A máj gyulladásos betegségei

Ritkábban más, nem „májspecifikus” vírusok (például Epstein–Barr-vírus, citomegalovírus, Coxsackie-vírusok, herpeszvírus, adenovírus, koronavírus), valamint baktériumok (például Salmonella, Leptospira, Brucella) és paraziták (például a maláriát okozó Plasmodium vagy az amőba) is okozhatnak májgyulladást.

• Alkohol

A rendszeres alkoholfogyasztás többféle, különböző súlyosságú kórképet okozhat a májban. Általánosságban elmondható, hogy a rendszeresen alkoholt fogyasztók kb. egyharmadánál alakul ki alkoholos hepatitis. Az alkoholos hepatitisben szenvedők kb. 10–20%-ánál a folyamat előrehalad, és májcirrózis alakul ki, amely a máj kötőszövetes átalakulását és az ebből eredő funkciókárosodást jelenti.

• Mérgezések

A gombamérgezés (például gyilkos galóca, légyölő galóca) és a kábítószer-mérgezés (például kokain, metamfetamin) is okozhat májgyulladást, súlyos esetben akár akut májelégtelenséggel szövődve.

• Gyógyszerek

Bizonyos láz- és fájdalomcsillapítók (például a paracetamol), tbc-ellenes, epilepszia elleni és kemoterápiás gyógyszerek, valamint a műtétek során használt altatógázok is okozhatnak májgyulladást. A gyógyszerek okozta májgyulladásban a dózis mellett az alkalmazás időtartamának és az egyéni fogékonyságnak is szerepe lehet. Kutatások arra is felhívják a figyelmet, hogy egyes gyógynövénykészítmények és étrend-kiegészítők szintén kiválthatnak májkárosodást, a kockázatot pedig a készítmény típusa, adagolása, az alkalmazás időtartama és az egyéni érzékenység is befolyásolja. (2)

• Anyagcsere-betegségek

A vas- és a réztárolás anyagcsere-betegségei (a hemokromatózis és a Wilson-kór) is okozhatnak hepatitist.

• Terhességhez kapcsolódó szövődmények

A terhesség során jelentkező kóros állapotokban gyakran a máj is károsodik, így például a terhességi toxémia részeként is kialakulhat májgyulladás.

• Autoimmun betegségek

Autoimmun betegségekben a szervezet „saját maga ellen fordul”: ellenanyagokat termel a saját sejtjei, szövetei ellen, és ez gyulladásos reakciót vált ki. A folyamat a máj sejtjeit is érintheti, ilyenkor autoimmun májgyulladás alakul ki, amelynek felismerését és kezelését európai klinikai irányelv foglalja össze. (1)

A fent említett okok akut és krónikus klinikai képet egyaránt okozhatnak:

• akut: akut májgyulladásról beszélünk, ha a tünetek viszonylag hirtelen kezdődnek, kevesebb mint 6 hónapig állnak fenn, és a folyamat végére a májfunkciós értékek normalizálódnak;
• krónikus: krónikus májgyulladásról akkor beszélünk, ha az állapot legalább 6 hónapig fennáll.

Klinikai kép, tünetek

A klinikai kép a teljesen tünetmentes állapottól a súlyos májelégtelenségig terjedhet.

A beteg panaszai lehetnek:

• rossz közérzet,
• hőemelkedés, láz,
• izom- és ízületi fájdalom,
• fejfájás,
• krónikus fáradtságérzet,
• étvágytalanság, fogyás,
• hasi fájdalom (különösen a jobb bordaív alatt),
• hányinger, hányás,
• hasmenés,
• bőrviszketés, bőrkiütések,
• sárgaság (a bőrön és/vagy a szemfehérjén),
• a széklet és a vizelet színének megváltozása (halványabb széklet, sötét vizelet).

A hepatitis diagnózisa

A jellemző tünetek és hajlamosító állapotok esetén mindig gondolni kell hepatitisre. Ez azért is fontos, mert gyakran vírusfertőzés okozza, amely fertőző lehet, így megfelelő óvintézkedésekkel a beteg környezete is megvédhető.

Vizsgálatok:

• Alapos kórtörténet- és panaszfelvétel: külön kiemelve az alkoholfogyasztást, a külföldi utazásokat, a kábítószer-használatot, a tetoválást és testékszert, valamint a szexuális szokásokat.
• Fizikális vizsgálat: különös tekintettel a hasi régióra és a bőrre. Hepatitisre utalhat a megnagyobbodott, tapintásra érzékeny máj, a sárgaság és a bőrkiütés. Előrehaladott, súlyos esetben kóros folyadék lehet a hasüregben („hasvíz”, ascites), tágult vénák látszódhatnak és kisebb-nagyobb bevérzések jelentkezhetnek a bőrön, valamint az egész testen ödéma lehet látható.
• Laborvizsgálat: a májfunkciós értékek (bilirubin, GOT, GPT, GGT, ALP) és a gyulladásos paraméterek emelkedése látszódhat. Előrehaladott állapotban a fehérjeszint csökkenhet, a véralvadási idő megnyúlhat. A vérből bizonyos kórokozók közvetlenül is kimutathatók, és a kórokozók ellen termelődött ellenanyagok is vizsgálhatók. Ezekkel az úgynevezett szerológiai vizsgálatokkal az is megállapítható, ha jelenleg nincs aktív fertőzés, de a szervezet korábban már találkozott az adott kórokozóval. A diagnosztika során széklet- és vizeletvizsgálatra is szükség lehet.
• Képalkotó vizsgálatok: hasi ultrahang, bizonyos esetekben hasi CT- vagy MR-vizsgálat is szükséges lehet.
• Szövetmintavétel (biopszia): ilyenkor tűvel magából a májszövetből vesznek mintát, és mikroszkóp alatt vizsgálják.

A szükséges vizsgálatokat minden esetben a kezelőorvos rendeli el, egyénre szabottan. Ha a májgyulladás hátterében hepatitis B- vagy C-vírusfertőzés igazolódik, a szexuális partnereket is értesíteni kell, hogy náluk is elvégezhessék a megfelelő vizsgálatokat.

Kezelési lehetőségek

A kezelés elsősorban attól függ, mi okozta a májgyulladást. A kezelést mindig egyénre szabottan kell kiválasztani, rendszeres szakorvosi (hepatológiai) konzultációk alapján, szükség esetén más szakterületek (infektológus, immunológus, dietetikus, pszichiáter, addiktológus stb.) bevonásával.

Gyógyszerek

• vírusellenes gyógyszerek: a hepatitisvírusok bizonyos fajtái (hepatitis B, C) ellen,
• interferonkezelés: aktiválja az immunrendszert és a környező sejtek védekező mechanizmusait, hepatitis B- és C-vírusfertőzésben jöhet szóba,
• kortikoszteroidok: gyulladáscsökkentő hatásúak, különösen autoimmun eredetű hepatitis esetén,
• az immunrendszert „elnyomó” gyógyszerek: autoimmun eredetű hepatitis esetén.

Védőoltások

• A legjobb a megelőzés: hepatitis A- és B-fertőzés ellen van oltóanyag (a hepatitis B elleni oltás Magyarországon jelenleg kötelező).

Májtranszplantáció

• Rendkívül súlyos, agresszív lefolyású, májelégtelenséget okozó hepatitis esetén jöhet szóba.

Májpótló („műmáj”) kezelés

• Az utóbbi évek leglátványosabb változását a súlyos májelégtelenség kezelésében a májpótló kezelés bevezetése hozta.
• Ezzel a kezeléssel átmenetileg helyettesíthető a máj méregtelenítő funkciója.
• Általában áthidaló megoldásként alkalmazzák a transzplantációs listán lévő betegeknél.

Egyéb, természetes eredetű „májvédő” szerek, vitaminok

• Enyhébb esetekben kiegészítő kezelésként alkalmazhatók.
• Flavonoidok, máriatövis (szilimarin), huminsav.
• Cink, D-vitamin.

Diéta, életmód

• Speciális diéta nem szükséges, egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás javasolt: rostdús, zsírszegény étrend, sok gyümölcs és zöldség, megfelelő kalória- és fehérjebevitel. Célszerű naponta öt-hat alkalommal, kisebb adagokat enni, és kerülni a csípős, nagyon fűszeres ételeket.
• Bőséges folyadékfogyasztás.
• Akut tünetek esetén fizikai kímélet, ágynyugalom.
• Az alkoholfogyasztás teljes mellőzése.
• Lehetőség szerint a májkárosító hatású gyógyszerek kerülése.

Szövődmények

A májgyulladás következtében szövődmények alakulhatnak ki, amelyek sok esetben súlyos, akár visszafordíthatatlan állapotot idéznek elő.

• Májcirrózis (májzsugorodás): a máj kötőszövetes átépülése, az ép májszövet károsodása.
• Májelégtelenség: a máj működésének súlyos károsodása, amikor a szerv már nem tudja ellátni a feladatát.
• Rosszindulatú májdaganat (hepatocelluláris karcinóma): bizonyos hepatitisvírusok (hepatitis B, C) növelik a kockázatát, és gyakrabban alakul ki a kötőszövetesen átépült (cirrotikus) májban.

Kórlefolyás

A tünetek és a kórlefolyás súlyossága széles skálán mozog. Az akut hepatitis sok esetben magától gyógyul. Ha alkohol vagy gyógyszer okozta, ezek elhagyásával a máj a legtöbb esetben képes regenerálódni, feltéve, hogy az állapot nem állt fenn túl sokáig. Akut hepatitis esetén ritkán nagyon agresszív, úgynevezett fulmináns hepatitis is kialakulhat, amely rendkívül gyorsan májelégtelenséghez vezet. Krónikus hepatitis esetén a máj károsodása lassan halad előre, a máj működése fokozatosan romlik, a szerkezete átépül. Ebből az állapotból, amikor a máj szerkezete már átépült, a szerv nem képes regenerálódni, tartós károsodás marad.

Hepatitis esetén is nagyon fontos a folyamatos szakorvosi (hepatológiai) gondozás és a rendszeres kontrollvizsgálat. Így a kezelőorvos mindig látja a beteg aktuális állapotát és értékeinek változását, és személyre szabott kezelést tud javasolni.

A legfontosabb azonban itt is, mint sok más betegségnél, a megelőzés. Egészséges életmóddal, kiegyensúlyozott táplálkozással, a káros szokások kerülésével, megfelelő higiéniával és az elérhető védőoltások igénybevételével a májgyulladások jelentős része megelőzhető.

Tudományos háttér:

1. 1. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/40348684/
   2. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5502701/