arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

Laktózintolerancia: mit kell tudni a tejcukor-érzékenységről?

laktozintolerancia

A tejtermékek évszázadok óta szerves részét képezik az emberi táplálkozásnak, különösen Európában, ahol a tej és származékai alapvető élelmiszereknek számítanak. Azonban nem mindenki képes problémamentesen fogyasztani ezeket az alapanyagokat. A laktózintolerancia, vagyis laktózérzékenység, más néven a tejcukor-érzékenység, világszerte emberek millióit érinti, és számos kultúrában jelentős hatással van az étkezési szokásokra.

A laktózintolerancia nem csupán egy kellemetlen emésztési zavar, hanem egy komplex állapot, amely genetikai, életkori és környezeti tényezők összjátékának eredménye. Míg egyesek már gyermekkorban megtapasztalják a tüneteket, addig mások csak felnőttkorban szembesülnek a betegséggel. A tünetek súlyossága, valamint azok megjelenési ideje egyénenként változó, ami jelentősen megnehezíti a diagnózist és a kezelést.

A tejtermékek elkerülése nem mindig egyszerű, hiszen ezek számos fontos tápanyagot, például kalciumot és D-vitamint tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek az egészséges csontozat fenntartásához. Ezért fontos, hogy a laktózintoleranciában szenvedők megfelelő alternatívákat találjanak, és tudatosan alakítsák ki étrendjüket.

Mit jelent a laktózintolerancia?

A laktózintolerancia olyan állapot, amikor a szervezet nem képes megfelelően lebontani a laktózt, a tejben és tejtermékekben található cukrot. Egyfajta emésztési zavarról van szó, ami akkor jelentkezik, amikor a vékonybél nem termel elegendő laktáz enzimet, ami a laktózt glükózra és galaktózra bontja le. Az emésztetlen laktóz a vastagbélbe kerül, ahol a bélbaktériumok gázokat és savakat termelve fermentálják, ez pedig kellemetlen tüneteket okozhat, mint például puffadás, hasmenés és hasi görcsök. A laktózintolerancia érinti mind a csecsemőket, mind a gyermekeket, mind a felnőtteket.(1)

Fontos megjegyezni, hogy a laktózintolerancia nem azonos a tejallergiával. Míg a tejallergia az immunrendszer reakciója a tejfehérjékre, addig a laktózintolerancia egy emésztési probléma, amely az enzimhiányból ered.

A laktózintolerancia okai

A laktózintolerancia fő oka a laktáz enzim termelésének csökkenése, amely többféle tényezőre vezethető vissza:

  • Genetikai tényezők: egyes népcsoportokban, például az ázsiai, afrikai és dél-amerikai populációkban, a laktáz termelése természetesen csökken a gyermekkor után, ami primer laktózintoleranciához vezet.
  • Bélbetegségek: olyan állapotok, mint a cöliákia vagy a Crohn-betegség, károsíthatják a vékonybél nyálkahártyáját, csökkentve a laktáz termelését és másodlagos laktózintoleranciát okozva.
  • Koraszületés: a koraszülött csecsemők esetében a vékonybél még nem fejlett teljesen, így a laktáz termelése alacsonyabb lehet. Az újszülöttek laktáztermelése a terhesség harmadik trimeszterében (körülbelül a 34. hét után) fokozódik. A koraszülöttek, különösen akik a 34. hét előtt születnek, még nem termelnek megfelelő mennyiségű laktázt, így fokozottan hajlamosak átmeneti laktózintoleranciára. Tanulmányok szerint a 32. hét előtt született csecsemők több mint 40%-ánál tapasztalható átmeneti laktózintolerancia.

A laktózérzékenység típusai

Az előzőekhez kapcsolódva, több fajta laktózintoleranciát is megkülönböztetünk egymástól.

Veleszületett laktózintolerancia

Ez egy ritka genetikai rendellenesség, amelyben az újszülöttek teljesen hiányoznak a laktáz enzim termeléséből. A tünetek már az anyatejes táplálás során jelentkeznek, és súlyos hasmenést, kiszáradást okozhatnak. A kezelés laktózmentes tápszer alkalmazását igényli.

Elsődleges (primer) laktózintolerancia

Ez a leggyakoribb forma, amelyben a laktáz termelése fokozatosan csökken az életkor előrehaladtával. A tünetek általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban jelentkeznek, és a tejtermékek fogyasztása után 30 perctől 2 óráig terjedő időn belül alakulnak ki.

Másodlagos laktózérzékenység

Ez a forma valamilyen bélbetegség, fertőzés vagy műtét következtében alakul ki, amely károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, csökkentve a laktáz termelését. Az alapbetegség kezelése után a laktózintolerancia gyakran visszafordítható.

A laktózintolerancia tünetei

A laktózintolerancia klinikai tünetei egyénenként jelentősen eltérhetnek, és nagymértékben függnek a laktózbevitel mennyiségétől, a bélflóra összetételétől, az egyéni érzékenységi küszöbtől, valamint attól, hogy mennyi laktáz enzim termelődik az adott ember szervezetében.

Hasi puffadás

Az egyik leggyakoribb és legkorábban jelentkező tünet az a sokak által ismert puffadás. A laktóz, lebontása nélkül a vastagbélbe jut, ahol a mikrobiom fermentáció révén gázokat (hidrogén, metán, szén-dioxid) termel. Ez a gázképződés feszülő érzést, hangos bélhangokat, és látható haspuffadást okozhat. A fermentáció következményeként a hasfájás is jelentkezhet. A tünetek közül a puffadás az esetek 78%-ban jelentkezik a diagnosztizált laktózintoleránsoknál.

Hasi görcsök

A puffadást gyakran kíséri görcsös fájdalom. A gázok ugyanis tágítják a bélfalat, ez viscerális fájdalmat vált ki, amely különösen intenzív lehet alhasi területen. A görcs gyakran hullámszerű, étkezés után 1-2 órával jelentkezik, és nem mindig enyhül székelést követően.

Hasmenés

Az osmotikus hatás miatt a vastagbélbe jutó, emésztetlen laktóz vizet von magához, ami híg, vizes hasmenéshez vezet. Ez akár többszöri székelést is eredményezhet, különösen a nagy mennyiségű tejtermék fogyasztása után.

Fokozott bélgáz-képződés

A baktériumok által termelt gázok bélrendszeri feszülést, hangos szellentést, és kínos társasági helyzeteket is előidézhetnek. Ez a tünet különösen kellemetlen, mivel nehezen kontrollálható, és sokszor szégyenérzettel jár.

Hányinger, esetleg hányás

Bár ritkábban jelentkezik, a hányinger, különösen nagy mennyiségű laktóztartalmú étel elfogyasztását követően, igen gyakori lehet. A laktóz által kiváltott bélmozgások és feszülés émelygést, hányást eredményezhetnek.

Nem specifikus, szisztémás tünetek

Egyes kutatások arra utalnak, hogy egyes embereknél fejfájás, fáradtság, koncentrációs zavarok is társulhatnak a laktózintoleranciához. Noha ezek nem egyértelműen bizonyítottak, a panaszokat szenvedők gyakran számolnak be róluk.

Szövődmények

Ha a laktózintoleranciát nem kezelik megfelelően, és a tejtermékek teljes elkerülése nélkülözhetetlen tápanyagok, például kalcium és D-vitamin hiányához vezethet. Ez hosszú távon csontritkuláshoz és más egészségügyi problémákhoz vezethet. Fontos, hogy a laktózintoleráns egyének alternatív kalciumforrásokat keressenek, például laktózmentes tejtermékeket vagy dúsított élelmiszereket.

A laktózintolerancia felismerése és kezelése

A laktózintolerancia világszerte a lakosságnak a több mint 68%-át érinti. A tünetek azonban sok esetben más emésztőrendszeri betegségekkel összetéveszthetők. A diagnózis, és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a panaszok enyhítéséhez és az életminőség javításához.

A laktózintolerancia diagnosztizálása többféle módszert alkalmaz, ezek közül a legelterjedtebbek a hidrogén kilégzési teszt, a laktózintolerancia teszt, valamint a széklet savasságának vizsgálata.

Hidrogén kilégzési teszt

Ez a leggyakoribb és legmegbízhatóbb diagnosztikai módszer. A páciens éhgyomorra meghatározott mennyiségű laktózt fogyaszt el (általában 25-50 g), majd 15–30 percenként mérik a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát. Amennyiben a vékonybélben nem bomlik le a laktóz, az a vastagbélbe kerül, ahol a bélbaktériumok fermentálják, és hidrogéngázt termelnek, amely felszívódva megjelenik a kilélegzett levegőben. Ha a hidrogénszint 20 ppm-nél többel emelkedik a kiindulási értékhez képest, az laktózintoleranciára utal.

Laktóztolerancia teszt (vércukorszint mérés)

A beteg éhgyomorra laktózoldatot iszik, majd 30, 60, 90 és 120 perc múlva vércukorszint-mérést végeznek. Normál esetben a vércukorszint emelkedik a lebontott laktózból származó glükóz miatt. Ha nincs emelkedés, az a laktóz bontásának hiányát jelzi. Bár ez a módszer olcsó és elérhető, nem olyan érzékeny és specifikus, mint a kilégzési teszt, ráadásul nem használható cukorbetegeknél.

Széklet savasságának vizsgálata (kisgyermekeknél)

Kisgyermekeknél vagy csecsemőknél a széklet pH-ja vizsgálható, mivel a nem emésztett laktóz savas fermentációja csökkenti a széklet pH-ját. Emellett laktóz jelenléte redukáló cukrokkal is kimutatható.

Differenciáldiagnosztika laktózintolerancia esetén: hasonló tünetek, eltérő betegségek

A laktózintolerancia tünetei nem specifikusak, így több más betegséggel is összetéveszthetők. A pontos diagnózis érdekében fontos elkülöníteni az alábbi kórképeket:

Irritábilis bél szindróma (IBS)

Az IBS tünetei (puffadás, hasmenés, hasi fájdalom) gyakran átfedik a laktózintoleranciáét. Azonban az IBS nem laktózfüggő, és gyakran jár együtt stresszel, pszichés tényezőkkel is. A kilégzési teszt segít kizárni a laktózintoleranciát IBS esetén.

Tejfehérje-allergia

Ez egy immunmediált állapot, amely elsősorban gyermekkorban fordul elő, és azonnali reakciókat (bőrkiütés, hányás, anafilaxia) okozhat. A laktózintolerancia ezzel szemben nem allergia, és a tünetei nem életveszélyesek. Allergiavizsgálatok (IgE, bőrpróba) segíthetnek a megkülönböztetésben.

Fruktózintolerancia

A fruktóz felszívódási zavar (fruktózmalabszorpció) hasonló bélrendszeri tüneteket okoz, de más élelmiszerek (pl. gyümölcsök, édesítőszerek) után jelentkezik. A diagnózis hidrogén kilégzési teszttel fruktóz oldattal történik.

SIBO: vékonybél baktériumtúlnövekedés

A SIBO során a vastagbél baktériumai elszaporodnak a vékonybélben, ami laktózhoz hasonló fermentációs tüneteket idéz elő. A SIBO speciális kilégzési teszttel (glükóz/laktulóz alapú) mutatható ki. Egy tanulmány szerint a laktózintoleranciával diagnosztizált betegek 33%-ának valójában IBS-e vagy SIBO-ja volt, nem primer laktózintoleranciája.

A laktózintolerancia kezelése

Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán mi a megoldás a laktózérzékenység kezelésére.(2) Szerencsére ma már több lehetőségünk is van arra, hogy teljes életet élhessünk a betegséggel együtt is.

Laktózmentes diéta

A leghatékonyabb kezelési módszer a laktóztartalmú ételek – tej, sajt, vaj, joghurt – elhagyása vagy jelentős csökkentése. Sok beteg azonban képes kis mennyiségű (4–12 g) laktózt tolerálni, különösen ha étellel együtt fogyasztják. Fontos a rejtett laktózforrások felismerése: gyógyszerek, feldolgozott ételek, húsipari termékek is tartalmazhatnak laktózt. A legtöbb laktózintoleráns beteg napi 12 gramm laktózt tünetmentesen tolerálhat, különösen ha elosztva fogyasztja.

Laktáz enzim pótlása

Laktáz enzim tartalmú tabletták, cseppek fogyasztása lehetővé teszi a tejtermékek elfogyasztását anélkül, hogy tüneteket okoznának. Ezeket közvetlenül étkezés előtt kell bevenni. A készítmények hatékonysága változó lehet egyénenként, illetve a bevitt laktóz mennyiségétől is függ.

Alapbetegség kezelése

Másodlagos laktózintolerancia esetén (pl. cöliákia, Crohn-betegség, fertőzések után) az elsődleges kórkép gyógyítása után a laktáztermelés sok esetben helyreáll. Ezért fontos, hogy ilyen esetekben ne csak a tünetet kezeljük, hanem a kiváltó okot is megkeressük.

Probiotikumok

Egyes probiotikum törzsek (pl. Lactobacillus acidophilus, Bifidobacterium longum) elősegíthetik a laktóz lebontását a bélrendszerben, és csökkenthetik a tüneteket. Egy korábbi kutatás szerint a probiotikumok jelentősen csökkentik a puffadást és a hasmenést laktózintoleráns betegeknél. Ugyanakkor a hatásuk nem minden esetben egyértelmű, és hosszú távon nem helyettesítik a diétát vagy az enzim pótlását.

A laktózintolerancia tehát egy igen gyakori emésztési zavar, amely megfelelő étrendi módosításokkal jól kezelhető. Fontos a pontos diagnózis felállítása, valamint a személyre szabott étrend kialakítása, hogy elkerüljük a tápanyaghiányokat és fenntartsuk az optimális egészségi állapotot.

Tudományos háttér:

  1. https://publications.aap.org/pediatrics/article/118/3/1279/69390/Lactose-Intolerance-in-Infants-Children-and
  2. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0271531721000129