arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

A hasnyálmirigy működése és betegségei

A hasnyálmirigy (pancreas) egy létfontosságú szervünk, amely a hasüregben, a gyomor mögött, a gerinc előtt helyezkedik el. Kettős funkciója révén részt vesz az emésztésben és az anyagcsere szabályozásában is. Külső elválasztású mirigyként emésztőenzimeket termel, amelyek a vékonybélbe jutva segítik a tápanyagok lebontását. Belső elválasztású mirigyként hormonokat, például inzulint és glükagont termel, amelyek a vércukorszint szabályozásában játszanak kulcsszerepet. 

A hasnyálmirigy működése

A hasnyálmirigy külső elválasztású része naponta körülbelül 1,5 liter hasnyálat termel, amely bikarbonátban gazdag emésztőfolyadék.(1) Ez a folyadék semlegesíti a gyomorból a nyombélbe jutó savat, és emésztőenzimeket tartalmaz, mint például a lipáz, amiláz, tripszin és kimotripszin, amelyek a zsírok, szénhidrátok és fehérjék lebontásában vesznek részt. 

A belső elválasztású részt a Langerhans-szigetek alkotják, amelyek hormonokat termelnek. Az inzulin csökkenti a vércukorszintet azáltal, hogy segíti a glükóz sejtekbe jutását, míg a glükagon növeli a vércukorszintet a májban tárolt glikogén lebontásával. A szomatosztatin pedig az emésztőrendszer működésének szabályozásában játszik szerepet. 

Hasnyálmirigy vizsgálat

A betegségeinek diagnosztizálására többféle vizsgálati módszer áll rendelkezésre. A laboratóriumi vizsgálatok során a vérben és a vizeletben mérik az emésztőenzimek, például az amiláz és a lipáz szintjét. Képalkotó eljárások, mint az ultrahang, a CT és az MRI, lehetővé teszik a hasnyálmirigy szerkezetének és esetleges elváltozásainak megítélését. Endoszkópos ultrahang és ERCP (endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia) segítségével részletesebb képet kaphatunk a hasnyálmirigy és az epeutak állapotáról.

A hasnyálmirigy betegségei

A hasnyálmirigy leggyakoribb betegségei közé tartoznak a gyulladások (akut és krónikus pancreatitis), a daganatok (jó- és rosszindulatú), valamint az anyagcsere-betegségek, mint például a cukorbetegség.(2)

Hasnyálmirigy-gyulladás

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás leggyakoribb okai közé tartozik az epekövesség és a túlzott alkoholfogyasztás. Ezen kívül okozhatják még trauma, fertőzések, bizonyos gyógyszerek, valamint anyagcsere-rendellenességek is. A legfőbb tünete a heves, övszerű hasi fájdalom, amely a hátba sugárzik, és étkezés vagy alkoholfogyasztás után fokozódhat. Emellett hányinger, hányás, láz, verejtékezés és szapora pulzus is jelentkezhet. 

A betegség diagnózisának felállításához laboratóriumi vizsgálatokra van szükség, ahol mérik az emésztőenzimek szintjét, valamint képalkotó eljárásokat, például hasi ultrahangot, CT-t vagy MR-t alkalmaznak a hasnyálmirigy állapotának felmérésére. 

Viszont jó hír, hogy a probléma nem állandó. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás kezelése kórházi ellátást igényel, amely magában foglalja a fájdalomcsillapítást, a folyadékpótlást és az emésztőrendszer tehermentesítését. Súlyos esetekben intenzív osztályos kezelésre is szükség lehet.

Hasnyálmirigyrák

A hasnyálmirigyrák kialakulásának pontos oka nem ismert, de számos kockázati tényezőt azonosítottak, mint például a dohányzás, az elhízás, a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás és a családi halmozódás. A korai stádiumban a hasnyálmirigyrák gyakran tünetmentes. Később jelentkezhet hasi és hátfájdalom, sárgaság, étvágytalanság, fogyás és emésztési zavarok.

A diagnózis során képalkotó vizsgálatokat, mint a CT, MRI és endoszkópos ultrahang alkalmaznak, valamint szövettani mintavételre is szükség lehet a végleges diagnózis felállításához. Ráadásul a hasnyálmirigyrák kezelése a daganat stádiumától és a beteg általános állapotától nagymértékben függ.

A leggyakoribb terápiás lehetőségek:

  • Sebészeti beavatkozás: ha a daganat operálható, akkor a Whipple-műtét (hasnyálmirigy-fej reszekció) a leggyakoribb eljárás.
  • Kemoterápia: a beavatkozás előtt vagy után alkalmazott kemoterápia segíthet a daganat méretének csökkentésében és az áttétek kontrollálásában.
  • Sugárterápia: ritkábban alkalmazzák, de kombinálva más kezelésekkel növelheti a túlélési esélyeket.
  • Célzott terápiák és immunterápia: új kutatások folyamatosan vizsgálják az innovatív gyógyszeres kezeléseket, amelyek a rákos sejtek specifikus jellemzőire irányulnak.

A hasnyálmirigyrák prognózisa sajnos kedvezőtlen, mivel gyakran késői stádiumban diagnosztizálják. A korai felismerés érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a kockázati tényezőkre és a szűrővizsgálatokra.

Anyagcsere-betegségei

A szerv rendellenes működése több anyagcsere-betegség kialakulásához vezethet. Ezek közé tartoznak:

Cukorbetegség (Diabetes Mellitus)

A hasnyálmirigy egyik legfontosabb funkciója az inzulin termelése, amely a vércukorszint szabályozásáért felelős. Ha az inzulintermelés csökken vagy a sejtek érzéketlenné válnak rá, cukorbetegség alakulhat ki.

  • 1-es típusú diabétesz: autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer elpusztítja az inzulintermelő sejteket.
  • 2-es típusú diabétesz: az inzulinrezisztencia és az elégtelen inzulintermelés következtében alakul ki, gyakran elhízással és mozgásszegény életmóddal összefüggésben.
  • Hasnyálmirigy eredetű diabétesz: krónikus hasnyálmirigy-gyulladás vagy daganatok miatt alakulhat ki.

Hasnyálmirigy-elégtelenség

A hasnyálmirigy krónikus betegségei, például a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, az emésztőenzimek termelésének csökkenéséhez vezethetnek, amely emésztési problémákat és tápanyaghiányt eredményezhet. Tünetei lehetnek a puffadás, a zsírszéklet, a fogyás, valamint a vitaminhiányok. De szerencsére több módon is kezelhető, az egyik az enzimpótló terápia, a másik pedig egyfajta életmódváltás, azaz a diéta és az étkezés megváltoztatása.

Metabolikus szindróma és a hasnyálmirigy

A metabolikus szindróma, amely az elhízás, az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint együttes jelenlétét jelenti, közvetlenül növeli a hasnyálmirigy terhelését és a betegségek kockázatát.

A stressz és a hasnyálmirigy kapcsolata

A krónikus stressz negatív hatással lehet a hasnyálmirigy működésére. Kutatások kimutatták, hogy a stressz hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához, valamint növelheti a gyulladásos folyamatokat, amelyek a hasnyálmirigy betegségeit is súlyosbíthatják. A legjobb megoldás azonban a stresszkezelési módszerek alkalmazása. Ez lehet relaxációs technika, meditáció, rendszeres testmozgás és kiegyensúlyozott étrend egyaránt. Ezek mind segíthetnek a hasnyálmirigy egészségének megőrzésében.

A hasnyálmirigy betegségek megelőzése és kezelési lehetőségei

A hasnyálmirigy betegségeinek megelőzése érdekében fontos az egészséges életmód fenntartása. Mindenekelőtt kerülni kell a túlzott zsírfogyasztást, a finomított cukrokat, valamint a feldolgozott élelmiszereket. Emellett lényeges még a rendszeres mozgás, ami csökkentheti az elhízás és az inzulinrezisztencia kockázatát.

Továbbá: kerülni kell a dohányzást és az alkoholfogyasztást, hiszen mindkettő jelentősen növelheti a hasnyálmirigy betegségeinek kockázatát. De mit sem ér mindez, ha nem járunk el rendszeresen szűrővizsgálatokra. Különösen fontos azok számára, akik családi anamnézis alapján hajlamosak hasnyálmirigy-betegségekre.

A kezelés típusa viszont attól függ, hogy milyen betegségről van szó. Lehet:

  • Gyógyszeres kezelés: gyulladáscsökkentők, enzimpótlók, cukorbetegség elleni szerek.
  • Sebészeti beavatkozás: daganatok vagy súlyos gyulladások esetén szükséges lehet.
  • Életmódbeli változtatások: diéta és stresszkezelés.

Hasnyálmirigy diéta

A megfelelő étrend kulcsfontosságú a szerv egészségének megőrzésében. Ennek kapcsán a hasnyálmirigy diéta esetében kerülni kell a fűszeres és zsíros fogásokat, a cukros italokat, az alkoholt.(3) Helyette jobb megoldás rostban gazdag zöldségeket, sovány fehérjéket, teljes kiőrlésű gabonákat választani. Végül pedig a folyadékfogyasztás, hiszen a hidratáció segíthet a tápanyagok felszívódásában és a gyulladások csökkentésében.

A rostbevitel elsősorban vízoldékony rost formájában történjen meg. Ilyen a pektin, ami főleg az almában, a birsalmában, a banánban és a sárgarépában található meg. Ha pedig az ételek fűszerezéséről van szó, akkor válasszunk az enyhe változatokat, mint a petrezselyem, a kapor, a majoránna, a szegfűszeg, a borsikafű, a bazsalikom, az oregánó, a zellerlevél, a zsálya vagy éppen a fahéj és a köménymag.

Amikor eszünk, kerüljük a túl hideg vagy meleg ételeket és italokat. Probléma esetén azonban a legjobb naponta 5-6 alkalommal enni kisebb mennyiséget, ami nem terheli meg a szervezetet. Szénhidrát anyagcserezavar esetében az étrendnek még ehhez is alkalmazkodnia kell, tehát legyen cukormentes, esetekben meghatározott szénhidráttartalmú diéta.

A szerv tehát kulcsszerepet játszik az emésztésben és az anyagcsere szabályozásában. Betegségei, mint a gyulladás a daganatok és az anyagcsere-rendellenességek, súlyos egészségügyi következményekkel járhatnak. A megelőzés és a korai felismerés érdekében fontos az egészséges életmód, a rendszeres orvosi szűrővizsgálatok és a stressz megfelelő kezelése.

Tudományos háttér:

  1. https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-90-481-9060-7_2
  2. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1521691802902726
  3. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC1393972/