A máj túlterhelés tünetei, okai és kezelési lehetőségei

Amikor a máj túlterheltté válik, akkor az egész szervezetünkben előfordulhatnak működési zavarok. Az, hogy milyen tünetei, okai vannak a problémának, ebben a cikkben kiderül. Kitérünk arra, hogy milyen megoldások léteznek a regenerációra, hogyan előzhetjük meg a problémát.

Mi az a máj túlterhelés?

A „máj túlterhelés” kifejezés egy hétköznapi fogalom arra, amikor a máj működését olyan hatások súlyosan igénybe veszik, hogy az oda vezethet funkciózavarhoz vagy károsodáshoz. Ez lehet átmeneti, amikor a máj megbirkózik a plusz terheléssel, például nagyobb mértékű alkoholfogyasztás, nehéz étkezés, toxinbevitellel, de lehet krónikus is, ha a terhelés folyamatos, és a máj regenerációja nem tud lépést tartani a károsító tényezőkkel.(1)

Fontos tudni, hogy a máj túlterhelése nem feltétlenül jelent azonnali kóros állapotot, azonban gyakran előjele több súlyosabb májbetegségnek, mint például a zsírmáj („non-alcoholic fatty liver disease”, NAFLD), hepatitis, fibrózis vagy akár májzsugor.

Miért fontos a máj egészsége?

A máj az egyik legfontosabb belső szervünk, mely több mint ötszáz, létfontosságú feladatot lát el. Ilyen például a mérgező anyagok eltávolítása, a méregtelenítés. A máj szűri a vért, lebontja vagy átalakítja a testbe jutó toxikus anyagokat (például gyógyszerek, alkohol, környezeti szennyezők).

De kiváló anyagcsere szabályzó is, hiszen részt vesz a zsír-, szénhidrát- és fehérjeanyagcserében. Glükózt raktároz (glikogénként), ha szükséges, akkor visszaalakítja vércukorrá. Emellett a máj gondoskodik a vitaminok és ásványi anyagok tárolásáról, például az A, D, E, K vitaminok, B12-t, valamint ásványi anyagok, mint a vas és réz.(2)

Fontos tudni továbbá, hogy a méregtelenítő enzimek, valamint xenobiotikumok kezelésére is alkalmas. A máj az ún. fázis I és fázis II reakciók során átalakítja a testidegen anyagokat oly módon, hogy azok vízoldékonyabbá váljanak, így kiüríthetők legyenek. Végül, de nem utolsó sorban szerepe van a fertőzések elleni védekezésben, a baktériumok eltávolításában, valamint epét termel, amely segíti a zsírok emésztését.

Mivel ezek közül a feladatok közül sok kritikus a napi működéshez (energiaellátás, sejtmegújulás, immunvédelem, méreganyagok kezelése), ha a máj nem tud jól teljesíteni, az komoly következményekkel járhat. Az egészséges máj tehát alapvető a közérzethez, az általános egészséghez és hosszú távon a betegségek elkerüléséhez.

Mi történik, ha túlterhelődik a máj?

Amikor a máj túl sok stressznek, toxin- vagy zsírterhelésnek, gyulladásnak, vagy egyéb károsító tényezőknek van kitéve, különféle változások indulhatnak el. Ezek lehetnek átmenetiek, helyrehozhatók, de ha a kiváltó okok tartósak, a károsodás fokozatosan súlyosbodhat.

Kezdeti hatás, hogy zsírfelhalmozódás jelenik meg a májsejtekben. A túl sok zsír lerakódik a sejtekben, ami visszafordítható lehet, de csak diétával és életmódváltással. Másik korai jel a gyulladás, hiszen a máj megpróbálja kezelni a túlterhelést, aminek eredménye a gyulladásos válasz, a sejtek közti állapotromlás, az oxidatív stressz, valamint a sejtkárosodás. Végül pedig az enzim érték emelkedése sem kizárt. Megnőhet az ALT, az AST, valamint más májenzimek szintje, ami jelzi, hogy a májsejtek károsodnak, stressznek vannak kitéve.

Tartós károsodás is lehetséges, hiszen többek között fibrózis jelentkezhet. A májszövetben jelentős mennyiségű kötőszövet (hegszövet) alakul ki, ez már részben maradandó, mert a normál májszövet helyét hegszövet foglalja el. De nem ritka a májzsugor és a máj elégtelenség sem. Előbbi esetében a fibrózis széleskörű, a normál szerkezet borul, a funkciók romlanak, az átépülés látványos, a máj rugalmassága, kapacitása csökken. Az elégtelenség esetében pedig a máj már nem tudja ellátni az alapvető funkcióit, mint a méregtelenítés vagy a véralvadás szabályozása. Végül klinikai tünetek, például sárgaság, vérzési hajlam, kóma, ödémák, ascites jelennek meg.

Mi okozza a máj túlterhelését?

A máj túlterhelésének okai sokrétűek, hiszen lehet szó táplálkozásbeli hibákról, fertőzésekről, genetikai tényezőkről, alkoholfogyasztásról, gyógyszerekről, elhízásról és egyéb környezeti/környezeti vagy életmódbeli hatásokról egyaránt, ezek mind közrejátszanak. 

Nem megfelelő táplálkozás

A túl sok kalória, különösen gyorsan felszívódó egyszerű szénhidrátok (pl. cukrok, szörpök), nagy mennyiségű telített és transzzsír, valamint túlzott zsírbevitel mind hozzájárul a zsír felhalmozódásához a májban, az ún. alkoholos zsírmájhoz (non-alcoholic fatty liver disease, NAFLD).(3) Egy vizsgálat azt találta, hogy az életkor, a testtömegindex (BMI), a vérzsír-szintek (különösen trigliceridek, LDL) és a HDL-szint mind megbízható rizikófaktorai NAFLD-nak.

A túlzott fruktóz-bevitel (pl. cukros üdítők) különösen káros lehet, mert elősegíti a zsír újraszintézisét a májban. Emellett a központi elhízás (a hasi zsír), különösen akkor, ha együtt jár metabolikus szindrómával (magas vércukor, magas vérnyomás, rendellenes vérzsírok), rendkívül nagy kockázatot jelent.

Túlzott alkoholfogyasztás

Az alkohol egy közismert, toxikus hatású anyag, amelyet a máj metabolizál. Krónikus, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás túlterheli a májat, mivel az alkohol lebontása során toxikus melléktermékek keletkeznek (pl. acetaldehid), amelyek károsítják a sejteket, fokozzák az oxidatív stresszt és gyulladást idéznek elő.

A alkohol által okozott májbetegség három fő szakaszra osztható:

• zsíros máj (steatosis),
• alkoholos hepatitis (gyulladás),
• majd cirrhosis (heg-átépülés).

Sok esetben az első változások visszafordíthatók, ha az alkoholfogyasztás csökken vagy megszűnik. 

Fertőzések okozta problémák

A hepatitis vírusok (A, B, C, D, E) komoly fertőző betegségek, amelyek közvetlen gyulladást okoznak a májban. Akut vagy krónikus fertőzések mindkét esetben terhelik a májat, a krónikus fertőzések hosszabb távon májkárosodáshoz, fibrózishoz és akár cirrhosishoz vezethetnek.

Egyéb fertőzések (pl. bizonyos paraziták, bakteriális fertőzések) és vírusos állapotok is okozhatnak májgyulladást. Ha ezek a fertőzések nem kezelhetők megfelelően vagy időben, akkor tartós károsodás léphet fel.

Gyógyszerek és toxikus anyagok

Számos gyógyszer, különösen ha nagy dózisban vagy hosszú ideig használják, májkárosodást idézhet elő. Ez lehet előre látható (pl. acetaminofen/paracetamol túladagolás), de lehet, hogy csak azoknál történik meg, akiknek genetikailag érzékenyebb a mája.

A gyógynövénykészítmények, étrend-kiegészítők, mérgek vagy munkahelyi toxinok szintén okozhatnak májterhelést. Fontos, hogy minden, amit szedünk, beleértve a “természetes” szerek is, ismert legyen az orvosok által is. Jobb ezeket gyógyszertárban beszerezni.

A genetika kérdése

Genetikai hajlam is szerepet játszik abban, hogy ki mennyire terhelhető a máj. Például bizonyos gének befolyásolják, hogyan dolgozza fel az illető a zsírokat, hogyan reagál a gyulladásra, vagy hogy mennyire hatékony a máj enzimeinek működése. Néhány NAFLD-tanulmány kimutatta, hogy genetikai markerek (pl. bizonyos variánsok) együtt hatnak más rizikófaktorokkal, mint a testsúly, életkor, vérlipidek stb.

Egyéb tényezők

• Metabolikus szindróma: magas vérnyomás, magas vércukor, magas trigliceridek, alacsony HDL, együtt hatnak.
• Életkor: idősebb korban a regeneráció lassabb, sokk stresszhatásra nagyobb károsodás lép fel.
• Nők/nemek közti különbségek: hormonális státusz, zsíreloszlás, egyes enzimek működése eltérhet nem függően.
• Környezeti toxinok, szennyeződések: ipari, környezeti expozíció, nehézfémek, levegőszennyezés.
• Táplálkozási hiányosságok: pl. hiányzó bizonyos vitaminok, antioxidánsok (E, C), aminosavak, ásványi anyagok, túlzott szénhidrát és zsír mellett ezek hiánya rontja a sejtregenerációt.

A máj túlterhelésének tünetei

A máj túlterhelését sokszor nehéz felismerni korai szakaszban, mert a tünetek gyakran általánosak, nem specifikusak. De van egy skála, a kezdeti enyhe panaszoktól egészen a súlyos, életet veszélyeztető tünetekig.

Korai jelek

• Tartós fáradtság, kimerültség, erőtlenség.
• Étkezés után teltségérzet, puffadás, hasi diszkomfort (főleg jobb felső hasfél).
• Csökkent étvágy, enyhe hányinger.
• Emésztési panaszok: kisebb emésztési zavarok, gyomorégés, étel-érzékenységek.
• Enzimértékek emelkedése laborban (ALT, AST) még ha nincs nyilvánvaló tünet.

Előrehaladottabb tünetek

• Sárgaság: bőr, szemfehérje besárgulása (bilirubin felhalmozódás).
• Sötét vizelet, világos (agyagos) széklet.
• Bőrviszketés.
• Hasi fájdalom / érzékenység a jobb felső hasban.
• Has, lábak duzzadása (ödéma), hasüregben folyadék (ascites).
• Vérzési hajlam (pl. fogíny, véraláfutások): mert a máj nem képes előállítani elegendő véralvadási faktort.
• Hormonális eltérések, például férfiaknál emlőnövekedés, tesztoszteron-hiány, nőknél menstruációs zavarok.
• Mentális tünetek súlyos esetben: zavartság, aluszékonyság, máj encephalopathia (agyi működési zavarok, amelyek a kognitív (gondolkodási, megértési) képességek csökkenésével járnak) jelei.

Gyógyszer okozta májkárosodás

• Enyhe esetekben csak laborérték eltérés tapasztalható.
• Akut tünetek: sárgaság, viszketés, hasi fájdalom, émelygés vagy hányinger.
• Lehet láz, általános rossz közérzet.
• Súlyos esetben karbamid/vérképeltérések, különböző szervfunkciók kiesése.

Hogyan derül ki, hogy túlterhelt a máj?

Mivel a máj túlterhelése gyakran nem látványos tünetekkel tör elő. A diagnózis több lépésből áll, és általában labor- és képalkotó vizsgálatokra van szükség.

Orvosi anamnézis és életmódbeli kérdések

Az első lépés a teljes kórtörténet felvétele:

• Milyen az étkezésünk, mennyi zsírt, cukrot, alkoholt viszünk be?
• Milyen gyógyszereket, étrend-készítményeket szedünk, beleértve természetes készítményeket is?
• Korábbi májbetegségek, vírusfertőzések, családi genetikai hajlam.
• Társbetegségek: cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás.

Fizikai vizsgálat

• A jobb felső hasfélben érzékenység, duzzanat.
• Tapintható máj, megnagyobbodás.
• Sárgaság jelei (bőr/szem).
• A hasban, bokán ödéma, ascites (hasűri folyadék) jelei.

Laborvizsgálatok

Ezek kulcsfontosságúak, mert sokszor csak ezek jelezik a valódi problémát. Az alábbi tényezőket kell megnézni:

• Májenzimek: ALT (alanin-aminotranszferáz), AST (aspartát-aminotranszferáz): ezek sejtkárosodásra utalnak.
• Bilirubin (összes és konjugált): sárgaság, kiválasztási problémák.
• ALP (alkalikus foszfatáz), GGT: ha epe útvonal érintett vagy epepangás jelei vannak.
• Albumin, protrombin idő (INR): máj szintézisképesség, véralvadási faktorok.
• Teljes vérkép, vesefunkció is szükséges lehet.

Képalkotó vizsgálatok

• Ultrahang: máj mérete, struktúrája, zsírosodás jelei.
• Elasztográfia (pl. transient elastography): a májszövet merevsége mérhető, fibrózis mértéke becsülhető.
• CT vagy MRI, ha részletesebb kép kell vagy ha az ultrahang nem egyértelmű.

Biopszia és genetikai vizsgálatok

• Ha a non-invazív vizsgálatok nem adnak egyértelmű képet, különösen ha súlyos károsodás vagy magas fibrózis gyanúja áll fenn, májbiopszia lehet az probléma.
• Genetikai tesztek, ha fennáll haemochromatosis, Wilson-kór vagy egyéb örökletes májprobléma gyanúja.

Differenciál diagnózis

Fontos kizárni más okokat, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak:

• Vírusos hepatitis
• Alkoholos májbetegség
• Autoimmun májbetegség
• Epekő vagy epeutak elzáródása
• Egyéb szervi betegségek, mint szív-, vesekárosodás

Folyamatos ellenőrzés

• Időszakos laborvizsgálatok, hogy lássuk, javulnak-e az enzimek, csökken-e a zsírlerakódás, stabilizálódik-e a fibrózis mértéke.
• Életmódbeli változások hatásának mérése: testsúly, vérzsír, inzulinérzékenység javulása.

A máj egészségének fenntartása

A megelőzés az egyik legfontosabb eszköz, hogy a máj ne terhelődjön túl, illetve hogy elkerüljük a további károsodást. Szerencsére több lehetőségünk is van, olyan apróságok, amikkel a mindennapjainkban tehetünk azért, hogy a májunk bírja a működést. A máj egészségének fenntartása tehát nem bonyolult, csak megfelelő táplálékra és egy kis odafigyelésre van szükség.(4)

Életmód és táplálkozás

• Kiegyensúlyozott diéta: olyan étrendre van szükség, amely megfelelő arányban tartalmaz zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonákat, minőségi fehérjéket (pl. sovány hús, hüvelyesek), egészséges zsírokat (pl. olívaolaj, omega-3-ban gazdag magvak, hal) és kevés hozzáadott cukrot, telített illetve transzzsírt.
• Kalóriabevitel kontrollja és a testsúly karbantartása: a túlsúly, különösen ha hasi elhízással jár, jelentősen fokozza a máj túlterhelésének esélyét. Kutatások igazolják, hogy már 5-10 % testsúlycsökkenés is javíthatja a máj zsírosodását és gyulladásos markereket.
• Mediterrán jellegű étrend követése: ez az étkezési minta, ami sok zöldséget, gyümölcsöt, halat, olívaolajat, hüvelyeseket, kevés vörös húst tartalmaz, csökkenti az intrahepatikus zsír mennyiségét és a májenzimek szintjét NAFLD-ban. Egy vizsgálat kimutatta, hogy ez az étkezési minta önmagában is jelentős javulást eredményezhet az IHL (intrahepatikus lipid) tekintetében, még akkor is, ha nem korlátozzuk a kalóriákat.(5)
• Rendszeres testmozgás: az aerob edzés (pl. séta, úszás, kerékpár) és az erőnléti gyakorlatok kombinációja segíthet csökkenteni a zsírt, javíthatja az inzulinérzékenységet, erősítheti a máj anyagcseréjét.
• Alkoholfogyasztás csökkentése, elhagyása: ha valaki rendszeresen fogyaszt alkoholt, annak csökkenteni kell a mennyiséget, de súlyos esetekben érdemes teljes mértékben elhagyni.
• Toxinhatás minimalizálása: érdemes távol tartani magunktól a környezeti illetve munkahelyi toxinokat, helyesen használni a gyógyszereket, és az étrend-kiegészítőket, nem „túladagolni” a természetes szereket sem.
• Megfelelő alvás és stresszkezelés: az alváshiány, krónikus stressz fokozhatja a gyulladásos folyamatokat, oxidatív stresszt, amelyek mind ronthatják a máj regenerációs képességét.

Rendszeres szűrővizsgálatok

Mivel sok károsodás kezdetben tünetmentes, fontos az időszakos vérkép, májenzimek (ALT, AST) vizsgálata, különösen, ha van rizikófaktor (elhízás, cukorbetegség, magas vérzsír, alkoholfogyasztás). Epeutakkal kapcsolatos panaszok, fertőzésveszély, gyógyszerváltozások esetén szintén.

A máj túlterhelés kezelési lehetőségei

Ha már fennáll a túlterhelés (pl. zsírmáj, enyhe gyulladás), akkor vannak bizonyított kezelési módok, életmód-váltás, gyógyszeres támogatás, természetes anyagok, és bizonyos kutatások újabb, kísérleti terápiák irányában haladnak.

Egy vizsgálat azt találta, hogy túlsúlyos vagy elhízott NAFLD-betegek esetén az intenzív életmód-váltás (kalóriakorlátozással, alacsony szénhidrát, magas fehérje tartalommal) jelentős javulást hozott a máj zsírtartalmában, májenzimekben és egyéb metabolikus paraméterekben. Itt is jól látszik, hogy a kalóriaszegény étrenden alapuló életmódbeli változtatások javíthatják a májzsír értékét.(6)

Gyógyszeres kezelés

• Sitagliptin: egy vizsgálat során a sitagliptin (50 mg/nap), életmód-váltással párosítva, 56 hét után szignifikánsan csökkentette a fibrózis esélyét és májenzimeket (ALT, AST).(7)
• Vitamin E, pioglitazon, metformin, szilimarin: életmódváltással együtt, és mindegyik hatásos lehet a májenzimek és zsírlerakódás csökkentése terén. 
• Egy vizsgálatban pedig többféle gyógyszeres beavatkozást hasonlítottak össze. Eredmények szerint a NASH (nem alkoholos zsíros-gyulladásos májbetegség) esetén ezek közül néhány hatékony volt a gyulladás, a fibrosis és a zsírosodás csökkentésében.(8)

Természetes anyagok, kiegészítők

• Szilimarin (a máriatövis kivonata) régóta vizsgált természetes szer, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatással. Kutatások szerint segíthet csökkenteni a májenzimek szintjét és javítani májsejt szerkezetet.
• Egyéb természetes anyagok: quercetin, egyes gyümölcs- és növénykivonatok, amelyek segítenek az oxidatív stressz csökkentésében, elősegítik a regenerációt. Ez a terület még folyamatban van, sok a kísérleti adat.

A máj regenerálása

A máj egyedülálló módon rendelkezik regenerációs képességgel, kisebb-nagyobb sérülésekből képes visszatérni, ha a kiváltó okokat kezeljük, és megfelelő támogatást kap. Ez azonban nem örökös, a regenerációs képesség függ a sérülés súlyától, időtartamától, és attól, hogy mennyire időben avatkozunk be.

Regeneráció mechanizmusa

• Sejtszaporodás: ha egy részét eltávolítják a májnak (pl. sebészeti beavatkozás, részleges hepatektómia), a maradék hepatociták osztódnak és növekednek, hogy pótolják a hiányt.
• Őssejtek vagy progenitor sejtek szerepe: súlyosabb sérülés vagy krónikus betegség esetén előfordul, hogy a megújulásban progenitor sejtek is részt vesznek.
• Gyulladás szabályozása és oxidatív stressz mérséklése: regenerációhoz szükséges, hogy a károsodást okozó gyulladás és szabadgyök-terhelés ne legyen túl nagy. Az antioxidánsok, gyulladáscsökkentő mechanizmusok segíthetnek.

Nem mindegy, mikor fogunk bele

• Időben való beavatkozás: minél előbb eltávolítjuk a károsító tényezőket, annál nagyobb az esély a visszaállásra. Ha májzsugor alakult ki, a hegszövet nagyrészt már végleges, nem teljesen visszafordítható.
• Az állapot súlyossága: enyhe-közepes zsírosodás és gyulladás általában jól reagál; súlyos fibrózis vagy cirrhosis esetén a regeneráció lassú vagy részleges lehet.
• Egyéni adottságok: genetikai háttér, kor, főbetegségek (pl. cukorbetegség), nem, hormonális statusz mind befolyásolják, mennyire hatékony a regeneráció.
• Megfelelő orvosi és követési háttér: rendszeres labor- és képalkotó vizsgálatok, állapot monitorozása, szükség esetén szakorvosi beavatkozás.

A máj túlterhelése sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: okozhatja helytelen táplálkozás, alkohol, fertőzések, gyógyszerek, genetikai tényezők vagy elhízás. Mindez azért probléma, mert a kezdeti tünetek enyhék, gyakran észrevétlenek, így sokan csak előrehaladott állapotban szembesülnek vele. A máj egészsége ráadásul kulcsa nemcsak a hosszú távú egészségnek, hanem a teljes anyagcsere-egyensúlynak is. Tudatos odafigyeléssel, rendszeres szűréssel és felelős életmóddal sokat tehetünk azért, hogy májunk egészségesen működjön, és évtizedeken át megbízhatóan lássa el létfontosságú feladatait.

Tudományos háttér:

1. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/9781119436812.ch45
2. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK535438/
3. https://www.frontiersin.org/journals/medicine/articles/10.3389/fmed.2023.1168499/
4. https://www.researchgate.net/publication/388382933_A_Study_on_Functions_of_Liver_to_Sustain_a_Healthy_Liver
5. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34368214/
6. https://www.frontiersin.org/journals/medicine/articles/10.3389/fmed.2023.1168499/full
7. https://pureportal.coventry.ac.uk/en/publications/a-randomized-triple-blind-controlled-clinical-trial-evaluation-of
8. https://link.springer.com/article/10.1007/s40265-024-02015-6