arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

A felszívódási zavarok okai és kezelési lehetőségei

felszivodasi zavarok

A táplálkozás során bevitt ételeket először megemésztjük, végül a tápanyagok, a vitaminok, a nyomelemek és az ásványi anyagok a tápcsatornából felszívódnak. De ez nem mindig történik így. Felszívódási zavar esetében a folyamat valamilyen oknál fogva nem megy végbe, vagy csak részben, amit több tünet is jelez a számunkra. Szerencsére van megoldás, amivel javíthatunk rajta, és megszüntethetjük a panaszokat.

Ebben a cikkben áttekintjük a felszívódási zavarok okait, valamint részletesen kitérünk a kezelési lehetőségekre.

Mi a felszívódási zavar?

A felszívódási zavar (malabszorpció) akkor áll fenn, amikor a szervezet nem képes megfelelően hasznosítani az elfogyasztott tápanyagokat, legyen szó fehérjéről, szénhidrátról, zsírról, vitaminokról vagy ásványi anyagokról.(1) Ez nem önálló betegség, hanem valamilyen mögöttes probléma következménye, ami akadályozza a normális tápanyagfelvételt. A felszívódás döntő részben a vékonybélben történik, ezért annak egészsége elengedhetetlen.

A megfelelő tápanyag felszívódás létfontosságú az energiatermeléshez, testsúly, növekedés, immunrendszer, idegrendszer és csontok egészséges működéséhez. Ha ez a folyamat sérül, jelentős hiányállapotok alakulhatnak ki, amelyek kihatnak az életminőségre, befolyásolhatja az emésztést, csökkentheti az energiát, gyengíthet, vagy akár súlyvesztést is okozhat 

A felszívódás folyamata

A felszívódás három szakaszból áll, ezeket vesszük most sorra.

  1. Luminalis (lumenbeli) fázis: itt történik a tápanyagok lebontása emésztőenzimek és epe segítségével, hogy felszívódásra alkalmas formába kerüljenek.
  2. Mucosalis (nyálkahártyán át történő) fázis: a lebontott tápanyagok a bélhámsejteken keresztül, elsősorban a mikrovillusokkal borított bélbolyhok felületén szívódnak fel.
  3. Postabszorptív (felszívódás utáni) fázis: a felszívódott anyag a vér- vagy nyirokkeringésbe kerül, és eljut a sejtekhez, ahol hasznosul.

A bélbolyhok és mikrovillusok felülete jelentősen megnöveli az abszorptív felszínt, ezért ezek épsége kulcsfontosságú. Ha sérülnek (pl. gyulladás, autoimmun betegség miatt), a felszívódás hatékony volta is csökken.

Fontos azonban különbséget tenni az emésztés (maldigestio) és a felszívódás (malabsorptio) zavara között:

  • A maldigestio az, amikor a tápanyagok nem bomlanak le eléggé, például enzimhiány miatt (pl. hasnyálmirigy-elégtelenség).
  • A malabsorptio az, amikor a lebontott tápanyagok nem szívódnak fel megfelelően, akár épen maradt emésztés mellett is.

Mindkét zavar okozhat hiányállapotot – gyakran együtt járnak -, de az okok és a kezelésük eltérő lehet.

A felszívódási zavarok okai

A malabszorpció hátterében komoly anatómiai, enzimatikus vagy krónikus kórképek húzódhatnak meg.

Bélbolyhok károsodása és immunmediált elváltozások

Enzimhiány, epe és hasnyálmirigy rendellenességek

  • Laktázhiány, amely laktózintoleranciához vezethet, megzavarja a tejcukor felszívódását.
  • A hasnyálmirigy exokrin elégtelensége enzimhiányhoz vezet, melymalabszorpciós tüneteket okozhat (maldigestio).
  • Epesavak zavara, például SIBO (kontaminált vékonybél szindróma) esetén, megzavarhatja a zsírok emulgeálását és felszívódását.

Fertőzések, szerkezeti elváltozások és műtétek

  • Fertőzések, mint Giardia lamblia, Whipple-kór vagy trópusi sprue, gyulladáshoz és felszívódási zavarhoz vezethetnek.
  • Surgically okozott szerkezeti eltérések, pl. bariátriai műtét vagy bélrész eltávolítása, csökkent felszívódási felületet eredményez (pl. rövid bél szindróma).

Egyéb okok: gyógyszerek, autoimmun gyomorbetegségek

  • Hosszú távú savcsökkentők (PPI) használata csökkentheti a vas felszívódását, míg a gyomorban termelődő intrinsic faktor hiánya B12-vitamin felszívódási zavart okozhat (perniciós anémia).
  • Daganatok, amyloidosis, Crohn-betegség szövődményei vagy infiltratív betegségek szintén zavart okozhatnak.

A felszívódási zavarok tünetei

A felszívódási zavarok gyakran az emésztőrendszer működési hibáival jelentkeznek. A legjellemzőbb panaszok között szerepel a krónikus, híg vagy zsíros hasmenés, amely hosszabb távon váltakozó jellegű is lehet.

További gyakori tünetek: puffadás, hasi fájdalom, gázképződés. A zsírfelvétel zavara esetén jellemző lehet a világos színű, bűzös, úszó széklet (steatorrhea).

A felszívódási zavar további probléméja, hogy gyakran hiányállapotokat okozhat:

  • Fehérjehiány: hajszárazság, hajhullás, ödéma.
  • Szénhidrát-felszívódás zavara: puffadás, vizes hasmenés.
  • Mikrotápanyaghiány: vérszegénység (pl. B12 hiány), fáradékonyság, sápadtság, idegrendszeri tünetek.
  • Vitaminhiány (pl. A, D, K) csontproblémákhoz, látászavarhoz vezethet.
  • Általános hiányállapot: fogyás, fáradékonyság, gyakori fertőzések, menstruációs zavarok nőkben, gyermekeknél növekedési elmaradás.

Röviden, a tünetek lehetnek helyi emésztőrendszeri panaszok vagy általános, tápláltsági tünetek is, gyakran kombináltan jelentkeznek.

Hogyan diagnosztizálhatóak a felszívódási zavarok?

A kivizsgálás legelső lépése a részletes orvosi anamnézis és tünetfeltérképezés. Krónikus hasmenés, fogyás vagy vérszegénység felveti a malabszorpció gyanúját. Gyakran kérik a vérben mért vas-, B12-, D-vitamin vagy albuminszintet is.

Ezt követően jöhetnek az alábbi labor- és képalkotói vizsgálatok:

  1. Vérvizsgálatok: vitaminok, ásványi anyagok, teljes vérkép, vas, ferritin, prothrombin idő, B12, folát stb.
  2. Székletvizsgálat: zsírfelesleg kimutatása (72 órás zsírszéklet), paraziták, enzimek vizsgálata.
  3. Légzési tesztek: pl. hidrogénkilégzési teszt laktóz- vagy fruktózintolerancia, vagy SIBO gyanújának vizsgálatára.
  4. Képalkotó eljárások: hasi CT, ultrahang, enterográfia, endoszkópia (szövettannal).
  5. Speciális tesztek: mint pl. Schilling-teszt B12 felszívódási zavar esetén; epesav-felszívódási zavar esetén SeHCAT vagy székletepesav-tesztek.

A diagnózis tehát többlépcsős: kezdetben klinikai gyanú, majd laboratóriumi és funkcionális vizsgálatok – amennyiben szükséges, endoszkópos és bioptikus vizsgálat következik. Egyes szerint klinikai kép (krónikus hasmenés, steatorrhea, vérszegénység) önmagában is erős gyanúra ad okot.

A felszívódási zavarok kezelési lehetőségei

A mai modern orvostudománynak hála, számtalan lehetőségünk van arra, hogy megszüntessük a tüneteket, a betegséget.

Diéta és tápanyag-pótlás

A kezelés alapja a kiváltó októl függően speciális diéta kialakítása:

  • Laktózintolerancia esetén laktózmentes étrend.
  • Cöliákia esetén gluténmentes diéta.
  • A vitamin- és ásványi anyag hiányokat orvosolni kell (pl. vas, D-vita­min, B12).

Enzimpótlás és specifikus kezelések

  • Hasnyálmirigy-enzimhiány (EPI) esetén pankreász enzim pótlása jelentős javulást hozhat.
  • Epesav-felszívódási zavar (BAD) kezelése epesav-kötő szerekkel történhet; diéta (pl. alacsony zsírtartalom) kiegészítőként.

Tüneti és támogató kezelések

  • Krónikus hasmenés esetén táplálás (orális, tápszeres, vénás TPN), ha a felszívódás súlyosan zavart.
  • Légzési intoleranciák vagy SIBO esetén antibiotikumos kezelés és diétás módosítás (pl. low-FODMAP).

A kezelés nemcsak tüneti, hanem étrendi, életmódbeli elemeket is tartalmaz: diéta, enzimpótlás, vitaminpótlás, szükség szerint medicinális támogatás, egyéni szükségletek követése.

Természetes megoldások felszívódási zavar ellen

A malabszorpció hatékony kezelése nemcsak diétás korrekcióból áll, hanem az étkezési szokások finomhangolásából is. Egyes kutatások szerint a gyakoribb, kisebb adagban történő étkezés elősegíti a tápanyagok hatékonyabb felszívódását, mivel csökkenti a bél terhelését, és javítja az emésztőrendszeri működést.

Fontos kerülni bizonyos ételeket és italokat, amelyek puffadást vagy hasmenést válthatnak ki: ilyenek a magas zsírtartalmú, zsíros ételek, valamint a cukoralkoholok (pl. szorbitol) és koncentrált cukros italok, amelyek fokozhatják az ozmotikus hasmenést. A kávé és más koffeintartalmú italok szintén kerülendők nagy mennyiségben

A rost – különösen a pszilliumhéj (psyllium husk) – szedése jelentősen javíthatja az emésztőtraktus egészségét. Egy, központi elhízásban szenvedők körében végzett 16 hetes tanulmány kimutatta, hogy a pszilliumgal, valamint életmód-módosítással párhuzamosan végzett beavatkozás jelentős javulást eredményezett a bélegészségi mutatókban.(3)

Mediterrán étrend és mozgás

Egy tanulmány, amely csökkentett energiatartalmú mediterrán étrendet kombinált rendszeres fizikai aktivitással, pozitív változásokat hozott a bélmikrobiom összetételében és a metabolomában, például csökkent bizonyos káros anyagokat, miközben javította a bélflóra diverzitását és számos kardiometabolikus rizikófaktort.(4)

Felszívódási zavarok (malabszorpció) esetén tehát a hatékony segítség kulcsa a komplex megközelítésben rejlik, diétás finomhangolás, táplálékkiegészítés, életmódbeli változtatások, és szakember bevonása. A gyakori, kisebb étkezések szintén segítenek, kerülendő továbbá a zsíros és irritáló ételek, valamint jó megoldás bevetni a rostokat (pszillium) és mediterrán étrendet. Mindez segíti a bélflóra helyreállítását és a tápanyagok hatékonyabb felszívódását.

Tudományos háttér:

  1. https://emedicine.medscape.com/article/180785-overview
  2. https://www.mdpi.com/2072-6643/13/4/1254
  3. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38633603/
  4. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0002916524001679