arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

Legjobb probiotikum gyerekeknek: hogyan és mi alapján válasszunk?

legjobb probiotikum gyerekeknek

A gyerekek egészséges fejlődésének egyik kulcsa a jól működő emésztőrendszer és a kiegyensúlyozott bélflóra. A mindennapi kihívások: óvodai közösségek, gyakori betegségek, antibiotikumos kúrák, ételérzékenységek vagy stressz, mind felboríthatják a gyerekek érzékeny emésztését. Egyre több szülő keresi a legjobb probiotikumot gyerekeknek, hogy támogassa gyermekének immunrendszerét, csökkentse az emésztési panaszokat, vagy megelőzze a fertőzéseket.

Most bemutatjuk, hogy mi az a probiotikum, hogyan épül fel a gyerekek bélflórája. Kiderül, hogy mikor érdemes probiotikumot adni, milyen törzsek bizonyítottan hatékonyak babáknál, óvodásoknál és nagyobb gyerekeknél.

Mi az a probiotikum, és miért fontos gyerekeknek?

A „probiotikum” szó maga azt jelenti: az életért. És tényleg, ezek a „jó baktériumok” olyan élő mikrobák, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva jótékony hatással vannak a szervezetre. Ezek a hasznos mikroorganizmusok leginkább az emésztőrendszerben, a bélrendszerben élnek, ahol kulcsszerepet játszanak az egészségünkben és a gyermekek fejlődésében.

A legjobb probiotikumok gyerekeknek segíthetnek fenntartani a bélflóra egyensúlyát, ami azt jelenti, hogy kiegyensúlyozottan tartják a jó és rossz baktériumokat a belekben.(1) Ez nemcsak az emésztés hatékony működése miatt fontos, hanem az immunrendszer erősítésében és a tápanyagok felszívódásában is szerepet játszik.

Mi számít legjobb probiotikumnak gyerekeknek?

Amikor szülőként probiotikumot választunk gyerekünknek, akkor érdemes tisztában lennünk néhány alapvető szemponttal. Először is a legjobb probiotikum gyerekeknek az, ahol törzs (strain) is számít: nem mindegy, melyik baktériumtörzsről van szó, mert mindegyik más-más hatást fejt ki. Különösen a Lactobacillus és a Bifidobacterium törzseket ismerik leginkább pozitív hatásukról gyerekek esetén is. 

Egy „jó probiotikum” akkor ideális gyerekeknek, ha:

  • élő, aktív mikroorganizmusokat tartalmaz, amelyek eljutnak a bélrendszerbe,
  • ellenáll a gyomorsavnak, az epesavaknak, tehát túléli az emésztést és képes ott működni, ahol szükség van rá,
  • a megfelelő mennyiségű probiotikumot tartalmazza (számos terméken CFU-val jelölik, azaz az aktív baktériumok számával), és
  • olyan törzseket használ, amelyekről klinikai vizsgálatok igazolták a jótékony hatást.

Ezeket a tulajdonságokat mindig nézzük meg a termék címkéjén, és ha tehetjük, kérdezzük meg gyermekorvos vagy gyógyszerész véleményét a témában. A legjobb probiotikum gyerekeknek tehát nem abból áll, hogy megvesszük a legdrágább készítményt. Ennél sokkal több mindenre kell figyelni.

A bélflóra szerepe a gyerekek egészségében

A bélrendszer nemcsak az emésztést végzi, hanem a gyermek immunrendszerének egyik legfontosabb központja is. Az immunsejtek nagy része a belekben található, ezért az ott élő baktériumok minősége közvetlenül befolyásolja az immunválaszt.

A probiotikumokkal támogatott kiegyensúlyozott bélflóra segíthet abban, hogy a szervezet hatékonyabban védekezzen a kórokozókkal szemben. Több kutatás arra utal, hogy a probiotikumok akár még csökkenthetik is a légúti fertőzések gyakoriságát gyermekek körében. Emellett hathatnak az immunrendszer működésének finomhangolására is.

Emésztés és tápanyag-felszívódás

A probiotikus baktériumok a bélben olyan enzimeket termelnek, amelyek segítihetik az étel lebontását és a tápanyagok felszívódását. Ez különösen fontos gyerekek esetén, hiszen a növekedésükhöz megfelelő vitaminokra és ásványi anyagokra van szükségük.

Ezenkívül a probiotikumok segíthetnek a kórokozó baktériumokat visszaszorítani, így hozzájárulhatnak az emésztőrendszeri panaszok, például puffadás, hasmenés vagy székrekedés kezeléséhez is.

Vitaminok szintézise

Bár a gyermekek fő vitaminforrása az étel, a bélbaktériumok képesek lehetnek bizonyos vitaminokat, például B-vitaminokat és K-vitamint is előállítani. Ezek támogathatják az idegrendszer fejlődését, a véralvadást és az anyagcserét, különösen olyan aktívan növő szervezetben, mint egy gyermeké.

Miért különösen érzékeny a gyerekek emésztőrendszere?

A gyerekek bélflórája folyamatosan alakul az első életévekben. Már a születés pillanatától kezdve a baba találkozik mikrobákkal, az anyától, a környezettől és az étrendtől függően, és ez a bélflóra folyamatosan fejlődik egészen kb. 12 éves korig. Ez azt jelenti, hogy a bélmikrobiom kifejezetten vállalkozó szellemű és érzékeny az egyensúly felborulására. 

Ezért is kiemelten fontos, hogy a kicsik emésztőrendszerét támogassuk, hiszen a bélflóra egyensúlyának megbomlása hosszabb távon emésztési zavarokhoz, immunrendszeri problémákhoz vagy akár tápanyaghiányhoz vezethet. Bizonyos esetekben pedig fel is borulhat az egyensúly.

Antibiotikum-használat

Az antibiotikumok fontos gyógyszerek, de nemcsak a betegséget okozó baktériumokat pusztítják el, hanem a „jó” baktériumokat is. Ez gyakran okoz rövid távú bélflóra egyensúly-zavart, ami puffadást, hasmenést vagy hasi fájdalmat eredményezhet. Ilyenkor gyakran javasolják a probiotikum alkalmazását a bélflóra gyorsabb helyreállítására, természetesen gyermekorvosi tanács mellett.

Étrend

A feldolgozott ételek, kevés rost és túl sok cukor megváltoztathatja a bélflórát. A változatos, rostokban gazdag étrend, amely természetes probiotikumokat és prebiotikumokat is tartalmaz, segít fenntartani a jó baktériumok számát.

Stressz és környezeti hatások

Már az óvodába vagy iskolába járás is stresszt jelenthet egy gyermeknek, ami befolyásolhatja az emésztést és így a bélflóra egyensúlyát is. A stressz és a környezetváltozás ráadásul gyakran együtt jár közösségi fertőzésekkel, amik tovább terhelik az immunrendszert. 

Betegségek

Gyakori fertőzések, vírusok vagy éppen emésztőrendszeri gyulladások szintén hatással lehetnek a bélflóra állapotára. Ilyenkor a probiotikumok szerepe különösen előtérbe kerülhet a helyreállításban.

Mikor érdemes probiotikumot adni egy gyereknek?

A probiotikumot nem kell minden nap automatikusan adni a gyerekeknek, viszont vannak olyan helyzetek, amikor egy szülőnek érdemes megfontolnia a kiegészítést. A legjobb probiotikum gyerekeknek pedig nem csak azért fontos, mert így megfelelő lesz a bélrendszere, hanem azért is, mert így sok más betegséget is megelőzhetünk vele.

Az egyik leggyakoribb indok az antibiotikumos kezelés. Az antibiotikumok nem válogatnak, a beteg kórokozó mellett a hasznos bélbaktériumokat is elpusztíthatják, amiből rövid távon hasmenés, puffadás vagy rossz közérzet alakulhat ki. Számos vizsgálat azt mutatja, hogy bizonyos törzsek, például a Lactobacillus rhamnosus GG vagy a Saccharomyces boulardii, csökkenthetik az antibiotikum okozta hasmenés esélyét. Éppen ezért antibiotikum szedésekor gyakran javasolják a probiotikum egyidejű vagy azt követő alkalmazását.(2)

Ha a gyermeknél hasi fájdalom, puffadás, laza széklet vagy épp krónikus székrekedés jelentkezik, a probiotikumok egyes esetekben enyhíthetnek a panaszokon. Bizonyos törzsek segítik az emésztést, csökkentik a bélgázképződést és támogatják a rendszeresebb bélműködést. Fontos azonban tudni, hogy nem minden probiotikum, amit a gyermekgyógyászatban használunk jó mindenre. A hatás gyakran törzs-specifikus, és van, ami hasmenésnél hatásos, míg másik inkább puffadás vagy fájdalom csökkentésére vált be.(3)

Az allergiás tünetek (pl. ekcéma, ételérzékenység) esetén is gyakran merül fel a probiotikum-adás gondolata. Néhány kutatás arra utal, hogy bizonyos törzsek korai életkorban segíthetnek az allergiás tünetek mérséklésében vagy a kockázat csökkentésében. Az eredmények azonban nem egységesek, és nem minden gyermek profitál belőlük ugyanúgy, ezért ilyen esetben feltétlenül kérjük ki a gyermekorvos tanácsát.

Gyakran javasolják a probiotikumot ismétlődő felső légúti fertőzések esetén is, mivel a bél és az immunrendszer szorosan összefügg. Egy egészséges bélflóra hozzájárulhat az immunválasz kiegyensúlyozásához. Az óvodakezdés vagy közösségbe kerülés időszaka pedig szintén tipikus pont, amikor a szülők probiotikumhoz nyúlnak megelőzésként.(4) Ilyenkor nő a fertőzések kockázata és a gyermek bélflórája is próbának van kitéve.

Mikor NEM ajánlott probiotikumot adni gyerekeknek?

Bár a probiotikumok általában biztonságosnak tekinthetők egészséges gyerekeknél, vannak helyzetek, amikor nem ajánlott az otthoni kísérletezés. Különösen elővigyázatosnak kell lenni immunhiányos, súlyosan beteg, koraszülött vagy olyan gyermekeknél, akiknél centrális vénás katéter, súlyos bélbetegség vagy bizonyos szívbetegségek állnak fenn. Náluk ritkán előfordulhatnak súlyos szövődmények, például fertőzés a probiotikus törzsből. Ilyen esetekben mindig orvosi egyeztetés szükséges, mielőtt bármilyen probiotikumot adunk. 

Milyen szempontok alapján válasszuk ki a legjobb probiotikumot gyerekeknek?

A jó döntéshez többet kell nézni, mint a csomagolás színes grafikáit vagy éppen az ár. Ennél sokkal óvatosabbnak kell lenni.

Korcsoport

A baba, a kisgyerek és az iskolás más-más szükségletekkel rendelkezik. Újszülötteknek, csecsemőknek készített készítmények gyakran cseppek vagy oldatok formájában érkeznek, míg nagyobb gyerekeknek porok, rágótabletták vagy gumivitaminok lehetnek kényelmesebbek. Mindig az adott korosztálynak megfelelő terméket keressük. 

A legjobb probiotikum gyerekeknek: milyen formában vegyük meg?

A formának gyakorlati jelentősége is van: cseppek könnyen adagolhatók csecsemőknek. A por ételekbe keverve diszkrét megoldás, míg a rágótabletta/gumi pedig vonzó lehet az óvodás-iskolás korosztály számára. A forma választásánál figyeljünk arra, hogy a készítményt könnyű legyen rendszeresen adni. A hatás sokszor csak akkor jön, ha a beteg rendszeresen kapja. 

Törzsek kiválasztása

Nem elég, hogy „probiotikum” szerepel a dobozon: a törzs (strain) a lényeg. Például:

  • Lactobacillus rhamnosus GG és Saccharomyces boulardii jól dokumentáltan hasznos antibiotikum-asszociált hasmenés megelőzésére.
  • Lactobacillus reuteri DSM 17938 bizonyítottan segíthet bizonyos esetekben a csecsemőkori kólika enyhítésében, különösen szoptatott csecsemőkben.

Mindig a panaszra/tünetre megfelelő, klinikai vizsgálattal alátámasztott törzset keressük.

Törzsszám (CFU mennyiség)

A CFU (colony forming units) jelzi az élő mikroorganizmusok számát. A gyerekeknek ajánlott dózisok széles tartományban mozognak, de sok irányelv napi néhány milliárd CFU-t javasol konkrét törzsekhez illesztve, antibiotikum mellé adott készítményeknél például a publikált vizsgálatokban szereplő dózisokat célszerű követni. Ne az legyen az egyetlen szempont, hogy „minél több, annál jobb”, a hatékonyság törzsspecifikus és a biztonságosság is fontos.

Allergénmentesség

Ha a gyereknek ételallergiája van (tej, tojás, glutén stb.), ellenőrizzük a termék összetevőit: sok készítmény „allergénmentes” változatban is elérhető. Figyeljünk az adalékanyagokra (cukor, színezékek), különösen a kisbabáknál.

Prebiotikum tartalom

Sok probiotikumot prebiotikumokkal (pl. inulin, FOS, GOS) kombinálnak, ezek a rostok táplálják a jó baktériumokat. A kombináció (szinbiotikum) előnyös lehet, de érzékeny bélű gyerekeknél a prebiotikum okozhat fokozott gázképződést vagy puffadást, ezért ilyenkor érdemes óvatosan kipróbálni.

Gyártó megbízhatósága és ár/érték

Válasszunk ismert, jó hírű gyártót, amely megadja a pontos törzsszámot, a törzset és a tárolási feltételeket (pl. hűtést igényel-e). Néha a drágább nem feltétlenül jobb, a lényeg a megfelelő törzs és a megbízható, ellenőrzött gyártási folyamat. Figyeljük a kiszerelést: ha a termék kis adagokra van osztva, könnyebben adagolható és kevésbé pazaroljuk.

A leggyakoribb probiotikum gyerekeknek: törzsek a legkisebbek számára

Amikor probiotikumot választasz gyerekednek, nem elég annyit tudni, hogy „jó baktériumok”. Az a lényeg, melyik törzsről van szó, mert minden probiotikus baktériumnak más-más szerepe van, és klinikai vizsgálatok bizonyítják, hogy nem mindegyik ugyanolyan hatású vagy hasznos gyermekek esetén.

Lactobacillus rhamnosus GG (LGG): a legtöbbet kutatott gyerekeknél

A Lactobacillus rhamnosus GG – röviden LGG – világszerte a legszélesebb körben klinikailag vizsgált probiotikus törzs, különösen gyermekeknél. Kutatások azt mutatják, hogy a probiotikum hatékony lehet a gyermek gasztroenterológiában akut hasmenés és antibiotikum-asszociált hasmenés megelőzése esetén, ha időben kezdik adni.(5) Emellett több vizsgálat arra utal, hogy LGG segíthet csökkenteni a felső légúti fertőzések gyakoriságát is közösségbe járó gyerekekben, ami különösen fontos a megfázós-beteges időszakokban. Ez a törzs tehát gyakorlatilag „klasszikus” választás, ha bélflóra-egyensúlyról, antibiotikum-kúra okozta hasmenésről vagy fertőzések elleni támogatásról van szó.

Bifidobacterium lactis: immunrendszer-támogatás és emésztés

A Bifidobacterium lactis egy másik gyakori probiotikum-törzs, amelyet számos klinikai vizsgálatban is vizsgáltak gyerekeknél. Kutatási eredmények szerint a B. lactis segíthet támogatni az immunrendszert, és szerepet játszhat a hasmenés és egyéb emésztési tünetek csökkentésében.

Például néhány tanulmány szerint a B. lactis Bi-07 vagy BB-12 törzsek javíthatják a bélmozgás hatékonyságát, csökkenthetik a puffadást és a hasi panaszokat, illetve bizonyos esetekben az allergiás tünetek, például az atópiás dermatitis (ekcéma) kockázatát is mérsékelhetik. Ez a törzs tehát különösen hasznos lehet olyan gyerekek számára, ahol immun- és emésztési támogatás egyaránt fontos, például óvodás korúaknál gyakori fertőzések idején.

Lactobacillus reuteri: kólikás babáknál gyakran ajánlott törzs

A Lactobacillus reuteri DSM 17938 néven ismert törzs különösen a csecsemőkori kólika kezelésével kapcsolatban került a figyelem középpontjába. Egyes klinikai vizsgálatok szerint azok az anyatejjel vagy tápszerrel táplált csecsemők, akik L. reuteri-t kaptak, kevesebb sírással, jobb bélkomforttal rendelkeztek, mint akik nem kaptak ilyen probiotikumot.

Bár az eredmények nem minden baby-csoportnál azonosak, és múlik a gyermek egyéni reakcióján is, mégis gyakran javasolják ezt a törzset gyorsabb megkönnyebbüléshez kólika esetén.

Lactobacillus acidophilus: gyermekkori emésztési problémákra

A Lactobacillus acidophilus egy olyan probiotikus baktériumtörzs, amelyet széles körben használnak az általános emésztési egészség támogatására, beleértve a puffadás, a hasfájás és a kisebb emésztési zavarok enyhítését. Bár kevesebb specifikus vizsgálat áll rendelkezésre gyermekekre vonatkozóan, a mogyorószerű hatása miatt gyakran kombinálják más törzsekkel, hogy szélesebb spektrumú hatást érjenek el.

Saccharomyces boulardii: hasmenés és antibiotikum mellékhatások ellen

A Saccharomyces boulardii egy probiotikus élesztőgomba, ami különbözik a baktériumoktól. Ez az élesztő nem érzékeny az antibiotikumokra, így még antibiotikum-szedés közben is képes hatni anélkül, hogy elpusztulna. Klinikai kutatások alapján ez a törzs hatásos lehet akut hasmenés és antibiotikum-asszociált hasmenés kezelésében, és néhány vizsgálat a hasmenés időtartamának csökkenését is igazolta gyermekeknél. Mivel élesztőről van szó, más mechanizmussal működik, mint a baktériumok, és ezért egyedi helyzetekre, például antibiotikum mellé kiegészítésre különösen jó választás lehet.

Milyen formában adjuk a legjobb probiotikumot gyerekeknek?

A probiotikum hatékonysága mellett az is fontos, hogy milyen formában és hogyan adjuk azt a gyereknek, ebben az életkor nagy szerepet játszik.

Babáknak

Csecsemőknél (0–12 hónap) gyakran cseppet vagy port javasolnak, amit közvetlenül a szájba vagy ételbe keverve lehet adni. Ez megkönnyíti a pontos adagolást, és az íze is gyakran kifejezetten kicsik számára van kialakítva.

Kisgyerekeknek

1–3 éves kor között a por vagy oldható tasakok jó megoldást jelentenek, ételbe vagy innivalóba keverve könnyen elfogyaszthatók. Egyes termékek rágótablettát is kínálnak, de ezeknél figyeljünk rá, hogy a rágás során ne pusztuljon el sok baktérium.

Nagyobb gyerekeknek

Óvodás-iskolás korban már jól működnek a rágótabletták, kapszulák vagy gumivitaminok. Ilyenkor sok gyerek örömmel fogyasztja az ízesített formát, és könnyebb a napi szokássá tenni.

A legjobb probiotikum gyerekeknek: hogyan lesz biztonságos?

Probiotikumokat általában biztonságosnak tartják egészséges gyerekeknél, és a legtöbb esetben nem okoznak komoly mellékhatást. Fontos azonban, hogy mindig olyan terméket válasszunk, amelyben klinikailag vizsgált törzsek vannak és a gyártó egyértelműen feltünteti a törzset és a CFU-t (aktív baktériumok számát). A gyakori „mellékhatások” általában átmeneti puffadás vagy gázképződés, különösen a kúra elején. Ez a legtöbb esetben néhány nap alatt megszűnik, ahogy a bélflóra hozzászokik. 

Ha a gyerek immunhiányos, súlyos betegségben szenved, vagy nagyon koraszülött volt, akkor mindenképp egyeztessünk orvosoddal mielőtt probiotikumot adnánk neki, mert ilyen esetekben ritkán, de előfordulhatnak komplikációk.

Mennyi ideig tartson egy biztonságos kúra?

Gyermekeknél általában 5–14 napos kúrák a leggyakoribbak akut panaszok esetén (pl. hasmenés vagy antibiotikum mellé), de megelőző célból vagy hosszabb távú támogatásnál 3–4 hét is lehet a javasolt időtartam, mindig a gyermek egyéni állapotától és a termék ajánlásától függően.

Természetes probiotikum-források gyerekek étrendjében

Nemcsak táplálékkiegészítők formájában léteznek probiotikumok: számos fermentált étel természetes forrása a hasznos baktériumoknak.(6) Ezek az ételek gyengéd támogatást nyújthatnak a bélflóra számára, különösen akkor, ha a gyermeknek nincs komoly emésztési probléma, de szeretnél több „jó baktériumot” beépíteni az étrendbe.

Joghurt

A jó minőségű, élő kultúrákat tartalmazó joghurt az egyik legegyszerűbb és legkedveltebb természetes probiotikum-forrás. Fontos, hogy ne legyen túl sok hozzáadott cukor benne, mert a cukor túlzott fogyasztása ellentétes hatást válthat ki az emésztőrendszerben. A joghurt gazdag olyan baktériumokban, mint a Lactobacillus és Bifidobacterium, amelyek segítik az emésztést és hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyához.

Kefir

A kefir egy fermentált tejital, amely még többféle probiotikus törzset tartalmazhat, mint a joghurt, ezért különösen hatékony lehet a bélflóra támogatásában. Ha a gyerek szereti, napi kis mennyiségben bevezethető az étrendbe, és gyakran kevésbé édes, így egészségesebb választás lehet a cukros tejitalok helyett.

Erjesztett ételek (korhoz igazítva óvatosan)

Olyan ételek, mint a savanyú káposzta, kimchi vagy natto, természetes probiotikum-források, de erősebb ízük miatt nem minden gyereknél sikerülnek elsőre. Óvodás kor felett, fokozatos bevezetés mellett viszont remek módjai annak, hogy több fermentált ételt építs be a család étrendjébe. Kezdetben kis mennyiséggel próbáld, és figyeld, hogyan reagál rá a gyermek.

Prebiotikus rostok a klasszikus gyerekételekben

A prebiotikumok, mint például az inulin, FOS (frukto-oligoszacharidok) és GOS (galakto-oligoszacharidok), nem probiotikumok, hanem olyan rostok, amelyeket a jó baktériumok „megettek”. Ezek a rostok elősegítik, hogy a probiotikus baktériumok jól érezzék magukat és szaporodjanak a bélben. Prebiotikus rostok természetesen megtalálhatók olyan ételekben, mint a banán, zabpehely, alma, hagyma és articsóka. Egy kiegyensúlyozott étrend, amely tartalmaz mind probiotikum-, mind prebiotikum-forrásokat, segít a bélflóra egészségének fenntartásában.

Hogyan építsünk be több fermentált ételt?

A legjobb eredmény érdekében a fermentált, probiotikum-gazdag ételeket fokozatosan és rendszeresen érdemes bevezetni. Kezdd kisebb adagokkal, például egy kanál natúr joghurt reggelire vagy egy kis pohár kefir ebéd után, majd figyeld a gyermek reakcióját. Ha jól tolerálja, lassan növelheted az adagokat. Ha új fermentált ételt próbálunk bevezetni (pl. savanyú káposzta vagy kimchi), kezdjük nagyon kicsi mennyiséggel és keverjük más, már jól bevált ételekhez. Így nemcsak a bélflóra kap extra támogatást, de a gyermek íz- és étkezési élménye is pozitív irányba fejlődhet.

Elmondható tehát, hogy a legjobb probiotikum gyerekeknek is kijár, csak óvatosnak kell lenni a törzs kiválasztásával, valamint az adagolás típusával és mennyiségével. De sok terhet vehet le a vállunkról a rendszeres, kúraszerű probiotikumos kezelés, hiszen így kisebb az esély a megbetegedésekre, kólikára, az immunrendszer gyengülésére.

Tudományos háttér:

  1. https://openurl.ebsco.com/EPDB%3Agcd%3A12%3A32979692/
  2. https://www.racgp.org.au/clinical-resources/clinical-guidelines/handi/handi-interventions/nutrition/probiotics-for-the-prevention-of-antibiotic
  3. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8308463/
  4. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/apa.14270
  5. https://www.researchgate.net/publication/274085808_The_Use_of_Probiotics_in_Pediatric_Gastroenterology_A_Review_of_the_Literature_and_Recommendations_by_Latin-American_Experts
  6. https://cps.ca/en/documents/position/probiotics-in-paediatric-populations