Pajzsmirigy-alulműködés: teljes útmutató a tünetektől a kezelésig

A pajzsmirigy-alulműködés, más néven a hipotireózis, gyakori, ám gyakran nehezen felismerhető egészségügyi probléma. Ha a pajzsmirigy nem termel elég hormonokat, az anyagcsere lelassul, testünk számos működése megváltozik, ami akár komolyan ronthatja az életminőséget. Egyes statisztikák szerint bizonyos népességekben több ezer nőből akár tizenöt is érintett lehet ebben az állapotban, míg a férfiak jóval ritkábban szenvednek benne.

Mit jelent a pajzsmirigy-alulműködés?

A pajzsmirigy-alulműködés (hipotireózis) akkor áll fenn, amikor a pajzsmirigy nem termel elegendő mennyiségű hormont a szervezet számára.(1) Ez az állapot az anyagcsere lelassulásához vezet, amit gyakran fáradtság, súlygyarapodás, levertség, rossz közérzet kísér. Hiányzó hormonok esetén szerveink működése is „leállítja magát”: például a test energiafelhasználása csökken, így gyakrabban érezzük magunkat fáradtnak, könye­sebben hízhatunk, bőrünk és hajunk szárazabbá válhat.

Fontos megjegyezni, hogy előfordulhat, hogy a tünetek eleinte még nem drámaiak, éppen ezért az alulműködés gyakran csak akkor derül ki, ha már az állapot súlyosabbá válik. A magyar populációból például a nők érintettsége jóval magasabb, hiszen minden ezer nőből tizenöt érintett lehet, míg ez az arány férfiaknál akár ezrelékes nagyságrendben is lehet. Ezért is fontos, hogy minél előbb diagnosztizáltassuk a betegséget, hiszen ezzel megannyi kellemetlenségtől menthetjük meg magunkat.

A pajzsmirigy működése és hormonjai

A pajzsmirigy egy pillangó/lepke alakú szerv a nyak elülső részén, a légcső előtt, két lebenyből áll, melyeket egy vékony híd köt össze. Fő feladata a hormonok – a tiroxin (T4) és a trijód-tironin (T3) – előállítása. A T4 mennyiségben domináns (kb. 99 %-ban termelődik), míg a T3 az aktív forma, mely a sejtekben kifejti hatását. Ezek szabályozzák az anyagcserét, az energiafelhasználást, a testhőmérsékletet, a szívritmust és a növekedést.

A hormonok mennyiségét a test egy nagyon finom, negatív visszacsatolásos rendszerrel szabályozza, tehát ha kevés T3/T4 van a vérben, az agyalapi mirigy (hipofízis) több TSH-t (pajzsmirigy‐stimuláló hormont) bocsát ki, hogy fokozza a hormontermelést. Ha van elég hormon, a TSH-termelés csökken. Ez a rendszer biztosítja, hogy a hormonok szintje mindig egyensúlyban legyen, már egy kis eltolódás is széleskörű hatásokat válthat ki a szervezetben.

A pajzsmirigy-alulműködés kialakulásának okai

A pajzsmirigy-alulműködés okait két nagy csoportba oszthatjuk: elsődleges és másodlagos okokra. Nézzük, mik ezek könnyen követhető formában.

Elsődleges okok: maga a pajzsmirigy hibája

1. Autoimmun betegség (Hashimoto-thyreoiditis): Ez a legelterjedtebb kiváltó ok. Az immunrendszer tévesen a pajzsmirigyet támadja meg, amely így nem képes elegendő hormont termelni. A Hashimoto-kór gyakrabban fordul elő nőknél.
2. Pajzsmirigy károsodása sugárkezelés vagy műtét miatt: akik átmentek radioaktív jód kezelésen (például túlműködés esetén) vagy műtéti beavatkozáson, gyakran fejlesztenek alulműködést, mivel a mirigy már nem működik megfelelően.
3. Jódhiány: bár Magyarországon ritkább, mivel jódozott sóval ellátott az étrend, mégis előfordulhat, és gátolja a hormontermelést.
4. Postpartum pajzsmirigygyulladás: szülés után bizonyos nők harmadánál limfocitás (autoimmun) gyulladás alakulhat ki, ami átmeneti túlműködés után női pajzsmirigy-alulműködéshez vezethet.(2)

Másodlagos okok: a szabályozó rendszer zavarai

Ha nem maga a pajzsmirigy a probléma, hanem az azt szabályozó agyalapi mirigy (hipofízis) vagy hipotalamusz nem működik megfelelően, a TSH nem termelődik kellő mennyiségben, és a pajzsmirigy nem kap ingerületeket hormontermelésre, ennek következtében nőknél megnőhet a TSH, más esetekben viszont pont lecsökkenhet, mindkettő zavart eredményez. Ez a forma ritkább, általában más hormonális eltérésekkel, akár agyalapi mirigy daganattal is együtt járhat.

A pajzsmirigy-alulműködés tünetei

A pajzsmirigy-alulműködésnek több stádiuma létezik, és ezek változó tüneti megjelenésűek:

• Szubklinikus hipotireózis: ekkor a TSH (pajzsmirigy-stimuláló hormon) értéke emelkedett, de a pajzsmirigyhormonok (fT3 és fT4) még normálisak maradnak. A tünetek enyhék vagy akár teljesen hiányoznak, lehet némi fáradtság, enyhe hidegérzékenység, de sok esetben a betegek semmit sem éreznek. Ilyen esetekben gyakran csak labor alapján derül ki a probléma.
• Klinikai (manifeszt) hipotireózis: itt a TSH magas, és a fT3/fT4 értékek már alacsonyok. A tünetek ilyenkor egyértelműek: fáradékonyság, hidegérzékenység, súlygyarapodás, száraz bőr és hajhullás, tehát a szervezet anyagcseréje jelentősen lelassul.

Egy megfontolt orvos ilyenkor általában több vizsgálatot rendel el, mert a TSH értékek például napszaktól, évszaktól vagy gyógyszerektől is változhatnak, ezért a pontos diagnózishoz gyakran ismételt mérésre is szükség lehet.

A pajzsmirigy-alulműködés tünetei nagyon változatosak lehetnek, és gyakran összetéveszthetők más hétköznapi panaszokkal.

• Általános panaszok: fáradtság, levertség, hidegérzékenység, hajhullás, száraz bőr, lassult szívverés, székrekedés, súlygyarapodás. Ezek mind az anyagcsere lelassulását tükrözik.
• Laboratóriumi jellemzők: magasabb TSH és alacsonyabb fT4 érték esetén egyértelműen felmerül a hipotireózis gyanúja.
• Szubklinikus eset tünetei: enyhe panaszok, mint alacsony pulzusszám, alacsony vérnyomás és emelkedett koleszterinszint is felléphetnek.

Hogyan diagnosztizálható a pajzsmirigy-alulműködés?

Az alulműködés pontos diagnózisa több lépést foglal magába. Először vérvizsgálatra van szükség, ahol mérik a TSH-t. A magas érték általában alulműködésre utal, különösen ha a fT3/fT4 alacsony. Hashimoto autoimmun esetén előfordulhatnak anti-TPO, anti-TG antitestek, melyek pozitívak lehetnek.

Később jöhetnek a képalkotó és egyéb vizsgálatok. Mindenekelőtt egy hasi ultrahang, amely a pajzsmirigy méretének, szerkezetének, esetleges göböknek a megítélésére szolgál. Végül a szcintigráfia és citológiai vizsgálatok, ha szükséges, funkcionális vagy szövettani vizsgálatok is javasoltak.

A diagnózis mindig több tényező összevetésén alapul: véreredmények, tünetek és szükség esetén képalkotások. Egyetlen labor alapján ritkán születik végleges ítélet, a diagnózist szakember állítja fel a komplex kép alapján.

A pajzsmirigy-alulműködés kezelése

A pajzsmirigy-alulműködés kezelése általában jól bevált, de élethosszig tartó folyamat, és személyre szabottan történik. A leggyakoribb gyógyszer a szintetikus T4, vagyis a levotiroxin (pl. Letrox), mely a szervezet hormonpótlásának alapja. A kezdő dózis felnőttek számára általában napi 25–50 µg, amit 2–4 hetente emelnek, amíg elérjük a cél TSH értéket (gyakran 100–200 µg/nap). Gyermekeknél, idős vagy szívbetegeknél óvatosabb, lassú dózisemelés javasolt, gyakori ellenőrzés mellett. A pajzsmirigy-alulműködés ugyanis az idősebb korosztályt is érinti, nem csak a fiatalokat.(3)

A kezelés elkezdése után a TSH és fT4 értékeket rendszeresen meg kell nézni, és a dózist ennek megfelelően finomítani kell, ez akár évekig is eltarthat. A kezelés beállítása során különösen fontos a gyógyszer bevételének módja, pontos időpontja, befolyásolhatja a felszívódást. Az étkezés, bizonyos betegségek (például gyomorhurut vagy coeliakia) is csökkenthetik a felszívódást. Fontos azonban tudni, ahogy mindennek, ennek is lehetnek mellékhatásai.

Túladagolás esetén izzadás, szapora szívverés, szorongás, alvászavarok, hosszabb távon csontkálás vagy szívkárosodás jelentkezhet. Aluladagolás esetén a tünetek, mint a fáradtság, a hidegérzékenység, a hajhullás, a székrekedés, a súlygyarapodás, nem tűnnek el.

Természetes megoldások pajzsmirigy-alulműködés ellen

A pajzsmirigy működésének támogatásához az életmód és a táplálkozás is nagyon fontos szerepet játszik. Legalább napi öt adag zöldség-gyümölcs, sovány fehérjék (pl. hal, baromfi, hüvelyesek), rostok (teljes kiőrlésű gabonák), és egészséges zsírok (pl. extra szűz olívaolaj, olajos magvak) beépítése az étrendbe segíthet az anyagcsere, emésztés és általános közérzet javításában.

Emellett fontos, hogy pótoljuk a jódot, a szelént, a cinket. A jód szükséges a pajzsmirigyhormonok termeléséhez, napi felnőtt igény kb. 150 µg (terhességben 175–200 µg). Kiváló forrásai a jódozott só, a tengeri halak, valamint a tejtermékek. A szelén pedig segítheti a T4 hormon T3-má alakulását, emellett antioxidánsként is működik. Napi 50–200 µg javasolt, amihez a legjobb források a brazil dió, a tenger gyümölcsei és a húsok. A cink pedig az immunrendszer támogatása mellett segíthet a hormonok átalakulásában. Napi adagja 8–11 mg, amit húsokból, kagylóból, hüvelyesekből, magvakból vihetünk be.

Ami még fontos, hogy kerülni kell a túlzott goitrogén ételeket fogyasztását nyers formában. A kelkáposzta, brokkoli, karfiol és szója nagyobb mennyiségben nyersen irritálhatja a pajzsmirigyet, ezáltal főzés vagy mértékletesség javasolt.

De ne maradjon el a rendszeres, legalább heti 150 perc közepes intenzitású mozgás sem, ami lehet séta, úszás, erősítés, amelyek serkenthetik az anyagcserét és javíthatják a hangulatot. A stresszcsökkentéshez pedig hasznos lehet meditáció, jóga, légzőgyakorlat vagy pihentető hobbik bevezetése, illetve a napi 7–9 órás alvás. Így támogatható a hormonális egyensúly és az immunrendszer működése.

A pajzsmirigy-alulműködés egy rendkívül gyakori, sokakat érintő állapot, amely lassan, alattomosan fejlődhet ki. Tünetei a fáradtság, a súlygyarapodás, a hidegtűrés romlása, a hajhullás, a bőr- és emésztési panaszok, gyakran összetéveszthetők más betegségekkel, ezért fontos a tudatosság és a rendszeres szűrés.

Tudományos háttér:

1. https://academic.oup.com/edrv/article-abstract/5/3/456/2548794
2. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1751485115000045
3. https://academic.oup.com/edrv/article-abstract/8/2/142/2548870