arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upenvelopefacebook-altfacebookfilterhamburgerinfoinstagrampackagephone-callpinterestplay-circlequotesearchsettingsshopping-carttiktoktruckuseryoutube

Melyik a legjobb probiotikum?

legjobb probiotikum

A probiotikumok szedése számos előnnyel járhat, hiszen ezek a jótékony baktériumok hozzájárulhatnak az emésztőrendszer egészségének javításához, segíthetnek fenntartani a bélflóra megfelelő egyensúlyát. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy kinek és melyik a legjobb probiotikum. Mindez attól függ, hogy mire van szüksége a szervezetünknek, hogyan tarthatjuk fenn az emésztést, az immunrendszer megfelelő állapotát, valamint hogyan enyhíthetjük a puffadást. Olyan probiotikumokat érdemes választani, amelyek bizonyított törzseket tartalmaznak, mint a Lactobacillus rhamnosus vagy éppen a Bifidobacterium lactis. De, ha hallgatunk a testünkre, akkor ő pontosan tudni fogja, hogy mire van szükségünk.

Mi a probiotikum?

A probiotikum olyan élő mikroorganizmus, amelyet megfelelő mennyiségben elfogyasztva egészségügyi előnnyel járhat.(1) A definíció két kulcsszava a „élő” és az „adekvát dózis”: azaz a termékben tényleg életképes baktérium- vagy élesztőtörzsek legyenek, és annyit kapjunk belőlük, amennyi a bizonyított hatás eléréséhez szükséges.

A tévhittel ellentétben, a probiotikum nem gyűjtőnév minden „jó baktériumra”. A hatás törzs- és sokszor termékspecifikus, ezért a címkén pontosan azonosított törzset (genus–faj–törzs, pl. Lactobacillus rhamnosus GG) érdemes keresni. Gyakori félreértés a bélmikrobák létszámával kapcsolatban.(2) Régen terjedt, hogy „10:1 arányban több a baktérium, mint az emberi sejt”, de a korszerű becslések szerint nagyjából 1:1 az arány (kb. 30–38 billió sejt mindkét oldalon), a mikrobiális tömeg pedig kb. 0,2 kg. Ez nem csökkenti a jelentőségüket, épp ellenkezőleg. A bélrendszer egy összetett, aktív ökoszisztéma, amely folyamatos párbeszédben áll az immunrendszerrel, az idegrendszerrel és az anyagcserével.

Miért fontos megtalálni a legjobb probiotikumot?

A bél és az immunrendszer kapcsolata különösen szoros. A becslések szerint az immunsejtek 70–80%-a a bél nyálkahártyájában (GALT) található, és a mikrobiota-epitélium-immunrendszer hármasa állandó kölcsönhatásban alakítja a védekezést és a gyulladásos válaszokat. 

A probiotikumok egyik közvetett “nyelve” az úgynevezett rövid szénláncú zsírsavak (SCFA – acetát, propionát, butirát), amelyek akkor keletkeznek, amikor a bélbaktériumok az élelmi rostot fermentálják. Ezek az anyagok többek között energiaforrást adhatnak a vastagbélhámnak, erősítik a bélgátat, és a gyulladás szabályozásában is szerepet játszanak, például az FFAR2/FFAR3 (szabad zsírsav receptor) receptorokon keresztül. A kutatások szerint a magasabb butirátszint pedig immunszabályozó (Treg-sejt) hatásokkal és általában „nyugodtabb”, kevésbé gyulladt környezettel társul.

Az emésztés szintjén a kiegyensúlyozott mikrobiota segítheti a normál bélmozgást, a gázképződés mérséklését és a székletkonszisztencia stabilizálását. Nem véletlen, hogy több vizsgálat szerint bizonyos probiotikus törzsek csökkenthetik az antibiotikum-asszociált hasmenés (AAD) kockázatát és segíthetnek az akut fertőzéses hasmenés lefolyásának rövidítésében. Egy elemzés során arra jutottak, hogy a probiotikumok szedése csökkentheti a Clostridioides difficile-hez köthető hasmenés esélyét az antibiotikumok kezelés alatt.

A közérzet és a bél közötti kapcsolat ma már nem csak egy felvetés. Egyre több adat szól a bél-agy tengely és a mikrobiális anyagcseretermékek (pl. SCFA-k) hangulatra, stresszválaszra gyakorolt hatásáról. Friss kutatások részletezik, hogyan befolyásolhatják a bélbaktérium-eredetű molekulák az ideg- és endokrin rendszert. 

Ez tehát azt jelenti, hogy ha az emésztésünk érzékeny, antibiotikumot szedünk, visszatérő hasmenésünk van, IBS-jellegű panaszoktól szenvedünk (puffadás, hasi fájdalom, váltakozó széklet), visszatérő húgyúti/nőgyógyászati gondjaink akadnak, bőrpanaszaink vagy szezonális allergiára való hajlam jellemez bennünket, akkor lehet értelme célzott probiotikumot keresni, de nem mindegy, melyiket.

Miért nincs „univerzálisan legjobb” probiotikum?

Röviden: mert nem egyforma a cél, a törzs és a felhasználó sem. A hatás törzs- és termékspecifikus. Ugyanazon fajon belül (például Lactobacillus rhamnosus) két különböző törzs teljesen eltérően viselkedhet, ezért kérik a szakmai szervezetek, hogy a címke törzsig menjen le (például LGG), és emberben végzett, kontrollált vizsgálattal legyen alátámasztva a konkrét egészségállítás. Az ISAPP egyértelműen fogalmaz: a célodtól függően válasszunk probiotikumot, mert különböző törzsek különböző dolgokra hatnak

Az egyéni válaszok szintén nagyban különböznek. A mikrobiom összetétele emberenként eltérő lehet, és ez meghatározza, ki hogyan reagál egy adott probiotikumra (vagy étrendi változtatásra). Vizsgálatok és áttekintések is leírták, hogy a kiinduló mikrobiom összetétele előre jelezheti a választ, és ezért egyesek „válaszolók”, mások „nem válaszolók”. Még étrendi beavatkozásoknál is jól látszik a személyre-szabottság szükségessége, ez alól a probiotikumok sem kivételek. Az probiotikumok hatása a bél mikrobiomra tehát eltérő lehet.(3)

A bizonyítékok indikációtól függnek. Van, ahol erős (pl. antibiotikum-asszociált hasmenés megelőzése, bizonyos akut hasmenések), máshol biztató, de vegyes (pl. IBS egyes tünetei), és vannak területek, ahol még nem egyértelmű a kép. Szakmai cikkek ezért úgy fogalmaznak, hogy a specifikus probiotikumok bizonyítottan hatnak bizonyos állapotokra, de ez nem azt jelenti, hogy minden probiotikum mindenre jó. 

Nem mindegy a készítmény minősége és kivitelezése sem. A törzs életképességének megőrzése a polcon és a felhasználás során (hűtés, kapszulahéj, technológia), a valódi CFU-tartalom a lejáratig, illetve a független minőségellenőrzés mind befolyásolja, hogy a címkén ígért törzsből tényleg annyi jut-e a szervezetedbe, amennyi a bizonyított hatáshoz kell.

A szakmai minimum: azonosított törzs, biztonságosság, legalább egy pozitív humán klinikai vizsgálat, és elegendő életképes sejt a teljes szavatossági idő alatt.

Mit mond a tudomány a legjobb probiotikumokról?

Az egyik leggyakrabban vizsgált probiotikus törzs a Lactobacillus rhamnosus GG, röviden LGG. Több vizsgálat is azt mutatja, hogy LGG szedése során csökkenhet az antibiotikum-asszociált hasmenés (AAD) kockázata gyerekeknél és felnőtteknél. Ezért sok szakmai iránymutatás ajánlja, hogy antibiotikum mellett megfontoljuk a megfelelő, vizsgálatokkal alátámasztott LGG-terméket.

A Bifidobacterium longum (a terméknevek mögött gyakran „35624” törzsazonosító található) több kettős vak, vizsgálatban is javulást hozott az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteiben, különösen a hasi fájdalom, puffadás és általános panaszok csökkenésében. Egy vizsgálat klinikailag ráadásul még releváns tünetjavulást is talált. Ha IBS okozza a „miért probiotikumot?” kérdést, érdemes erre a törzsre ránézni.

A Limosilactobacillus reuteri különböző törzsei kutatottak csecsemőkori kolik, fogzás és bizonyos felső légúti hatások kapcsán.(4) A legfrissebb, jól megtervezett vizsgálatok szerint egyes L. reuteri formulák csökkenthetik a kizárólag szoptatott csecsemők sírással töltött idejét. Felnőtteknél is folynak kutatások a gyulladás és csontrendszeri hatások terén.

Nem baktérium, hanem jótékony élesztő a Saccharomyces boulardii, amely érezhetően csökkentheti az antibiotikum-asszociált hasmenés kockázatát és hatékony lehet akut fertőzéses hasmenésben, valamint a Clostridioides difficilerelapszusok prevenciójában. Mivel élesztőről van szó, más az alkalmazási mechanizmus és a stabilitás (gyakran jobb hőtűrés), ezért bizonyos helyzetekben előnyös választás lehet.

Probiotikum vs. prebiotikum vs. szinbiotikum

A probiotikum élő mikroorganizmus (baktérium vagy élesztő), amit a kutatások humán egészségügyi előnnyel kötnek össze, mindig törzsig kell megnevezni. ISAPP és más konszenzusok is hangsúlyozzák ezt a definíciót. 

A prebiotikum az a táplálékösszetevő (például bizonyos élelmi rostok), amit a bél mikrobiomjának hasznos tagjai képesek fermentálni, és ezzel javítják a gazdaszervezet egészségét. A prebiotikumok önmagukban is bizonyított hatással bírhatnak (például SCFA-termelés növelése).

A szimbiotikum a probiotikum és a prebiotikum kombinációja, amely lehet „kiegészítő” (mindkettő önmagában is hatásos) vagy „szinergikus” (olyan kombináció, ahol a prebiotikum különösen támogatja a mellékelt törzset). ISAPP konszenzus szerint a szinbiotikumoknak vagy mindkét komponensre vonatkozó bizonyítékot kell mutatniuk, vagy pedig a kombináció együtt hatékonyabb.

Ha tehát azért szedünk probiotikumot, hogy egy konkrét törzs érvényesüljön, a hozzá illeszkedő prebiotikum támogathatja a túlélését és működését. Ugyanakkor nem minden „pro+pre” csodaszer: az összetevők dózisa és minősége döntő.

Hogyan válasszuk ki a legjobb probiotikumot?

Mindenekelőtt határozzuk meg a célt. Antibiotikum mellé? IBS-re? Csecsemői kolikra? Urológiai/nőgyógyászati megelőzésre? A cél meghatározza a keresett törzset. Először tehát azt kell tisztáznunk, hogy miért van rá szükségünk.

A következő lépés, hogy nézzük meg a címkét, legalább az azonosított törzs és a CFU kapcsán. Keressünk teljes törzsnevet (genus–species–törzsazonosító, pl. Lactobacillus rhamnosus GG) és azt, hogy hány CFU (kolónia-formáló egység) van naponta ajánlott mennyiségben. Általános gyakorlati irányelvként legalább 1 milliárd CFU-t említenek, de sok vizsgálat 5–10+ milliárd vagy több dózist használt. A pontos adag a törzstől és indikációtól függ. 

Ellenőrizzük továbbá  a minőséget és stabilitást. Keressünk a harmadik fél általi ellenőrzést, valós idejű stabilitási garanciát („CFU a lejáratig”), és hogy a gyártó hogyan tárolja/ajánlja a terméket (szobahőmérséklet vs. hűtés). Független vizsgálatok gyakran mutatják, hogy a piacon vannak eltérések a címkén feltüntetett és a tényleges CFU között, ezért a gyártói transzparencia fontos. 

Végül nagyon fontos a biztonság és az orvosi konzultáció. Immunhiány, súlyos betegség, intenzív ellátás, terhesség vagy koraszülöttek esetén kérjünk orvosi tanácsot, bizonyos helyzetekben a probiotikum alkalmazása ugyanis orvos felügyeletet igényel. A NIH és más szervek is óvatosságra intenek egyes magas kockázatú csoportoknál. Próbáljuk ki következetesen, de értékeljük az eredményt. Adjunk legalább 2–8 hetet (indikációtól függően) és figyeljük meg a tüneteket. Ha nincs javulás, lehet, hogy más törzs, kombináció vagy egyéb életmódbeli változás szükséges.

Kinek és melyik a legjobb probiotikum?

Van néhány alapelv, ami minden esetben érvényes lehet. A megfelelő probiotikum kiválasztása persze sok tényezőtől függ, mint az életkor, a nem, valamint az egészségi állapot. De gyomor- és bélrendszeri probléma vagy puffadás esetén a legjobb, ha olyat választunk, amely olyan törzseket tartalmaz, mint a Lactobacillus acidophilus vagy a Bifidobacterium bifidum. Ezek bizonyítottan hatásosak lehetnek a panaszok enyhítésének kapcsán.

Antibiotikum esetén a legjobb a Saccharomyces boulardii, amivel hatékonyan előzhetjük meg a hasmenést. A nők számára viszont a Lactobacillus rhamnosus és a Lactobacillus reuteri a két legjobb választás, amelyek segíthetnek a hüvely és a vizelet egészségének megőrzésében.

Aki csak védettséget szeretné erősíteni, támogatná az immunrendszerét, annak a Lactobacillus casei és Bifidobacterium longum tör szekkel érdemes próbálkoznia. A gyermekek és a csecsemők esetében pedig a Bifidobacterium a biztonságos probiotikum.

Probiotikum nem csodaszer: a marketing útvesztői

A probiotikum szó köré az elmúlt évtizedben hatalmas iparág épült. Ez egyrészt jó, mert egyre több fogyasztó ismeri a bélflóra szerepét. Másrészt azonban teret adott a túlzó vagy félrevezető állításoknak.

Találkozhattunk már olyan szlogenekkel, hogy „a probiotikum segít a fogyásban”, „megszünteti a szorongást”, vagy „teljesen újjáépíti a bélflórát”. Ezek jelenleg nem állnak stabil tudományos bizonyítékokon. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) például olyan szigorú az egészség állításokkal kapcsolatban, hogy az EU-ban a címkéken a „probiotikum” kifejezést sem lehet általános gyógyhatásként használni, mivel a legtöbb állítást nem találták elégségesen alátámasztottnak.

Független vizsgálatok több alkalommal kimutatták, hogy egyes termékekben kevesebb élő sejt van, mint amit a címke ígér, vagy hogy a feltüntetett törzsek egy része nem is található meg bennük. Ezért kulcskérdés a megbízható gyártó választása, valamint az, hogy a készítmény garantálja a CFU mennyiséget a lejárati dátumig.

Nem beszélve arról, hogy a kutatások szerint a mikrobiom annyira egyedi, mint az ujjlenyomat. Ezért előfordulhat, hogy ugyanaz a probiotikum az egyik embernél hatékony, míg a másiknál nem hoz változást. Egyes vizsgálatok azt is mutatták, hogy a kiinduló bélflóra összetétele előre jelezheti a választ, így nincs garancia, hogy egy adott termék mindenkinek beválik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a probiotikum nem helyettesíti az egészséges étrendet, a rostbevitelt, a fermentált ételek fogyasztását (pl. joghurt, kefir, savanyú káposzta), és főleg nem az orvosi kezelést. Inkább kiegészítő eszköz: egy plusz lehetőség bizonyos helyzetekben, aminek hatása a tudományos bizonyítékok szerint reális, de nem „mágikus”.

A probiotikumok világa izgalmas és gyorsan fejlődő terület. A tudomány már több törzs esetén is bizonyította, hogy valós, klinikailag jelentős előnyt nyújthatnak bizonyos állapotokban. A legjobb probiotikum viszont mindig célfüggő. Nincs egyetlen univerzális megoldásl, ami működik antibiotikum mellett, nem biztos, hogy hat az IBS-re, és fordítva. A probiotikum jó kiegészítő lehet, de nem pótolja az egészséges életmódot és nem helyettesíti az orvosi diagnózist vagy kezelést. Aki okosan választ, az valószínűbben tapasztal előnyt, de mindig érdemes tudatosan, informáltan közelíteni a témához.

Tudományos háttér:

  1. https://www.nature.com/articles/nrgastro.2014.66
  2. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4991899/
  3. https://www.mdpi.com/1422-0067/25/11/6022
  4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/40342441/