arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

A bél mikrobiom működése

Egyre több alkalommal találkozhatunk a mikrobiom kifejezéssel, amit gyakran összekapcsolunk az egészséggel, az életmóddal, a diétával, pedig valójában sokkal többet jelent. Jelentőségére az utóbbi években publikált, valamint a napjainkban is zajló tanulmányi eredmények hívják fel a figyelmet. A bél mikrobiom működése ugyanis számos szervünk működésére hatással lehet.

Mi a mikrobiom?

A mikrobiom az emberi testben élő mikroorganizmusok – baktériumok, gombák, vírusok, egysejtűek – összessége, amelyek szoros szimbiózisban működnek együtt a gazdatesttel.(1) Ezek a mikrobák különböző testtájakon találhatóak meg, mint a bőr, a szájüreg, a nemi szervek, a legnagyobb számban pedig a bélrendszerben. A bél mikrobiomja különösen fontos, hiszen több mint 1000 különféle baktériumfajt tartalmaz, amelyek össztömege akár 1-2 kilogramm is lehet. Ezek a mikroorganizmusok nemcsak az emésztésben játszanak kulcsfontosságú szerepet, hanem az immunrendszer működésében, a tápanyagok felszívódásában, valamint a mentális egészségben is.

A mikrobiom összetétele egyénenként eltérő, és számos tényező befolyásolja. Ilyen a genetika, a táplálkozás, az életmód, valamint a környezeti hatások. Az egészséges mikrobiom fenntartása elengedhetetlen a szervezet optimális működéséhez és a betegségek megelőzéséhez.

A mikrobiom funkciója

A mikrobiom számos létfontosságú funkciót lát el az emberi szervezetben. Az emésztőrendszerben élő baktériumok segíthetnek a komplex szénhidrátok és a rostok lebontásában, amelyekre az emberi enzimek önmagukban nem képesek. Ezen folyamat során a rövid láncú zsírsavak (SCFA-k) keletkeznek, amelyek táplálják a bélhámsejteket és gyulladáscsökkentő hatással bírnak.

A mikrobiom részt vehet az olyan vitaminok, mint a K-vitamin, és bizonyos B-vitaminok szintézisében is. Ezenkívül kulcsszerepet játszhat az immunrendszer szabályozásában, segítve ezzel a szervezetet a kórokozók elleni védekezésben és az immunválasz megfelelő működésében. A bélflóra egyensúlyának fenntartása hozzájárulhat az egészséges anyagcseréhez, az optimális testsúlyhoz és a mentális jóléthez egyaránt. A mikrobiom diszbózisa, vagyis egyensúlyának felborulása, számos egészségügyi problémához vezethet, ideértve az emésztési zavarokat, az autoimmun betegségeket, valamint a mentális zavarokat. 

Hogyan hat a bélbaktériumok összetétele a mikrobiomra?

A bélbaktériumok összetétele közvetlenül befolyásolhatja a mikrobiom működését és az általános egészséget.(2) A diverzifikált és kiegyensúlyozott bélflóra támogathatja az emésztést, az immunrendszert, valamint a tápanyagok felszívódását. Az étrend, az életmód, a környezeti tényezők mind hatással lehetnek a bélbaktériumok összetételére. A rostban gazdag étrend például elősegítheti a jótékony baktériumok szaporodását, míg a magas zsír- és cukortartalmú ételek a káros baktériumok elszaporodásához vezethet.

Itt jönnek képbe az antibiotikumok, amikről mindenki tudja, hogy felborítják a bélflórát, károsan hatnak a mikrobiomra. Mivel nemcsak a kórokozókat, hanem a hasznos baktériumokat is elpusztítják. De hatással van még a bélbaktérium összetételére a stressz, az alváshiány, a mozgáshiány, amelyek mind befolyásolhatják a mikrobiom egyensúlyát.

Ennek hatására számos egészségügyi problémával nézhetünk szembe, beleértve az emésztési panaszokat is. Az immunrendszer legyengülhet, valamint romolhat a mentális egészség. Ezért fontos, hogy fenntartsuk az egészséges összetételt táplálkozással, rendszeres testmozgással, valamint a stressz kezelésével.

A bélbaktériumok összetétele hatással van tehát:

– az idegrendszer működésére (bél-agy tengely),

– az elhízásra,

– a migrén kialakulására,

– a szív-érrendszeri betegségekre,

inzulinrezisztenciára,

cukorbetegségre,

zsírmájra,

– a különféle allergiákra,

– a gyulladásos bélbetegségekre,

– autoimmun betegségekre,

IBS kialakulására.

Mi történik a testünkkel, ha felborul a mikrobiom egyensúlya?

A mikrobiom egyensúlyának felborulása, azaz a diszbiózis, több betegségekhez is vezethet. Az emésztőrendszerben a jótékony és káros baktériumok arányának megváltozása emésztési zavarokat, puffadást, hasmenést vagy éppen székrekedést okozhat. Befolyással lehet továbbá az immunrendszer működésére, növelve ezzel a fertőzések és az autoimmun betegségek kockázatát.

A bélflóra egyensúlyának felborulása összefüggésbe hozható továbbá a különféle gyulladásos állapotokkal és betegségekkel, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy a Crohn-betegség, esetleg az elhízás.

Ezenkívül a mikrobiom egyensúlyának zavara összefüggésbe hozható metabolikus rendellenességekkel, mint az elhízás és a 2-es típusú diabétesz. A mentális egészségre szintén hatással lehet, hiszen a bél-agy tengelyen keresztül befolyásolhatja a hangulatot és a kognitív funkciókat. Ezzel hozzájárulhat a depresszió és a szorongás kialakulásához. A diszbiózis okai közé tartozik az egészségtelen étrend, a túlzott antibiotikum-használat, valamint a krónikus stressz és a mozgáshiány.

A mikrobiom lelki egészségre gyakorolt hatásai

A bélflóra mikrobiom hatása a mentális egészségre egyre nagyobb figyelmet kap manapság.(3) A kutatások szerint ugyanis az egészséges mikrobiom segítheti a szerotonintermelést, amely hozzájárulhat a boldogságérzet fenntartásához. Amennyiben a bél mikrobiom mégis károsodna, az növelheti a szorongásos és depressziós tünetek kialakulásának esélyét. A megfelelő táplálkozással, a stresszcsökkentő technikákkal, a probiotikumok fogyasztásával azonban hatékonyan járulhatunk hozzá a lelki egészségünk megőrzéséhez.

Mikrobióta bél-agy tengely

Az utóbbi évek tanulmányai bebizonyították, hogy a bél és az agy szoros kapcsolatban állnak egymással a bél-agy tengelyen keresztül. A mikrobiom közvetlenül befolyásolja az idegrendszer működését a neurotranszmitterek (például szerotonin és dopamin) termelésén keresztül. Az egészséges mikrobiom javíthatja a stressztűrő képességet, csökkentheti a szorongást és a depresszió kockázatát. Azonban, ha a bélflóra egyensúlya megbomlik, az agyi funkciók is károsodhatnak, ami végül memóriazavarhoz, hangulatingadozásokhoz vagy akár neurodegeneratív betegségekhez vezethet.

A mikrobiom tápcsatornára gyakorolt hatásai

A bél mikrobiom befolyásolhatja az emésztési folyamatokat, a tápanyagok felszívódását és az anyagcserét egyaránt. Egy kiegyensúlyozott mikrobiom javíthatja a tápanyagok hasznosulását, segítheti a méregtelenítést és csökkentheti a gyulladásos betegségek kockázatát. A bélflóra mikrobiom helyreállítása tehát elengedhetetlen az egészséges emésztés érdekében, és számos emésztőrendszeri betegség esetén terápiás jelentőséggel bírhat.

Hogyan hat a bélflóra állapotára a táplálkozásunk?

Az étrend kulcsfontosságú szerepet játszhat a mikrobiom egyensúlyának fenntartásában. A rostban gazdag, fermentált ételek segíthetik a bélflóra egészségét, míg a túlzott cukor- és a feldolgozott élelmiszer-fogyasztás károsíthatja azt. Az egészséges mikrobiom fenntartásához ajánlott prebiotikumokat és probiotikumokat tartalmazó ételeket fogyasztani.

A mikrobiom diéta, avagy a mikrobiomot támogató étrend

A mikrobiom diéta célja, hogy támogassa a bélflóra egészségét. Egy korábban megjelent vizsgálat bebizonyította, hogy az állati eredetű zsírokban gazdag étkezés mellett emelkedik az epét toleráló baktériumok aránya a bélrendszerben. A hüvelyesek ezzel ellentétben egy másik baktériumfaj számának emelkedését eredményezheti. Az étrend tehát jelentős hatással van az emberi bél mikrobiomjára.(4)

Az étrendünk táplálékot jelenthet a mikrobiom számára. A nagyrészt a vékony- és vastagbélben fellelhető baktériumok anyagcseréje során olyan anyagok keletkezhetnek, amelyek hatással vannak mind a szervezetünkre, mind az egészségünkre. A bél mikrobiomban élő mikroorganizmusoknak tehát sokféle rostra van szükségük. Ezek táplálhatják a bélrendszert és csökkenthetik a bélben lévő pH-t, ami szintén kedvező hatással lehet a mikrobáknak.

A helyreállításának több módja is van. Az első és talán legfontosabb, hogy együnk változatosan, hiszen a sokszínű mikrobiom a bélrendszer jó egészségének egyik fő mutatója. Főleg hüvelyeseket, babféléket, gyümölcsöket kellene fogyasztani, hogy elegendő rostot vigyünk be a szervezetünkbe. Ezek mind elősegíthetik az egészséges bifidobaktériumok növekedését.

A fermentált élelmiszerek, mint a joghurt, a savanyú káposzta, a kefir, mind tartalmazhatnak olyan egészséges baktériumokat, mint a Lactobacillus, amelyek csökkenthetik a betegségeket okozó fajok mennyiségét a bélben. Érdemes tovább prebiotikus élelmiszereket fogyasztani, amelyek serkenthetik az egészséges baktériumok növekedését. Ilyen lehet a banán, a zab, esetleg a spárga.

De minden hiába, ha túl sok fehér lisztes ételt eszünk. Válasszunk helyette teljes kiőrlésű gabonákat, hiszen ezek sok rostot és jótékony szénhidrátot, béta-glükánt tartalmaznak. A növényi alapú étrend segíthet csökkenteni a betegségeket okozó baktériumok, mint például az E.coli szintjét. A prebiotikus étrend-kiegészítők pedig jelentősen hozzájárulhatnak a bélrendszer egészséges állapotának megőrzéséhez, annak helyreállításához egy esetleges felborult állapot után.

Jó szolgálatot nyújthatnak az antioxidánsban gazdag élelmiszerek, amelyek segíthetnek csökkenteni az oxidatív stressz okozta bélkárosodást, csillapíthatják a túlműködő inmunrendszert. Mindezt úgy teszik, hogy közben óvják az egészséges sejteket. A friss zöldségek például tele vannak olyan fitronutriensekkel, amelyekről már többször kiderült, hogy képesek lehetnek csökkenteni a koleszterinszintet, a trigliceridek mennyiségét, valamint csillapíthatják az ízületi gyulladásokat és a cukorbetegség tüneteit. Napi 4-5 adag belőlük és minden rendben lehet. Ezek kapcsán a legjobb választások a cékla, a sárgarépa, a keresztes virágú zöldek közül a brokkoli vagy a káposzta, valamint a fodros kel, a spenót és a hagyma.

A gyümölcsök esetében szintén beszélhetünk antioxidánsokról, mint a resveratrol és flavonoidok. Ezek mindegyike segíthet megelőzni a rákot, fenntartani az agyi egészséget. Napi 3-4 adag szinte mindenki számára elegendő kellene, hogy legyen. Főleg almát, bogyósokat, nektarint, narancsot, körtét, szilvát, valamint gránátalmát érdemes fogyasztani.

Ne feledkezzünk meg az omega-3 zsírsavakról sem. A vadon fogott halak, valamint a szabadtartású tyúkok tojása, a legeltetett állatok húsa mind tartalmazzák ezt az értékes zsírsavat. Emellett bővelkednek cinkben, szelénben és B-vitaminokban is, amelyek mind jótékonyan hathatnak a bélflóra állapotára.

A baktériumok szerepe az emésztésben

A bélben fellelhető baktériumok kulcsfontosságúak az emésztési folyamatok szempontjából. Segíthetik ugyanis a táplálék lebontását, a vitaminok felszívódását, illetve a méregtelenítést egyaránt. A bél mikrobiom támogatása érdekében érdemes a fent említett étrendet, diétát tartani. Emellett fontos, hogy kizárólag akkor szedjünk antibiotikumot, ha az mindenképpen indokolt, hiszen ezek sokszor minden jó baktériumot is el tudnak pusztítani. 

Mire jó a széklet mikrobiom vizsgálat?

Ez a teszt lehetővé teszi a bél mikrobiom állapotának felmérését és segíthet a megfelelő étrendi és életmódbeli változtatások meghatározásában. A vizsgálat megmutathatja, hogy milyen baktériumok, vírusok, gombák, egyéb mikroorganizmusok élnek a bélben, ezek milyen arányban vannak jelen, ami segíthet abban, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt.

A mikrobiom összetételének elemzése továbbá utalhat még a gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás. Feltárhatja egyes emésztési problémák okát, amelyek puffadással, hasmenéssel, székrekedéssel járhatnak. A teszt eredményei lehetővé teszik, hogy a belünk újra fellélegezhessen.

A bél mikrobiom helyreállításának fontossága

A bél mikrobiom helyreállítása elengedhetetlen az immunrendszer erősítéséhez, az emésztés javításához, valamint a mentális egészség fenntartásához. Az egészséges mikrobiom támogatása hosszú távon hozzájárulhat a betegségek megelőzéséhez és az általános jólléthez.

Ehhez fontos rendszeres időközönként étkezni, kerülni a túlevést és a túl hosszúra nyújtott koplalási időszakokat. Részesítsük előnyben a meleg, frissen főtt ételeket, amelyeket könnyebben emésztünk. Érdemes olyan fűszereket alkalmazni, mint a gyömbér, a kurkuma, a kömény vagy éppen a koriander, amelyek hatékonyan támogatják az emésztést. De minden hiába, ha nem csökkentjük a stresszt jógával, meditálással, esetleg légzőgyakorlatokkal amelyek közvetetten támogathatják a bélflóra egészségét.

Használhatunk akár emésztést serkentő teákat is, amelyek nagyszerű támogatást nyújthatnak a mikrobiom számára. Egyesek kiöblíthetik a méreganyagokat és csillapíthatják a gyulladásokat a szervezetünkben. Számos olyan gyógynövény és fűszer ismert, amelyek polifenolokat és antioxidánsokat tartalmaznak, ezek pedig mind hozzájárulhatnak az egészséges és változatos mikrobiom fenntartásához. Ilyen a tulsi vagy éppen klorofill, amely prebiotikumként táplálékot biztosíthat a bélben élő hasznos baktériumok számára.

Tudományos háttér:

  1. https://link.springer.com/article/10.1186/s13073-016-0307-y
  2. https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0170034
  3. https://www.liebertpub.com/doi/full/10.1089/omi.2017.0077
  4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24336217/