Az elmúlt évtizedekben megnövekedett az allergiás légúti megbetegedésekben (pl. szénanáthában és asztmában) szenvedők száma. Az allergia az egyén immunrendszerének túlzott védekező reakciója olyan anyagokkal szemben, amelyek normál körülmények között nem váltanának ki immunválaszt. Az allergiát leggyakrabban külső allergének (úgynevezett antigének) váltják ki, mint például fű vagy fa pollenjei, állati szőr vagy poratka [1,2]. Az allergiában

A gyulladásos bélbetegségeknek (inflammatory bowel disease, IBD) két megjelenési formája van: a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás). Epidemiológiai adatok – Mennyire gyakori betegség az IBD? Az elmúlt években az IBD előfordulási gyakorisága növekvő tendenciát mutat. Prevalenciája kb. 30-200/100 ezer lakos. (­∗ prevalencia: epidemiológiai kifejezés, adott időben egy adott populációt érintő jelleg – jelen esetben betegség – előfordulási gyakorisága) Az

Májgyulladásnak (hepatitis) nevezzük a máj különböző eredetű gyulladásos betegségeit, mely során a máj sejtjei sérülnek, funkciójuk károsodik. A májgyulladás kiváltó tényezői: Fertőzéses eredet Májgyulladást leggyakrabban vírusfertőzések váltanak ki, melyek közül a közismert hepatitis vírusoknak van a legkiemelkedőbb szerepe (hepatitis A, B, C, D, E). Kutatások szerint hozzávetőlegesen 1.4 millió ember hal meg évente a fertőzés

Az irritábilis bél szindróma, röviden IBS egy kifejezetten gyakori tápcsatornát érintő betegség világszerte. A kórkép az emésztőrendszer funkcionális bélbetegségei közé tartozik. Ezekre jellemző, hogy a belek működése eltér a normálistól, de a probléma nem vezethető vissza organikus, azaz szervi elváltozásra. A betegség kialakulásának pontos oka, mechanizmusa nem ismert. Különböző elméletek szerint a bélflóra egyensúlyának felborulása, pszichés

A nyelőcső (esophagus) a mellkasban elhelyezkedő nyálkahártyával bélelt, csőszerű, üreges szerv, mely összeköti a garatot és a gyomrot. Rosszindulatú daganatos megbetegedése (nyelőcsőrák) leggyakrabban a szerv nyálkahártyájából indul ki. A szövettani kép alapján két fő típusa különíthető el: a laphámból kiinduló laphámsejtes rák; illetve a mirigyekből kiinduló úgynevezett adenokarcinóma. A nyelőcsőrák előfordulása Noha a nyelőcsőrák az

 A nyelőcső (esophagus) a mellkasban elhelyezkedő nyálkahártyával bélelt, csőszerű, üreges szerv, mely összeköti a garatot és a gyomrot. Gyulladásos megbetegedése (esophagitis) viszonylag gyakori, melyet számos tényező kiválthat. Mi okozhat nyelőcsőgyulladást? Reflux (gastroesophagealis refluxbetegség – GERD): leggyakoribb kiváltó oka a nyelőcső gyulladásának. GERD esetén nem megfelelő a gyomorszáj zárófunkciója, melynek eredményeként a gyomor savas tartalma rendszeresen visszaáramlik

A hasnyálmirigy (pancreas) a hasüregben elhelyezkedő, kb. 20 cm hosszú szervünk, melynek fő feladata emésztést segítő enzimek és különböző hormonok (például: inzulin) termelése. A hasnyálmirigy különböző megbetegedései viszonylag gyakoriak, melyek közül kiemelkedik a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatos megbetegedése, a hasnyálmirigyrák. A hasnyálmirigyrák előfordulása A hasnyálmirigyrák előfordulása egyre gyakoribbá vált az elmúlt évtizedekben és rendkívül agresszív lefolyása

A gyümölcscukor, azaz fruktóz egy kémiailag egyszerű felépítésű cukor, úgynevezett monoszacharid. A fruktóz az egyik legédesebb ízű cukorfajta, mely nagy mennyiségben megtalálható a természetben: gyümölcsökben, zöldségekben, mézben. Manapság egyre népszerűbb a mesterségesen előállított formája is, mely számos élelmiszerben megtalálható édesítőszerként. A fruktóz továbbá több „összetettebb” szerkezetű cukornak (úgynevezett diszacharidnak, poliszacharidnak) is alkotórésze, így szervezetünk gyakrabban

A kontaminált vékonybél szindróma (small intestine bacterial owergrow, azaz SIBO) a baktériumok vékonybélben való kóros túlszaporodása következtében jön létre. Hogyan alakul ki a kontaminált vékonybél szindróma? Alapvetően a vékonybélben sokkal kevesebb bélbaktérium található, mint a vastagbélben, sőt a különböző bélszakaszok baktériumflórájának összetétele is sokban különbözik. A vékony-és vastagbél határán található egy billentyű (úgynevezett Bauchin-billentyű), melynek

A primer biliáris cirrózis (PBC) egy krónikus gyulladással járó májbetegség, mely hegesedéssel, az epeutak következményes elzáródásával és epepangással jár. A PBC egy súlyos betegség, mely idővel májzsugort (májcirrózist) okoz, annak minden szövődményével együtt. A PBC előfordulása A PBC egy aránylag ritka betegség, ám az elmúlt években előfordulási gyakorisága nőtt. Európában a betegség előfordulása kb. 7-15/100

A májcirrózis (cirrhosis, köznyelvi megnevezéssel ’májzsugor’) a máj krónikus, végső soron visszafordíthatatlan kötőszövetes-heges átépülése, melyet kóros májműködés kísér. Ezzel egyidejűleg a még megmaradt májszövet próbál regenerálódni, amit gumószerű dudorok (úgynevezett regenerációs göbök) megjelenése kísér. A májcirrózis többféle betegség végstádiuma lehet. A májcirrózis előfordulása, epidemiológiája A májcirrózis előfordulási aránya növekvő tendenciát mutat világszerte – köszönhetően a

A májban előforduló daganatok lehetnek jóindulatú (benignus) és rosszindulatú (malignus) elváltozások. A rosszindulatú daganatok között megkülönböztetünk elsődlegesen a májban kialakuló (primer) daganatot, és más szervből kiinduló, a májra is ráterjedő rosszindulatú folyamatot (metastasis). A máj jóindulatú daganatai A máj jóindulatú daganatait sokszor csak véletlenül, egyéb okból elvégzett hasi ultrahang során fedezik fel. Általában tünetmentesek, a

Az inzulint a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek béta-sejtjei termelik és többek között feladata, hogy segítse a vérből a glükóz bejutását a sejtekbe, ezáltal biztosítva energiaellátásukat. Ezzel egyidejűleg szabályozza a vérben lévő glükóz szintjét, azaz a vércukorszintet Az inzulinrezisztencia kórtana Inzulinrezisztencia (IR) alatt azt a kóros állapotot értjük, amikor a termelt inzulin hatása gyengül, a célsejtek érzékenysége az

A gyomor emésztőrendszerünk fontos része, melynek különböző megbetegedései rendkívül gyakoriak. A gyomorrák sajnos napjainkban is gyakran diagnosztizált, rendkívül súlyos kórkép. Szövettanilag többféle gyomordaganat különböztethető meg, de a rosszindulatú folyamatoknak kb. 90%-át a gyomor mirigyeiből kiinduló adenocarcinoma teszi ki, így klinikailag ez számít a legjelentősebbnek. A gyomorrák előfordulása A WHO 2020-as adatai szerint több, mint 1

A Wilson-kór a rézanyagcsere ritka, öröklött zavara, mely során a szervezetben felhalmozódott réz súlyos szervi károsodásokat okoz. A réz szerepe a szervezetben A réz megfelelő mennyiségben nagyon fontos az emberi szervezet számára. A réz a mindennapi táplálékkal jut be a szervezetünkbe. Egy átlagos, kiegyensúlyozott étrend kb. napi 2-3 mg rezet tartalmaz, melyből a szervezet felhasználja

A savas reflux elleni gyógyszerek gyakori típusa, a protonpumpagátlók (PPI-k) felhasználói körében gyakoribb az elhalálozás aránya, mint a más, hasonló kezelések felhasználói között. Egy új tanulmányban 275 000 PPI-felhasználó orvosi adatait vizsgálták, és összehasonlították azokat más emberekével, akik más típusú gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) gyógyszert használnak. A közzétett tanulmányok a PPI-ket súlyos mellékhatásokhoz kötötték, beleértve a demenciát és a vesekárosodást. Gyomorsav ellen

A vakbélgyulladás (appendicitis) valójában a vakbél egy részének, a féregnyúlványnak (appendix vermiformis) az akut gyulladását jelenti. A féregnyúlvány a vakbélhez csatlakozó, vakon végződő kb. 5-10 cm hosszú csőszerű szakasz. Fontos tehát tudni, hogy a magyar elnevezés félrevezető lehet, hiszen nem az egész vakbélszakasz gyulladásáról van szó; valójában a kórképet ’akut féregnyúlvány gyulladásnak’ lehetne nevezni. Az

Az aranyér (nodus haemorrhoidalis) a végbélnyálkahártya alatt található érköteg, mely fontos szerepet játszik a szabályos végbélműködés és a megfelelő székletürítés folyamatában. Aranyérbetegségről beszélünk, ha az érköteget rögzítő kötőszövet megnyúlik, az érhálózat kitágul és a végbélcsatornából előesik. Az aranyérbetegség előfordulása, rizikófaktorai Az aranyérbetegség rendkívül gyakori népbetegségnek tekinthető. A felnőtt lakosság közel 50%-ánál megtalálható valamilyen fokú aranyeres

Az epehólyag (cholecysta) a hasüregben elhelyezkedő szerv, melynek fő feladata a máj által termelt epe raktározása. Epehólyaggyulladás (cholecystitis) alatt az epehólyag falának gyulladásos elváltozását értjük, mely leggyakrabban epekövesség talaján alakul ki. Az epehólyaggyulladás okai, előfordulása Az epehólyaggyulladás az esetek több mint 90%-ában epekövességhez köthető. Epekövesség a felnőtt lakosság kb. 5-10 %-ánál fordul elő, gyakorisága az

A dohányzás korunk egyik legpusztítóbb szenvedélybetegsége, mely számos betegség kialakulásában szerepet játszik. Közismert, hogy a tüdődaganatok kialakulásában nagy szerepe van a dohányzásnak. Kevésbé ismert azonban, hogy sok egyéb daganat – köztük az emésztőrendszer rosszindulatú daganatainak – kialakulásában is fontos szerepet játszhat. A dohányzás a daganatos betegségek egyik legfontosabb befolyásolható rizikófaktorának tekinthető.  A dohányzás és a

A Helicobacter pylori (H.pylori)  egy spirális alakú, körülbelül 3 mikrométer hosszú, csillókkal rendelkező baktérium, ami előszeretettel telepszik meg a gyomor és a patkóbél (nyombél, duodenum) nyálkahártyáján. A H.pylori az egyik leggyakrabban előforduló patogén kórokozó a gyomor-bélrendszerben, ahol többféle károsodást tud okozni. A H.pylori felelős az emésztőrendszeri nyálkahártyagyulladás és ennek talaján kialakult fekélyek jelentős részéért, valamint

A hányinger és a hányás nagyon sok betegség kellemetlen velejárója lehet és szinte mindenki találkozik vele élete során. A hányás alapvetően egy védekezési mechanizmus, mely során a gyomortartalom a garaton keresztül, a szájon át távozik. A szervezet így szabadul meg a nem megfelelő minőségű, mennyiségű tápláléktól, méreganyagoktól, illetve kórokozóktól. Fontos azonban tudni, hogy hányinger és

A divertikulitisz a belek falán megjelenő apró kitüremkedések gyulladásos állapota. Ez komoly fájdalmakkal jár és fennáll a komolyabb komplikációk lehetősége is.