Az emésztőrendszeri betegségek lelki okai Ha emésztőrendszeri betegségekről van szó, 10-ből 9-szer valamilyen testi problémára gyanakszunk. Lehet rosszat ettünk, az antibiotikum felborította a bélflóra egyensúlyát, enzimhiány, ne adj’ isten daganat… Ezek a megérzések gyakorta helytállók és valóban sok esetben nem is szükséges ennél mélyebbre ásni. Mi van azonban akkor, ha látszólag minden rendben van? Hol keresendő a probléma gyökere? Mi
Bélpolip – Mit kell tudni róla? A polip szó hallatán a legtöbb embernek az egyébként meglepően intelligens, enyhén földönkívülinek kinéző tengeri élőlények jutnak eszébe. Furán is hangzik amikor arról hallunk, hogy bennünk is lehetnek polipok, azokon kívül is amiket különlegesebb fogások részeként fogyasztunk. Polipoknak nevezik ugyanis a vastagbél és a végbél belső felületén kialakuló kinövéseket is. Ezen képződmények és a tengeri
A végbélrák tünetei Csak úgy mint a vastagbélrák, a végbélrák is igen gyakori daganatos megbetegedés melynek magas a halálozási aránya. Világszerte a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés melyből évente kb. 2 millió esetet diagnosztizálnak. A vastagbélrákkal ellentétben – mely inkább nőket érint – a végbélrák előfordulása inkább férfiak esetében gyakoribb. Jó hír azonban, hogy az orvostudomány és a technika
A vastagbélrák tünetei – Ha ezeket tapasztalod irány az orvos! A vastagbélrák minden kétséget kizáróan az egyik legfélelmetesebb betegség. Nem olyan helyen van, ahol könnyen észre lehetne venni, így szinte zavartalanul fejlődhet és terjedhet tovább. Hazánkban a vastagbélrák a második leggyakoribb halállal végződő daganatos megbetegedés. Magyarországon sajnos valamivel nagyobb arányú az ilyen jellegű megbetegedések előfordulása, de Európa más országaiban is igen gyakorinak mondható. Nők esetében
Crohn betegség – Hogyan enyhíthető? A Crohn betegség a kevésbé ismert emésztőrendszeri megbetegedések egyike. Összességében sok ember szenved tőle azonban mégse túlzottan gyakori az előfordulása. Az Egyesült Államokban például kevesebb mint 1 millió embernél diagnosztizálták, ami a teljes 350 milliós népességre vetítve viszonylag alacsony szám. Ez a betegség a gyulladásos bélbetegségek csoportjába tartozik, mivel lefolyása során a belek belső fala
Gyulladásos bélbetegségek (IBD) A gyulladásos bélbetegségeknek (inflammatory bowel disease, IBD) két megjelenési formája van: a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás). Epidemiológiai adatok – Mennyire gyakori betegség az IBD? Az elmúlt években az IBD előfordulási gyakorisága növekvő tendenciát mutat. Prevalenciája kb. 30-200/100 ezer lakos. (∗ prevalencia: epidemiológiai kifejezés, adott időben egy adott populációt érintő jelleg – jelen esetben betegség – előfordulási gyakorisága) Az
A máj gyulladásos betegségei Májgyulladásnak (hepatitis) nevezzük a máj különböző eredetű gyulladásos betegségeit, mely során a máj sejtjei sérülnek, funkciójuk károsodik. A májgyulladás kiváltó tényezői: Fertőzéses eredet Májgyulladást leggyakrabban vírusfertőzések váltanak ki, melyek közül a közismert hepatitis vírusoknak van a legkiemelkedőbb szerepe (hepatitis A, B, C, D, E). Kutatások szerint hozzávetőlegesen 1.4 millió ember hal meg évente a fertőzés
A bél funkciózavara, irritábilis bél szindróma (IBS) Az irritábilis bél szindróma, röviden IBS egy kifejezetten gyakori tápcsatornát érintő betegség világszerte. A kórkép az emésztőrendszer funkcionális bélbetegségei közé tartozik. Ezekre jellemző, hogy a belek működése eltér a normálistól, de a probléma nem vezethető vissza organikus, azaz szervi elváltozásra. A betegség kialakulásának pontos oka, mechanizmusa nem ismert. Különböző elméletek szerint a bélflóra egyensúlyának felborulása, pszichés
A nyelőcső rosszindulatú daganata A nyelőcső (esophagus) a mellkasban elhelyezkedő nyálkahártyával bélelt, csőszerű, üreges szerv, mely összeköti a garatot és a gyomrot. Rosszindulatú daganatos megbetegedése (nyelőcsőrák) leggyakrabban a szerv nyálkahártyájából indul ki. A szövettani kép alapján két fő típusa különíthető el: a laphámból kiinduló laphámsejtes rák; illetve a mirigyekből kiinduló úgynevezett adenokarcinóma. A nyelőcsőrák előfordulása Noha a nyelőcsőrák az
Nyelőcsőgyulladás A nyelőcső (esophagus) a mellkasban elhelyezkedő nyálkahártyával bélelt, csőszerű, üreges szerv, mely összeköti a garatot és a gyomrot. Gyulladásos megbetegedése (esophagitis) viszonylag gyakori, melyet számos tényező kiválthat. Mi okozhat nyelőcsőgyulladást? Reflux (gastroesophagealis refluxbetegség – GERD): leggyakoribb kiváltó oka a nyelőcső gyulladásának. GERD esetén nem megfelelő a gyomorszáj zárófunkciója, melynek eredményeként a gyomor savas tartalma rendszeresen visszaáramlik
A hasnyálmirigyrák A hasnyálmirigy (pancreas) a hasüregben elhelyezkedő, kb. 20 cm hosszú szervünk, melynek fő feladata emésztést segítő enzimek és különböző hormonok (például: inzulin) termelése. A hasnyálmirigy különböző megbetegedései viszonylag gyakoriak, melyek közül kiemelkedik a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatos megbetegedése, a hasnyálmirigyrák. A hasnyálmirigyrák előfordulása A hasnyálmirigyrák előfordulása egyre gyakoribbá vált az elmúlt évtizedekben és rendkívül agresszív lefolyása
Kontaminált vékonybél szindróma A kontaminált vékonybél szindróma (small intestine bacterial owergrow, azaz SIBO) a baktériumok vékonybélben való kóros túlszaporodása következtében jön létre. Hogyan alakul ki a kontaminált vékonybél szindróma? Alapvetően a vékonybélben sokkal kevesebb bélbaktérium található, mint a vastagbélben, sőt a különböző bélszakaszok baktériumflórájának összetétele is sokban különbözik. A vékony-és vastagbél határán található egy billentyű (úgynevezett Bauchin-billentyű), melynek