Helicobacter pylori fertőzés

Tartalom

A Helicobacter pylori (H.pylori) egy spirális alakú, körülbelül 3 mikrométer hosszú, csillókkal rendelkező baktérium, ami előszeretettel telepszik meg a gyomor és a patkóbél (nyombél, duodenum) nyálkahártyáján. A H.pylori az egyik leggyakrabban előforduló patogén kórokozó a gyomor-bélrendszerben, ahol többféle károsodást tud okozni. A H.pylori felelős az emésztőrendszeri nyálkahártyagyulladás és ennek talaján kialakult fekélyek jelentős részéért, valamint bizonyos emésztőrendszeri daganatok kialakulásához is hozzájárul, így jelentősége vitathatatlan.

Mennyire gyakori a H.pylori fertőzés?

A H.pylori egy rendkívül elterjedt kórokozó, a világ lakosságának körülbelül felében megtalálható, azaz szinte minden második embert érint.
Számottevő különbség van a fejlődő országok és a fejlett országok népességének átfertőzöttsége között. A fejlődő országokban a felnőtt lakosságnak kb. 80-90 százaléka fertőzött, míg a fejlett országokban csak a népesség 50 százaléka. Hazánkban a felnőttek H. pylori fertőzöttsége kb. 50-60 százalék között van.

Hogyan terjed a H.pylori?

A H.pylori csak emberről-emberre terjed. A fertőződés valószínűleg feco-orális úton történik, azaz a széklettel szennyezett kéz, ételek-italok, tárgyak szájüregbe jutása révén.

A rossz higiéniés körülmények kedveznek a baktérium terjedésének, éppen ezért tapasztalható a nagyobb arányú előfordulás a fejlődő országokban.

Milyen betegségeket okozhat a H.pylori?

Fontos tudni, hogy önmagában a H.pylorival való fertőzöttség nem jelent egyből betegséget, sőt, a fertőzöttek nagyobb részénél egyáltalán nem is alakul ki betegség. Azonban a H.pylori egy rendkívül fontos rizikófaktora komoly betegségek kialakulásának, így ismerete és kezelése mindenképpen szükségszerű.

Gyomor-bélrendszeri betegségek, melyek összefüggésbe hozhatók a H.pylori fertőzéssel:

Gyomor nyálkahártyájának gyulladása (gastritis, gyomorhurut): a H.pylori jelenlétével irritálhatja a gyomornyálkahártyát és gyulladást eredményezhet.
Gyomorfekély, nyombélfekély: a H.pylori károsítja a gyomor és a nyombél nyálkahártyáját, melynek eredményeként fekélyek alakulhatnak ki. A nyombélfekélyek 90-95 százalékában, a gyomorfekélyek 70-90 százalékában mutatható ki H.pylori pozitivitás. A H.pylori eredményes kiirtása jelentősen csökkenti a fekélyek ismételt kialakulásának esélyét.
Gyomor rosszindulatú daganata: a H.pylori a gyomorrák bizonyos típusainak kialakulásában is szerepet játszhat. A H.pylori jelenléte a gyomorrák kockázatát 3-5-szörösre emeli az egészséges, H.pylori negatív populációhoz képest.

Milyen tünetei lehetnek a H.pylori fertőzésnek?

A H.pylori jelenléte a gyomorban változatos megjelenésű, változatos súlyosságú tüneteket okozhat. Valójában a legtöbb H. pylori fertőzésben szenvedő embernek nem alakul ki semmilyen tünete. A klinikai kép azonban nagyban függ attól, hogy a H.pylori kialakított-e vele összefüggésbe hozható betegséget.

Tünetek, melyek összefügghetnek a H.pylori fertőzéssel:

Gyomorégés, gyomorfájdalom, bizonytalan hasi fájdalom, hasi diszkomfort.
Hányinger, émelygés.
Kellemetlen teltségérzet, puffadás, gyakori böfögés.
Étvágytalanság, súlycsökkenés.
Rossz lehelet.
Súlyos esetekben: véres széklet, vérhányás, vérszegénység.

Hogyan diagnosztizálható a H.pylori fertőzés?

A H.pylori fertőzés diagnosztizálására manapság számos módszer érhető el.

H.pylori fertőzés lehetőségére mindig gondolni kell gyanús tünetek fennállása és ismert fekélybetegség vagy gyomorhurut esetén. Érdemes vizsgálni az ismert gyomortumoros betegek elsőfokú hozzátartozót is. A H.pylori esetleges jelenlétének vizsgálata fontos lehet tartós non-szteroid gyulladásgátló (NSAID) terápia megkezdése előtt is. Gyakran előfordul, hogy az egy háztartásban élők átfertőzik egymást, így a szoros kontaktok vizsgálata is indokolt lehet.

Milyen diagnosztikus lehetőségek vannak a H.pylori jelenlétének kimutatására?

Szövettani mintavétel (biopszia): gyomortükrözés (gastroscopia) során mintavétel és a biopsziás minta további patológiai és mikrobiológiai vizsgálata. Ez a vizsgálati módszer a legkellemetlenebb, „leginvazívabb”, de a gyomortükrözés egyben lehetőséget nyújt a H.pylori által okozott betegségek kimutatására is. Továbbá mikrobiológiai tenyésztés, és antibiotikum érzékenység meghatározás is lehetséges a mintából.
Urea-kilégzési teszt: non-invazív, gyors, fájdalommentes vizsgálat. A páciensnek szájon át (kapszula/tabletta) izotóppal jelölt ureát kell lenyelnie.
Amennyiben a gyomorban jelen van a H. pylori, akkor az általa termelt ureáz enzim lebontja a bejuttatott ureát, és a felszabaduló anyagok kimutathatók lesznek a kilélegzett levegőben. Fontos, hogy a tervezett vizsgálat előtti 1 hónapban lehetőség szerint kerülni kell a bizmuttal vagy antibiotikummal történő kezelést. A vizsgálat előtti 1-2 hétben az esetlegesen szedett „gyomorvédő”, protonpumpagátló (PPI) kezelést fel kell függeszteni.
Székletből H.pylori antigén kimutatása: gyors, non-invazív vizsgálat, mely elvégezhető laboratóriumban, de akár otthoni körülmények között is patikában kapható gyorstesztek segítségével. A vizsgálat további előnye, hogy nem igényel különösebb előkészítést. Pozitív teszt esetén szakorvosi vizsgálat szükséges.
Vérből szerológiai vizsgálat: a H.pylori baktérium ellen termelt antitestek kimutatására szolgáló módszer. Kimutatható vele régebbi, „lezajlott” találkozás is. Sikeres eradikációs terápia után sokáig pozitív lehet az ellenanyagszint, így terápia hatékonyságának ellenőrzésére nem alkalmas. A vizsgálat különösebb előkészületet nem igényel, a vérvételen kívül egyéb kellemetlenséggel nem jár, ám alacsony érzékenysége, specificitása miatt nem az elsődlegesen választandó diagnosztikus módszer.

Hogyan kezelhető a H.pylori fertőzés?

Sokáig egyet nem értés volt a szakmában, hogy minden esetben kell-e kezelni a H.pylori fertőzést. Mostanra azonban a szakmai ajánlások egyértelművé váltak: a H.pylori fertőzést minden felismert esetben kezelni kell – tünetekkel rendelkező és tünetmentes pácienseknél egyaránt.

A H.pylori baktérium kiirtása (szaknyelv szerint eradikációja) mindig kombinált gyógyszeres kezeléssel történik. Az alap, kezdő terápia rendszerint 2 különböző antibiotikum és egy gyomorsav szekréciót gátló (úgynevezett protonpumpa gátló, PPI) készítmény szedéséből áll. A kezelés időtartama általában 7-14 nap. A kezelés után 6-12 héttel érdemes kontrollálni az alkalmazott terápia hatékonyságát. A kontrollvizsgálat általában urea kilégzési teszttel történik. Akiknél a kezdő „hármas terápiával” (2 antibiotikum és 1 gyomorsav szekréció gátló) nem sikerül kiirtani a baktériumot, azoknál hosszabb távú, komplexebb, más antibiotikumokat tartalmazó kezelésre van szükség.

Visszatérő H.pylori fertőzés esetén már eleve egy komplexebb kombinációs terápiával kell megkezdeni az ismételt eradikációt.

A gyógyszeres terápia mellett oda kell figyelni a megfelelő táplálkozásra, kerülni kell a nagyon fűszeres, csípős ételeket, valamint mellőzni kell a nagy mennyiségű kávé és alkohol fogyasztását. A kombinált antibiotikum terápia befejezését követően érdemes probiotikum kúrát tartani, hogy helyreállíthassuk az egészséges bélflórát.

Források:

https://www.uptodate.com/contents/bacteriology-and-epidemiology-of-helicobacter-pylori-infection?search=helicobacter%20pylori&source=search_result&selectedTitle=4~150&usage_type=default&display_rank=3

https://www.uptodate.com/contents/helicobacter-pylori-infection-and-treatment-beyond-the-basics

https://www.webbeteg.hu/cikkek/emesztorendszer/2538/helicobacter-pylori

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/h-pylori/symptoms-causes/syc-20356171

https://www.webmd.com/digestive-disorders/h-pylori-helicobacter-pylori