A bélrendszer egészsége: az emésztés alapköve

Az emberi bélrendszer az emésztőrendszer egyik legfontosabb része, amely az emésztés, a tápanyagok felszívódása és a méregtelenítés kulcsfontosságú eleme. A bélrendszer két fő részből áll: a vékonybélből és a vastagbélből. Amennyiben valahol probléma van, akkor az emésztés sem a megfelelő, ami végül számtalan problémához, tünethez vezethet. Ilyen a puffadás, a székrekedés, a hasmenés, a cöliákia, a bélperforáció stb. Fontos tehát, hogy gondoskodjunk az egészséges állapot megtartásáról.

A bélrendszer felépítése

A bélrendszer két fő részből áll: a vékonybélből és a vastagbélből. A vékonybél további három szakaszra osztható: nyombél (duodenum), éhbél (jejunum) és csípőbél (ileum).(1) itt zajlik a tápanyagok nagy részének felszívódása. A vastagbél pedig magában foglalja a vakbelet, a felszálló, a haránt és a leszálló vastagbelet, valamint a végbelet. A feladata a víz és az elektrolitok visszaszívása, valamint a széklet kialakítása. A bélrendszer komplex szerkezete és működése biztosítja az optimális emésztést és a szervezet megfelelő működését.

Érdekesség, hogy az embrionális életünk harmadik hónapjának végétől már van emésztőcsatornánk. A nyelőcsőtől a vastagbélig tart, aminek a továbbiakban már csak meg kell nőnie. A teljesen kifejlett emésztőcsatorna összesen majdnem 8 méter hosszúságú. A táplálékot a szánkon át fogyasztjuk el, de az végigfut a kanyargós csőrendszeren, hogy végül a végbélnyíláson keresztül távozzon onnan. Az étel átlagban 70 órát tölt el a testünkben, bár ez attól is függ, hogy miről van szó. Az, hogy valójában mennyit van bennünk és mennyi ideig tart átjutni a csatornánk, a tápanyag tartalmától függ. A szénhidrátok például gyorsabban folytatják az útjukat a vékonybélben, míg a fehérjék és a zsírok többet emésztődnek.

Maga a bél felnőtt emberben a gyomor kimenetelétől a végbélnyílásig nagyjából 5-6 méter hosszú. A béltartalomnak tehát ekkora utat kell megtennie, hogy végül újra a külvilágba jusson. Ezt az utat 14-60 óra leforgása alatt teszi meg, ennyi kell ahhoz, hogy minden emésztési folyamat lépésről lépésre megtörténjen.

Az emésztőrendszer részei

Az emésztőrendszer a következő főbb részekből áll:

• Szájüreg: az emésztést első lépése a rágás és a nyálban található enzimek általi előemésztés.
• Nyelőcső: a táplálék a perisztaltikus mozgásokkal jut el a gyomorba.
• Gyomor: a gyomorsav és az enzimek bontják a fehérjéket, valamint megölik a káros baktériumokat.
• Hasnyálmirigy: emésztőenzimeket és hormonokat termel, amelyek az emésztési folyamatokat szabályozzák.
• Máj és epehólyag: az epe segít a zsírok emulgeálásában, a máj pedig méregteleníti a szervezetet.
• Bélrendszer: a tápanyagok felszívódása és a salakanyagok kiválasztása itt történik.
• Vékonybél: a részei a patkóbél, az éhbél, a csípőbél. A vékonybél tápanyagokra bontja az elfogyasztott ételt. Az értékes tápanyagok, mint a víz, a fehérje, a zsír, a vitamin, a nyomelemek, a szénhidrátok, valamint az ionok visszaszívása is innen történik meg.
• Vakbél: csökevényes bélszakasznak tekinthető, amely sokszor begyullad, de átlagosan a jó baktériumok élnek benne.
• Vastagbél: visszaszívja a vizet és a sókat, formálja és tárolja a salakanyagokat.
• Végbél: ez az utolsó szakasz, a vastagbél azon része, amely a salakanyagok tárolására szolgál.

A bélrendszer feladatai

A bélrendszer kulcsfontosságú szerepet játszik az emésztésben és a szervezet egészségének fenntartásában:

• Tápanyagok felszívása: a vitaminok, ásványi anyagok és más fontos tápanyagok itt kerülnek be a véráramba.
• Immunrendszer támogatása: az immunsejtek jelentős része a bélben található.
• Méregtelenítés: a káros anyagok kiválasztása és eltávolítása a széklettel történik.
• Hormontermelés: a bélrendszer bizonyos hormonokat és neurotranszmittereket (például szerotonint) termel.

Fontos, hogy a táplálékkal nem csak a hasznos anyagokat vesszük fel, hiszen számos kórokozó is utat találhat a szervezetünkbe általuk. Nem csoda tehát, hogy az emésztőrendszerünk és az immunrendszerünk között szoros kapcsolat van. Az első hatékony védőgátat a gyomorban képződő sósavas gyomorsav jelenti, hiszen ezen keresztül a kórokozók nehezebben jutnak át. Éppen ezért mind a gyomor, mind a vékonybél sterilnek mondható.

Női és férfi bélrendszer

A női és férfi bélrendszer között anatómiai és hormonális különbségek is vannak:

• Nők esetében a hormonális ingadozások hatással vannak a bélmozgásra, és hajlamosabbak az irritábilis bél szindrómára (IBS). A menstruációs ciklus egyes szakaszaiban máshogy működik a bélmozgásuk. Sokan székrekedéssel, míg mások hasmenéssel küzdenek a menstruáció előtti napokban.
• Férfiaknál általában gyorsabb az emésztési folyamat, mivel kevesebb hormonális változás befolyásolja a bélműködést.

A bél immunrendszere

A bélrendszer az immunrendszer egyik legfontosabb védelmi vonala. A GALT (gut-associated lymphoid tissue), vagyis a bélhez kapcsolódó nyirokszövet jelentős mennyiségű immunsejtet tartalmaz, amelyek segítenek a kórokozók elleni védekezésben.

A bélflóra létjogosultsága

A bélflóra a mikroorganizmusok milliárdjainak összessége, amelynek fő feladata az emésztést segítése, a káros baktériumok elleni védelem, valamint a vitaminok, mint a K-vitamin és a B-vitaminok termelése. A bélflórát több ezer baktériumtörzs alkotja, amelyek egyensúlya elengedhetetlen az egészség fenntartásához. A funkciója pedig az immunrendszer szabályozása, a bél integritásának fenntartása és a tápanyagok feldolgozása.

A bélrendszer betegségei

A bélrendszer számos betegsége hatással lehet az egészségünkre. Ilyen a reflux, az epekő, a cöliákia vagy éppen az IBD (Crohn-betegség, Colitis Ulcerosa) és az IBS (irritábilis bél szindróma).

A reflux

A reflux tulajdonképpen a gyomorsav visszaáramlását jelenti a nyelőcsőbe. Olyan tünetekkel járhat, mint a szegycsont mögötti fájdalom, a fulladás-érzés vagy a leggyakoribb, gyomorégés. Sokaknál gyakran előforduló vendég, hiszen egy nagyobb vacsora vagy a várandósság is okozhat refluxos tüneteket. De akinek heti két alkalomnál többször fordul elő, annak mindenképpen érdemes orvoshoz fordulnia.

A legjobb megoldás az enyhítésére a kiegyensúlyozott táplálkozás. Igyekezzünk lehetőleg többször, kisebb adagokat fogyasztani, valamint kerüljük el a lefekvés előtti édességeket, kiadósabb vacsorákat. Fokozó tényező lehetnek még az alábbi élelmiszerek: citrusfélék, zsíros fogások, fűszeres ételek, a csokoládé, a fokhagyma, a kakaó, a kávé, illetve persze a dohányzás és az alkohol is.

Epekő

A legnagyobb probléma, hogy az epehólyagban kialakuló kövek emésztési problémákat okozhatnak. Mivel az epehólyag tárolja a máj által előállított epét, amely a zsírbontásban van kulcsfontosságú szerepe, így fontos, hogy ezt rendben tartsuk. Az epekövek azonban könnyen kialakulhatnak, főleg, ha túl sok méreganyag vagy koleszterin jut az epébe úgy, hogy közben az epehólyag nem képes megfelelően kiürülni.

Amennyiben az epekövek elzárják az epehólyagból a belekbe futó csatornákat, akkor az éles alhasi fájdalommal járhat. Előfordulhat, hogy ilyenkor elegendő egy gyógyszeres kezelés, amely oldja az epekövet, de sajnos sokszor nem működik, így műtétre kerülhet sor. Az epekímélő étrendben érdemes kerülni a zsírosabb ételeket és lehetőleg könnyebben felszívódó szénhidrátokat fogyasszunk helyette. Hanyagoljuk a zsíros húsokat, a tejszínes dolgokat, a vajas tésztákat és a csokoládét. 

Cöliákia

Ez egy glutén okozta autoimmun betegség. Tulajdonképpen lisztérzékenységről beszélhetünk, de itt a gluténra egy súlyosabb érzékenységi reakció alakul ki, amely károsíthatja a bélbolyhokat. Részben a genetika, részben környezeti hatások miatt alakul ki. A legfőbb tünetek közé tartozik a puffadás, a hasi fájdalom, a hányás, a vérszegénység, a kimerültség, valamint a székletzavar. Néha tünetmentes is lehet.

A betegségben szenvedőknek nagyon figyelniük kell arra, hogy mit esznek. A legfontosabb a gluténmentes étrend. Jöhet azonban a rizs, a burgonya, a cirok, a köles, a hajdina, a bab, de még az amaránt és a kukorica is.

IBD (Crohn-betegség, Colitis Ulcerosa)

Ezeket együttes néven gyulladásos bélbetegségnek nevezzük, amelyek súlyos következményekkel járhatnak. A Chron-betegség a gyomrot és a belet is érintheti, a Colitis Ulcerosa azonban a vastagbelet támadja meg. Egyfajta fekélyes vastagbélgyulladásról van szó. Heves fájdalommal, bélvérzéssel, hasmenéssel, fogyással és puffadással járhat.

Az okokra még nem derült fény, de itt is közrejátszhat a genetika és a környezeti tényezők egyaránt. Érdemes egyéni tanácsadás után elhagyni a tejtermékeket, a szénsavas italokat, az alkoholt, a kávét, valamint minden olyan élelmiszert és alapanyagot, amelyek puffadást okozhatnak. Nagy segítséget jelenthet a bélflóra egyensúlyának helyreállítása probiotikumok segítségével.

IBS (irritábilis bél szindróma)

Ez egyfajta emésztőrendszeri rendellenesség, amely puffadást, görcsöket és hasmenést okozhat. Nem szervi elváltozásról van szó, azonban sokaknál jelentkező betegség. A tünetek nagyon változatosak, a legtöbb esetben székrekedéssel vagy hasmenéssel jár, puffadást és diszkomfort érzetet okoz, emellett erős hasi görcsök rontanak a helyzeten. Az okokat még nem azonosították, de valószínűleg lelki tényezők játszhatnak szerepet a kialakulásában.

Divertikulitisz

A divertikulitisz a bélfal kiöblösödéseinek gyulladását takarja. Általában tünetmentes, de ennek ellenére a lakosság nagyjából fele rendelkezik hasonló elváltozásokkal. Az esetek kis részében okozhatnak csak gyulladást és fertőzést, de nem ritka. Amikor elhatalmasodik, akkor hasi fájdalommal, lázzal, hidegrázással, hányingerrel is járhat. Fontos a rostban gazdag étkezés, a gyógyszeres kezelés, néhány esetben pedig sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.

Bélperforáció, bélelhalás

Életveszélyes állapotok, amelynek során a bélfal átlyukad, és a béltartalom a hasüregbe kerül, ami életveszélyes fertőzéshez vezethet. A bélelhalás pedig a bél egyes szakaszainak elhalását jelenti, amely súlyos vérkeringési problémák vagy elzáródás következtében alakulhat ki. Sürgős műtéti beavatkozást igényelhet.

Familiáris adenomatosus polyposis szindróma

Ez egy örökletes betegség, amely vastagbélrákhoz vezethet. Nagyszámú polipot jelent a vastagbélben. Kezelés nélkül megnő a vastagbél kialakulásának kockázata, ezért fontos a korai felismerése és a megfelelő kezelés.

A bélrendszer egészsége és a mentális állapot kapcsolata

A bélrendszer és az agy közötti kapcsolat esetében bebizonyították, hogy a bélflóra egyensúlya befolyásolhatja a mentális egészséget. A bél-agy tengely ugyanis hatással van az emésztésre és a bélrendszer állapotára. A szerotonin jelentős része a bélben termelődik, így az egészséges bélflóra hozzájárulhat a jó közérzethez.

Ha például valami miatt szorongunk vagy stresszelünk, akkor általában a gyomrunk összeszorul, nincs étvágyunk, sokszor még hasmenés is ránk tör. Másik eshetőség, hogy székrekedésünk lesz tőle. De igaz lehet ez visszafelé is. Amennyiben valakinek emésztőrendszeri problémája van, hasmenéssel, puffadással él együtt, annál gyakoribb jelenség a stressz és a szorongás, de még a fejfájás is. Jól látszik tehát, hogy a mikrobiom és az agy nagyon szorosan működik együtt egymással.

Több kutatást is végeztek ezzel kapcsolatban, ahol kiderült, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása okozhat migrént, kettes típusú cukorbetegséget, de még immunrendszeri gyengülést is.

Hogyan befolyásolja a bélrendszer egészsége a súlyunkat?

Azzal mindenki tisztában van, hogy ahhoz, hogy a táplálékot képesek legyünk megemészteni, hogy a tápanyagok fel tudjanak szívódni, megfelelő állapotban lévő bélrendszerre van szükségünk. Amennyiben ez nincs meg, akkor az vezethet fogyáshoz, de gyakrabban hízáshoz. Először is tehát azt kell kideríteni, hogy van-e a háttérben valamilyen belgyógyászati probléma, hiszen egyes esetekben a rossz emésztést ez okozza. A legjobb, ha szakemberhez fordulunk.

Több kutatás is folyik a bélflóra elhízásában játszott szerepéről. Több ilyen tanulmány is vizsgálta, hogy a különféle mikrobák hogyan hatnak az energiafelhasználásra. Ez azt jelenti, hogy a bélflóránk összetétele határozza meg azt, hogy egy tányér ételből kevesebb vagy akár több energiát tud hasznosítani a szervezetünk. Egyes törzsek ugyanis ügyesebben dolgoznak, mint mások.

A bélflóránkban fellelhető mikroorganizmusok egy része olyan enzimeket termelnek, amelyek segíthetnek lebontani a sokszor nehezen vagy egyáltalán nem emészthető fehérjéket vagy szénhidrátokat. Megfigyelték, hogy azok az emberek, akik vékonyabbak, a bélflórájukban többféle mikroorganizmus él, mint azokéban, akik elhízottabbak. Minél változatosabban eszünk, annál változatosabb lesz a bélflóránk, ami hatással lehet a súlyunkra. A bélflóra tehát szerepet játszik a hasi zsír szabályozásában.(2)

A pro- és prebiotikumok szerepe

Több kutatás is folyik azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepe van a bélflórának, miért nem mindegy, hogy milyen az összetétel. A probiotikumok és prebiotikumok használata kétségkívül javíthatja a bél egészségét.(3) Előbbi a szervezetünkben található, velünk szimbiózisban élő “élő mikroorganizmusok” összessége. A probiotikumok jótékony hatással vannak az egészségi állapotunkra, fontos szerepük van a belső egyensúly megőrzésében.

A prebiotikumok pedig a táplálékokon keresztül jutnak a testünkbe. Nem emészthetőek, általában szénhidrát-tartalmúak, amelyet a vastagbélben élő baktériumok használnak fel. Naponta nagyjából 20 gramm prebiotikumra van szükségünk, ennél több már puffadást okozhat, ami főleg az IBS-ben szenvedők számára lehet kellemetlen. Fontos, ha ilyeneket eszünk vagy szedünk, akkor kis adagokban tegyünk meg. A prebiotikus rostok a széklettömeg növelésével javíthatják a bélmozgást, aminek hatására a toxikus anyagok kevesebb ideig vannak a bélben.

Az is bizonyított, hogy a jó minőségű probiotikumoknak kedvező hatásuk lehet az egyes betegségekre. Ami talán mindenki számára köztudott, hogy az antibiotikumos hasmenés okozta panaszok esetében mindig ezt javasolják, de a kutatók már olyan betegségek esetében is vizsgálták a hatásukat, mint a mentális problémák, az ekcéma vagy éppen a rák.

Egy vizsgálatban azt kutatták, hogy a magyar lakosság bélflórájában a jótékony baktériumok az elvárt 40-50%-os aránya helyett alig 12%-ban voltak kimutathatóak. Nem véletlen az sem, hogy a hazai lakosság egészségi mutatói már évek óta az átlag alatt vannak. Az emésztőrendszeri betegségek által okozott halálozás az uniós országok közül Magyarországon a legmagasabb. Pedig a kórképek jelentősen javíthatóak lennének a probiotikumok rendszeres szedésével. Májbetegeknél az ammónia csökkentő hatás miatt lehet előnyös, de késleltetheti a zsírmáj, a fibrózis, de még a cirrózis létrejöttét is.

Hogyan őrizhetjük meg a bélrendszer egészségét?

Mindenekelőtt fontos a helyes táplálkozás, a rostban gazdag ételek fogyasztása, valamint a megfelelő mennyiségű pro- és prebiotikum. Étkezések során pedig igyekezzünk lassan enni, alaposan rágni, hiszen ez segítheti az emésztést és a tápanyagok felszívódását. Ezzel megelőzhetjük az emésztési zavarokat és elősegíthetjük a bélrendszer egészségét. Emellett a víz segítheti az emésztést és a méregtelenítést. Legalább napi 2 literre van szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy minden megfelelően működhessen, a bélrendszerben is.

Emellett fontos a rendszeres testmozgás, hiszen ez segítheti elő a bélmozgást. Aki inaktív életmódot él, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki székrekedés. A stressz szintén hatással lehet a bélrendszer egészségére. A stressz negatívan befolyásolja a bélrendszert, lassítja az emésztést, aminek hatására plusz súlyt szedhetünk magunkra. Főleg, ha még nem is mozgunk mellette.

Mindenképpen igyekezzünk eleget aludni. A rossz minőségű vagy elégtelen alvás nem tesz jót az egészséges bélrendszernek és ez tovább ronthatja az alvászavarokat. A legjobb, ha törekszünk a napi 7-8 órányi folyamatos pihenésre.

Figyeljünk oda még jobban, ha ételintoleranciával küzdünk. Amennyiben hasi görcsök vagy fájdalom, puffadás, hányinger, hasmenés, székrekedés, kiütések vagy gyomorégés gyötör bennünket, akkor előfordulhat, hogy ételintoleranciánk van. Próbáljuk meg kizárni azokat a dolgokat, amelyek kiválthatják ezeket a tüneteket. Ha sikerül beazonosítani a problémás összetevőket, akkor sokat javíthatunk az emésztésünkön és a komfortézetünkön.

Tévhitek a bélrendszer egészségével kapcsolatban

Az egyik legnagyobb tévhit, hogy mindennapi székletürítésre van szükségünk. Pedig valójában a normális bélműködés egyénenként eltérő lehet. De hasonló tévhit, hogy a testmozgás nem hat a belekre, hiszen köztudott, hogy a sport serkenti a perisztaltikát. Ilyen még a glutén, amivel kapcsolatban sokakban az a tévhit él, hogy mindenki számára káros, pedig kizárólag a cöliákiás és a gluténérzékeny embereknek kell kerülniük.

Végül pedig a rost fogyasztás. Bár tény és való, hogy a megfelelő rostmennyiség segítheti az emésztést, de ehhez elegendő folyadékra is szükségünk van. Ráadásul a túl sok rost sok esetben puffadást és irritációt okozhat, ami végül kellemetlen tüneteket eredményez.

Tudományos háttér:

1. https://europepmc.org/article/med/8224631
2. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20216555/
3. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1359644603027466