Gyermekláncfű gyökér kivonat – Taraxacum officinale

A gyermekláncfű tavasszal virágzó igénytelen gyógynövény, mely szinte mindenhol megtalálható. Ebből a szempontból gyomnövény, azonban sokkal hasznosabb mint elsőre gondolnánk. Latin neve a Taraxacum officinale a görög taraké és akos szavakból született. A taraké zavargást az akos pedig megoldást jelent, vagyis valami, ami megold valamilyen zavart. Nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen a görögök is használták több különféle betegség kezelésére.

Nagyon erős vízhajtó hatással rendelkezik, ami jól jön ha méregtelenítést szeretnénk végezni, de a fogyókúrába is jól beilleszthető. Külsőleg, felületen alkalmazva gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően  a gyermekláncfűvel kezelhetők a pattanások és bőrsérülések. Szinte minden része felhasználható a konyhában vagy a gyógyászatban: leveleit salátákhoz lehet hozzáadni, gyökeréből kávépótló készíthető, a virágaiból pedig Angliában Dandelion Wine-t készítenek ami egy enyhén alkoholos ital.

A gyermekláncfű gyökér gyógyhatásai

A gyermekláncfű gazdag vitaminokban  (A-, B-, C- és D vitaminok) és kalciumban. Főbb hatóanyagai a taraxerol és a szterolok.

Többféle gyógyhatással is rendelkezik, így több megbetegedés esetén is érdemes alkalmazni. A gyermekláncfű gyökeret leggyakrabban emésztőrendszeri problémák kezelésére szokták alkalmazni. Fokozza az emésztőnedvek, a gyomornedv termelődését és segít szabályozni az emésztőrendszer izomzatát, ami által a bélmozgások is normalizálódni fognak, továbbá az emésztés minősége is javulni fog. A bélmozgás normalizálásának köszönhetően alapvetően segít a székrekedés és a hasmenés leküzdésében, de érdemes róla tudni, hogy van egy enyhe hashajtó hatása. Szintén segíti az emésztést a benne található inulin nevű élelmi rost által, mely a bélben található jótékony hatású baktériumoknak jelent táplálékot.

Az emésztési problémák mellett a szervezet és a máj méregtelenítésében is fontos szerepe van a gyermekláncfű gyökérnek. Jó hatással van a máj, az epe és a vesék optimális működésére, valamint az izzadságért felelős verejtékmirigyekre is hatást gyakorol. A szervezetben felgyülemlett mérgek ugyanis nem csak vizelettel, hanem verejtékezéssel is távoznak, ezért ez utóbbi hatása is nagyon hasznos egy-egy méregtelenítő kúra esetében. 

Májzsugor, májgyulladás és sárgaság esetén is javallott az alkalmazása hiszen a gyermekláncfű nagyon jó gyulladáscsökkentő. Gyulladáscsökkentő hatásai a májon kívül még a bélrendszerben is kamatoztathatók, hiszen enyhíti az IBS (irritábilis bél szindróma) tüneteit, mivel nyugtatja az irritált bélnyálkahártyát.

Vízhajtó hatásának köszönhetően segít eltávolítani a szervezetben felgyülemlett felesleges vizet. Ezzel hatékonyan csökkenti a magas vérnyomást és segít a húgyutak fertőtlenítésében. Vérnyomáscsökkentő hatását egyebek mellett a magas kálium és rosttartalmának köszönheti. Cukorbetegség esetén nem pusztán segít megszabadulni a vesében lerakódott cukortól, de még az inzulintermelést is támogatja.

Az immunrendszert kétféleképpen is erősti. Egyrészt nitrogén-oxid tartalma segítségével, melyek a falósejtek működését javítják, másfelől pedig a benne található rostokkal, amik a probiotikus baktériumoknak jelentenek táplálékot. Ezek a baktériumok, ha megfelelő mennyiségben vannak jelen – aminek feltétele a megfelelő mennyiségű táplálék -úgy nagy mértékben hozzájárulnak az egészséges immunműködéshez.

A pattanások, bőrkiütések, ekcéma ellen is hatásos, valamint a benne található antioxidánsok és a luteolin gátolják a rákos sejtek szaporodását, illetve csökkentik a bőr öregedését.

Mit mond a tudomány?

Egy az International Journal of Oncology szaklapban publikált kutatás szerint a gyermekláncfű levelének kivonata gátlólag hatott a mellrák és a prosztatarák növekedésére. A gyökérből készült kivonat pedig a mell daganatos sejtjeinek növekedését gátolta.

Egy 2024 ben megjelent tanulmány szerint a gyermekláncfű gyökér kivonat csökkentette a májkársosodás mértékét krónikus májelégtelenségben szenvedő patkányokban. Egy 2019-ben készült áttekintő tanulmány összefoglalja a gyermekláncfű májvédő hatásával kapcsolatos szakirodalmat, mely szerint a jelenleg rendelkezésre álló farmakológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermekláncfű kivonat antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása miatt májvédő hatással bír a vegyi anyagokkal szemben. Gyulladáscsökkentő hatása, oligofruktánjainak prebiotikus hatása, valamint a lipogenezis fokozó hatása csökkenti a lipid felhalmozódást és a májgyulladást, amelyek közvetlenül vagy közvetve javítják a májfunkciókat. 

A gyermekláncfű felhasználása

A gyermekláncfű kiválóan méregteleníti a szervezetet, így a méregtelenítő kúrák fontos részét képezi. Segít a májbetegségek, gyulladás, sárgaság ellen, csökkenti a koleszterin és a vércukorszintet valamint mérsékli a magas vérnyomást.

Emésztési panaszok közül ajánlott az IBS-től szenvedő betegeknek, de a reflux, a székrekedés és a vizesedés ellen úgyszintén hasznos, hiszen kiváló vízhajtó.

Kalciumtartalmának köszönhetően csökkenti a csontritkulás kialakulásának esélyeit, egyéb hatóanyagainak köszönhetően pedig a rák elleni küzdelemben lehet hasznos. Támogatja az immunrendszert, valamint segít a húgyúti fertőzésekkel szemben.

Külsőleg alkalmazva kezelhető vele az ekcéma és az akné.

Hivatkozások

Williams CA, Goldstone F, Greeham J. Flavonoids, cinnamic acids and coumarins from the different tissues and medicinal preparations of Taraxacum officinale. Phytochemistry. 1996;42:121–127.

Wittzell, Hakan (1999). “Chloroplast DNA variation and reticulate evolution in sexual and apomictic sections of dandelions”. Molecular Ecology 8 (12): 2023–35

Clarke, Charlotte Bringle (1977). Edible and useful plants of California. Berkeley: University of California Press. p. 191.

Kim YC, Rho JH, Kim KT, Cho CW, Rhee YK, Choi UK. Phenolic acid contents and ROS scavenging activity of dandelion (Taraxacum officinale) Korean J. Food. Preserv. 2008;15:325–331.

Van Baarlen P, van Dijk PJ, Hoekstra RF, de Jong JH (October 2000). “Meiotic recombination in sexual diploid and apomictic triploid dandelions (Taraxacum officinale L.)”. Genome 43 (5): 827–35.

Katrin Schütz, Reinhold Carle & Andreas Schieber (2006). “Taraxacum—a review on its phytochemical and pharmacological profile”.