ezt a törzset a gyorsabb megkönnyebbülés érdekében.

Lactobacillus acidophilus: gyermekkori emésztési problémákra

A Lactobacillus acidophilus olyan probiotikus baktériumtörzs, amelyet széles körben használnak az általános emésztési egészség támogatására, beleértve a puffadás, a hasfájás és a kisebb emésztési zavarok enyhítését. Bár gyermekekre vonatkozóan kevesebb specifikus vizsgálat áll rendelkezésre, a sokoldalú hatása miatt gyakran kombinálják más törzsekkel, hogy szélesebb spektrumú hatást érjenek el.

Saccharomyces boulardii: hasmenés és antibiotikum-mellékhatások ellen

A Saccharomyces boulardii probiotikus élesztőgomba, amely különbözik a baktériumoktól. Ez az élesztő nem érzékeny az antibiotikumokra, így még antibiotikum-szedés közben is képes hatni anélkül, hogy elpusztulna. Klinikai kutatások alapján ez a törzs hatásos lehet az akut hasmenés és az antibiotikum-asszociált hasmenés kezelésében, és néhány vizsgálat a hasmenés időtartamának csökkenését is igazolta gyermekeknél. Mivel élesztőről van szó, más mechanizmussal működik, mint a baktériumok, ezért egyedi helyzetekben, például antibiotikum mellé kiegészítésként különösen jó választás lehet.

Milyen formában adjuk a legjobb probiotikumot gyerekeknek?

A probiotikum hatékonysága mellett az is fontos, hogy milyen formában és hogyan adjuk a gyereknek; ebben az életkor nagy szerepet játszik.

Babáknak

Csecsemőknél (0–12 hónap) gyakran cseppet vagy port javasolnak, amelyet közvetlenül a szájba vagy ételbe keverve lehet adni. Ez megkönnyíti a pontos adagolást, és az íze is gyakran kifejezetten a kicsik számára van kialakítva.

Kisgyerekeknek

1–3 éves kor között a por vagy az oldható tasakok jó megoldást jelentenek, ételbe vagy innivalóba keverve könnyen elfogyaszthatók. Egyes termékek rágótabletta formájában is elérhetők, de ezeknél figyeljünk arra, hogy a rágás során ne pusztuljon el sok baktérium.

Nagyobb gyerekeknek

Óvodás-iskolás korban már jól működnek a rágótabletták, a kapszulák vagy a gumivitaminok. Ilyenkor sok gyerek örömmel fogyasztja az ízesített formát, és könnyebb napi szokássá tenni.

A legjobb probiotikum gyerekeknek: hogyan lesz biztonságos?

A probiotikumokat egészséges gyerekeknél általában biztonságosnak tartják, és a legtöbb esetben nem okoznak komoly mellékhatást. Fontos azonban, hogy mindig olyan terméket válasszunk, amelyben klinikailag vizsgált törzsek vannak, és a gyártó egyértelműen feltünteti a törzset és a CFU-t (az aktív baktériumok számát). A gyakori „mellékhatások” általában átmeneti puffadás vagy gázképződés, különösen a kúra elején. Ez a legtöbb esetben néhány nap alatt megszűnik, ahogy a bélflóra hozzászokik.

Ha a gyerek immunhiányos, súlyos betegségben szenved, vagy nagyon koraszülött volt, akkor mindenképp egyeztessünk orvossal, mielőtt probiotikumot adnánk neki, mert ilyen esetekben ritkán, de előfordulhatnak szövődmények.

Mennyi ideig tartson egy biztonságos kúra?

Gyermekeknél akut panaszok esetén (pl. hasmenés vagy antibiotikum mellé) általában az 5–14 napos kúrák a leggyakoribbak, megelőző célból vagy hosszabb távú támogatásnál azonban 3–4 hét is lehet a javasolt időtartam, mindig a gyermek egyéni állapotától és a termék ajánlásától függően.

Természetes probiotikumforrások a gyerekek étrendjében

Probiotikumok nemcsak étrend-kiegészítők formájában léteznek: számos fermentált étel természetes forrása a hasznos baktériumoknak. (4) Ezek az ételek gyengéd támogatást nyújthatnak a bélflórának, különösen akkor, ha a gyermeknek nincs komoly emésztési problémája, de szeretnél több „jó baktériumot” beépíteni az étrendjébe.

Joghurt

A jó minőségű, élő kultúrákat tartalmazó joghurt az egyik legegyszerűbb és legkedveltebb természetes probiotikumforrás. Fontos, hogy ne legyen benne túl sok hozzáadott cukor, mert a cukor túlzott fogyasztása ellentétes hatást válthat ki az emésztőrendszerben. A joghurt gazdag olyan baktériumokban, mint a Lactobacillus és a Bifidobacterium, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyához.

Kefir

A kefir fermentált tejital, amely még többféle probiotikus törzset tartalmazhat, mint a joghurt, ezért különösen hatékony lehet a bélflóra támogatásában. Ha a gyerek szereti, napi kis mennyiségben bevezethető az étrendbe, és mivel gyakran kevésbé édes, egészségesebb választás lehet a cukros tejitalok helyett.

Erjesztett ételek (korhoz igazítva, óvatosan)

Az olyan ételek, mint a savanyú káposzta, a kimchi vagy a natto, természetes probiotikumforrások, de erősebb ízük miatt nem minden gyereknél aratnak elsőre sikert. Óvodás kor felett, fokozatos bevezetés mellett viszont remek módjai annak, hogy több fermentált ételt építs be a család étrendjébe. Kezdetben kis mennyiséggel próbáld, és figyeld, hogyan reagál rá a gyermek.

Prebiotikus rostok a klasszikus gyerekételekben

A prebiotikumok, például az inulin, a FOS (frukto-oligoszacharidok) és a GOS (galakto-oligoszacharidok), nem probiotikumok, hanem olyan rostok, amelyeket a jó baktériumok „megesznek”. Ezek a rostok elősegítik, hogy a probiotikus baktériumok jól érezzék magukat, és szaporodjanak a bélben. Prebiotikus rostok természetes módon megtalálhatók olyan ételekben, mint a banán, a zabpehely, az alma, a hagyma és az articsóka. Egy kiegyensúlyozott étrend, amely probiotikum- és prebiotikumforrásokat is tartalmaz, segít a bélflóra egészségének fenntartásában.

Hogyan építsünk be több fermentált ételt?

A legjobb eredmény érdekében a fermentált, probiotikumban gazdag ételeket fokozatosan és rendszeresen érdemes bevezetni. Kezdd kisebb adagokkal, például egy kanál natúr joghurttal reggelire vagy egy kis pohár kefirrel ebéd után, majd figyeld a gyermek reakcióját. Ha jól tolerálja, lassan növelheted az adagokat. Ha új fermentált ételt próbálunk bevezetni (pl. savanyú káposztát vagy kimchit), kezdjük nagyon kis mennyiséggel, és keverjük más, már jól bevált ételekhez. Így nemcsak a bélflóra kap extra támogatást, hanem a gyermek íz- és étkezési élménye is pozitív irányba fejlődhet.

Elmondható tehát, hogy a legjobb probiotikum a gyerekeknek is kijár, csak óvatosnak kell lenni a törzs kiválasztásával, valamint az adagolás módjával és mennyiségével. A rendszeres, kúraszerű probiotikumos kezelés sok terhet levehet a vállunkról, hiszen így kisebb az esély a megbetegedésekre, a kólikára és az immunrendszer gyengülésére.

Tudományos háttér

  1. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8308463/
  2. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/apa.14270
  3. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33161736/
  4. https://cps.ca/en/documents/position/probiotics-in-paediatric-populations