arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

Mi a különbség a probiotikumok között?  Hogyan válassz?

Az elmúlt évtizedekben a probiotikumok használata jelentős növekedést mutatott – a közérzet javításától kezdve, az emésztőrendszeri panaszok enyhítésén át, egészen az immunrendszer támogatásáig. A népszerűség hátterében a mikrobiom, azaz bélszervekben élő baktériumok és mikrobák összességének felismerése áll, melyek egészségünk több aspektusát befolyásolják. A probiotikumok közti különbségek azonban problémásak lehetnek, főleg, ha nem a megfelelő típust választjuk az adott problémára.

A probiotikumok szerepe abban rejlik, hogy „élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben alkalmazva egészségügyi előnyt nyújtanak a gazdaszervezet számára”. Ez a megfogalmazás teszi lehetővé egyértelmű meghatározását annak, mi minősül probiotikumnak, és mi nem, ide tartoznak azok a termékek, amelyek piacra kerülésük előtt nem terjesztettek; fordítva viszont nem minősül minden élőflóra készítmény probiotikumnak. Ezek alapján világossá vált, hogy nem elég „élő baktériumokat” adni, csak az a törzs nevezhető probiotikumnak, amelyről egyértelműen dokumentált, milyen egészségügyi hatása van, és megfelelő formában, élő állapotban jut el a szervezetbe.

Mi is a probiotikum valójában?

A probiotikum olyan mikrobák élő, aktív alakja, amely eljut a bélbe, és ott valami hasznosat csinál. Ez azt is jelenti, hogy nem elég egy zacskóba zárt baktérium, biztosnak kell lennünk, hogy ezek a mikroorganizmusok életben maradnak egészen a beleinkig. A FAO/WHO definíciója szerint az „elégséges mennyiség” is számít, vagyis nem elég, ha csak néhány millió baktérium van benne, hanem azokat klinikai vizsgálatok szerint kell használni.

A probiotikumokról nem elég annyit írni, hogy „Lactobacillus”-t tartalmaznak. A címkéjén ott kell lennie a genus–species–törzs nevét, például Lacticaseibacillus rhamnosus GG ATCC 53103. Ez az információ biztosít arról, hogy mindig ugyanaz a baktérium él, amelyről kutatások is készültek. A FAO/WHO és más szervezetek ráadásul már 2001 óta hangsúlyozzák: a probiotikumnak klinikai vizsgálatokkal igazolható egészségügyi hatással kell rendelkeznie. A probiotikumok mikrobális jellemzése tehát leírja, hogy nem kerülhet fel bármi a polcokra, amire probiotikum van írva.(1)

Mi a különbség a probiotikumok között?

Gyakran találkozhatunk azzal a félrevezető gondolattal, hogy “minden baktérium egyforma”. De a tudományban nagyon is számít, melyik törzsről van szó. Például a L. rhamnosus GG, az egyik legtöbbet kutatott probiotikum. Több száz vizsgálat támasztja alá, hogy segíthet az akut hasmenés, a rotavírusos fertőzések és az antibiotikum okozta hasmenés kezelésében. Ugyanakkor más L. rhamnosus törzsek nem feltétlenül mutatnak ugyanilyen hatékonyságot.

A monotörzses készítményekben például csak egy baktériumtörzs van, általában az LGG. Ez akkor segíthet igazán, ha célzott problémánk van, mint például hasmenés vagy IBS. Ami pedig a többtörzses formulákat illeti, ezek többféle baktériumot tartalmaznak, hogy szélesebb körű hatást nyújtsanak, az emésztésre, immunrendszerre, esetleg hangulatra is egyszerre hatva. De nem minden kombináció működik jól együtt, ezért fontos a pontos összetétel, nem elég olyat választani, ami széles spektrumú címkét kapott.

Az élő és szárított probiotikumok közti különbségek

A probiotikumok két fő formában kaphatóak: élő, hűtésben tárolandó kultúra vagy lyophilizált (fagyasztva szárított) változat, ami stabilabb szobahőmérsékleten is. A lényeg, hogy a lejárati idő végén is benne legyen a címkén feltüntetett CFU (kolóniaképző egység) szám, ez garantálja, hogy működni is fog.

A leggyakoribb probiotikus törzsek előnyei

Több olyan törzs is létezik, amellyel valóban hatásos eredményeket érhetünk el. Lássuk, hogy melyek a leggyakoribbak.

  • Lactobacillus rhamnosus GG (LGG): nagyjából 250 klinikai vizsgálat igazolja, hogy a probiotikum gyorsítja az akut hasmenés lezajlását, különösen gyerekeknél rotavírus ellen.(2) Emellett a gyerekek esetében az antibiotikum okozta hasmenés kockázatát 22,4-ről 12,3 százalékra csökkentette. Ami pedig az immunrendszerre gyakorolt hatását illeti, mérsékelheti a légúti fertőzéseket a gyerekeknél, de gyakran a felnőtteknél is.
  • Bifidobacterium longum/infantis, Saccharomyces boulardii stb.: itt már más baktériumtörzseket is használnak, például az IBS tünetei, stresszes állapot vagy antibiotikum mellékhatások esetén. A konkrét javulás törzsfüggő, de néhány kombináció ígéretesnek bizonyul.

De ami talán még lényeges lehet, hogy Magyarországon és Európában a probiotikumok legtöbbje étrend-kiegészítő, vagyis nem gyógyszer, nem gyógyszermolekula. Ez azt jelenti, hogy nem kell gyógyszergyártási engedély, de ettől még lehet megbízható: csak az számít, hogy a címkéje pontos, és rendelkezik klinikai bizonyítékkal. Egyes országokban egyébként intézményesen elismerik a probiotikumokat (például Japánban, ahol egészségügyi állításokat is megengednek néhány termék esetében).

Mikor és mi alapján válasszunk probiotikumot?

Nem csak akkor éri meg belevágni egy probiotikum kúrába, ha már van valamilyen panaszunk. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor különösen hasznos lehet:

  • Antibiotikum szedése alatt vagy után: az antibiotikum sokunknál hasmenést okoz, mert a gyógyszer a hasznos baktériumokat is támadja. Saccharomyces boulardii vagy Lactobacillus rhamnosus GG (LGG) bizonyítottan segíthet csökkenteni az ilyen mellékhatásokat. Egy vizsgálat azt mutatta, hogy 5 milliárd CFU/nap dózisban 35–45%-kal csökkentheti az antibiotikum okozta hasmenés esélyét. Fontos, hogy két napon belül kezdjük el szedni, és legalább 5–7 napig folytassuk a terápiát a gyógyszer abbahagyását követően.
  • Irritábilis bél szindróma (IBS): ha gyakori a puffadás, görcs vagy változó széklet, akkor IBS-re is gyanakodhatunk. Kutatások szerint egyes törzsek – mind például a Bifidobacterium longum 35624, a L. paracasei vagy a B. bifidum MIMBb75 – képesek lehetnek enyhíteni a tüneteket. Hatással lehetnek továbbá a hasi fájdalomra, csökkenhet a puffadás, és nőhet az életminőség. Ehhez azonban a meta-analízisek szerint 10–100 milliárd CFU/nap dózisra van szükség IBS esetén.
  • Stressz, enyhe hangulatzavar vagy szorongás: napjainkban egyre több kutatás vizsgálja a bél-agy tengelyt, hogyan befolyásolja a bélrendszer a hangulatot és szorongást. Egy kisebb vizsgálat szerint a B. longum néhány hét után akár 64%-kal is csökkentheti a depressziós tüneteket. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy bizonyos probiotikumok jótékonyan hathatnak a szorongásra.(3)

Mire figyeljünk probiotikum választáskor?

Van néhány tényező, amit a választás során figyelembe kell venni. Lássuk, hogy melyek ezek.

  • Törzsspecifikus azonosítás: a címkén mindig legyen rajta genus–species–strain, például Lactobacillus rhamnosus GG vagy Saccharomyces boulardii CNCM I-745. Ez nem a választás megbnyolítása, ugyanis a hatékonyság törzsfüggő: nem mindegy, melyikről van szó.
  • Megfelelő dózis: a legtöbb kutatásban 500 millió–50 milliárd CFU/nap között mozogtak a dózisok, és mindig azt a mennyiséget érdemes keresni, amely az adott vizsgálatban is szerepelt. Egyes betegségek esetén ugyanis más-más dózisra lehet szükség.
  • Stabilitás és tárolás: a gyártási címkén ne csak a gyártási dátum, hanem a lejárati dátum is szerepeljen. Ha nem hűtendő terméket választunk, győződjünk meg róla, hogy a címkén is így szerepel, hiszen ellenkező esetben nem biztos, hogy hatásos lesz.
  • Gyártó megbízhatósága: keressünk jól bevált cégeket, ismert márkákat, amelyek törzsmegőrző könyvtárban regisztrált baktériumokat használnak, és önkéntes minőségellenőrzést is végeznek.

Tévhitek a probiotikum típusok kapcsán

Ez a leggyakoribb marketingfogás, hogy minél több törzset tartalmaz, annál jobb. Valójában nem bizonyított, hogy egy 10-törzses formula mindig felülmúlja a jól dokumentált monotörzses készítményt. Vizsgálatok szerint legtöbbször nem biztos, hogy szignifikáns különbség van egy stabilitott monotörzs és egy komplex keverék között.

A másik gyakori tévedés, hogy mindenkinek ugyanarra a termékre van szüksége. Ez sajnos nem igaz. Az emberi mikrobiom nagyon egyedi, amitől nekünk lehet, hogy javul a puffadásunk, az másnál lehet, hogy pont nem hat. Ezért fontos egyrészt a személyes tapasztalat, másrészt ha komolyabb problémával küzdünk (pl. IBS), akkor mindenképpen célszerű szakértővel egyeztetni.

Végül pedig: ha antibiotikumot szedünk, akkor ne szedjünk probiotikumot. Pedig ennek éppen ellenkezője igaz. Amiatt, mert az antibiotikum „megöli” a baktériumokat, egy jól megválasztott probiotikum kiegészítőként kifejezetten hasznos. A probléma csak akkor merül fel, ha az antibiotikum univerzális, és a probiotikum nem megfelelő időben jut be a szervezetbe. A jó gyártói ajánlás szerint érdemes legkésőbb 48 órán belül elkezdeni szedni az antibiotikum mellett, és ezt folytatni 5–7 napig utána.

Hogyan használjuk jól az egyes probiotikumokat?

Probiotikumot célszerű éhgyomorra vagy az étkezések között bevenni, mert ilyenkor a gyomorsav kevésbé tömény, így nagyobb eséllyel éli túl a baktériumokat. Alapvetően a kombinált pre- és probiotikum szedése előtt érdemes legalább 30 perccel üres gyomorra bevenni őket. Ugyanakkor igazából akár éhgyomorra, akár étkezéshez is lehet, a legfontosabb, hogy könnyen betartható legyen, hiszen aki elfelejti, az nem szedni fogja.

Más kérdés a mennyiség. A dózis függ a céltól és a törzstől, de általános ajánlásokat adnak:

  • Általános immun- és bélflóratámogatás: napi 1–10 milliárd CFU (kolóniaképző egység). Ez fedezheti a mindennapi szükségleteket.
  • Antibiotikum okozta hasmenés: általában napi 10–40 milliárd CFU, LGG vagy S. boulardii esetén jótékony hatású.
  • IBS tünetek enyhítése: például B. infantis 35624 törzs esetében 100 millió – 10 milliárd CFU/nap dózis volt hatásos 4–8 hétig.
  • Gyermekek akut hasmenés esetén: LGG és S. boulardii 5–10 napig, 10 milliárd CFU napi adagban hatott.

A szakirodalomban több vizsgálat szerint az optimális adagtartomány 10⁹–10¹¹ CFU napi szinten mozog, a célzott hatások eléréséhez.

Végül pedig tisztázzuk, hogy mennyi ideig érdemes szedni. Általános szabály, hogy minimum 4-8 hétre van szükség a stabil eredményhez. Az antibiotikum mellett a már említett 5-7 napos kezelés a javasolt. Míg IBS vagy más krónikus panaszok esetén akár 8-12 hétig is érdemes folytatni, az eredményesség függ a törzstől és a személyes reakcióktól.

A vásárlás során mindig ellenőrizzük a címkén a lejárati időt és a CFU számot A legbiztosabb, ha gondoskodunk a fertőzésektől mentes, megfelelően hűtött környezetről. A klinikai vizsgálatokban alkalmazott probiotikumokat általában hűtés és stabil csomagolás mellett tesztelték.

A probiotikumok tehát nem csodaszerek, azonban megfelelő törzzsel, racionalitással és tudatossággal valóban érezhető különbséget képesek hozni az emésztésben, az immunrendszer működésében, sőt, akár a hangulaton is. Ha van konkrét célunk, kövessük a tudományos ajánlásokat, és ha nagyobb baj van, kérjük ki szakember véleményét.

Tudományos háttér:

  1. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3910143/
  2. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31543689/
  3. https://gutpathogens.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13099-024-00634-8